Emelkedéssel zártak Ázsia és a csendes-óceáni térség irányadó tőzsdeindexei
Két hét óta először, pénteken jelentős forgalomban emelkedtek a részvényárfolyamok Ázsia és a csendes-óceáni térség irányadó tőzsdén; Sanghaj is felpattant négyéves mélypontjáról és mérsékelt pluszban zárta a kereskedést, miközben az európai tőzsdéken a nyitás utáni eufória alábbhagyott és az 1 százalék feletti nyereségek nagyjából megfeleződtek a délelőtt végére.
A Morgan Stanley Capital International által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 2,02 százalékkal, 483,33 pontra emelkedett. Utoljára két héttel ezelőtt zárt nyereségben ez a mutató, és csütörtökön már másfél éves mélyponton zárt.
Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng 2,12 százalékos pluszban, 25 801,49 ponton fejezte be a kereskedést. A világ tőzsdéin szerdán és csütörtökön erős eladási hullám söpört át, és a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt volatilitási mutató, a Chicago Board Options Exchange Volatility Index (VIX) nyolchavi csúcsra nőtt. A február óta legjelentősebb piaci mozgást egy sor tényező magyarázza, kezdve az amerikai-kínai kereskedelmi háború hatásaitól az amerikai kötvényhozamok emelkedésén keresztül a gyorsjelentési szezon indulását övező óvatosságig.
A hangulat pénteken azután fordult meg, hogy a vártnál jobb kínai külkereskedelmi adatok nyomán emelkedésnek indultak a New York-i határidős tőzsdeindexek. Javította a hangulatot az a sajtójelentés is, hogy az amerikai pénzügyminisztérium nem fogja Kínát a fizetőeszközének manipulálásával vádolt országok közé sorolni közelgő féléves jelentésében.
A héten azonban az amerikai és a kínai részvénypiacok a legrosszabbul teljesítők közé kerültek, jelezve, hogy a befektetőket nagyon aggasztja a világ két legnagyobb gazdasági közötti kereskedelmi háború elmélyülése. Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház munkatársa azonban arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi feszültségek fokozódásával és a világgazdaság növekedési ütemének lassulásával jellemezhető környezetben a kínai export nagy valószínűséggel azért tudott szárnyalni, mert a jüan dollárhoz viszonyított gyengülése támogatta a kínai termelők versenyképességét.
A kínai külkereskedelmi forgalom dinamikus bővülése valószínűleg már nem lesz tartható a következő negyedévekben, amikor is a lassuló globális növekedés és az amerikai pótvámok már teljes erővel fejtik ki hatásukat.
(Forrás: MTI)

Tokióban a 225 válogatott részvény Nikkei mutatója 0,46 százalékkal, 22 694,66 pontra, az irányadó ausztráliai index, az S&P/ASX 200 0,20 százalékkal, 5895,70 pontra, a dél-koreai Kospi pedig 1,51 százalékkal, 2161,85 pontra nőtt.
Hongkongban az irányadó mutató, a Hang Seng 2,12 százalékos pluszban, 25 801,49 ponton fejezte be a kereskedést. A világ tőzsdéin szerdán és csütörtökön erős eladási hullám söpört át, és a globális befektetői kockázatvállalási hajlandóság megítélésére is használt volatilitási mutató, a Chicago Board Options Exchange Volatility Index (VIX) nyolchavi csúcsra nőtt. A február óta legjelentősebb piaci mozgást egy sor tényező magyarázza, kezdve az amerikai-kínai kereskedelmi háború hatásaitól az amerikai kötvényhozamok emelkedésén keresztül a gyorsjelentési szezon indulását övező óvatosságig.
A hangulat pénteken azután fordult meg, hogy a vártnál jobb kínai külkereskedelmi adatok nyomán emelkedésnek indultak a New York-i határidős tőzsdeindexek. Javította a hangulatot az a sajtójelentés is, hogy az amerikai pénzügyminisztérium nem fogja Kínát a fizetőeszközének manipulálásával vádolt országok közé sorolni közelgő féléves jelentésében.
A héten azonban az amerikai és a kínai részvénypiacok a legrosszabbul teljesítők közé kerültek, jelezve, hogy a befektetőket nagyon aggasztja a világ két legnagyobb gazdasági közötti kereskedelmi háború elmélyülése. Julian Evans-Pritchard, a Capital Economics, az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház munkatársa azonban arra figyelmeztetett, hogy a kereskedelmi feszültségek fokozódásával és a világgazdaság növekedési ütemének lassulásával jellemezhető környezetben a kínai export nagy valószínűséggel azért tudott szárnyalni, mert a jüan dollárhoz viszonyított gyengülése támogatta a kínai termelők versenyképességét.
A kínai külkereskedelmi forgalom dinamikus bővülése valószínűleg már nem lesz tartható a következő negyedévekben, amikor is a lassuló globális növekedés és az amerikai pótvámok már teljes erővel fejtik ki hatásukat.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások