EU: nincs más hátra, mint előre!

Az Europa.eu portál a 2011-es uniós gazdasági prioritásokról írt. Néhány kiemelt fontosságú ügy az EU övezetén belül a hírek alapján: az általános gazdasági kormányzás javítása, a bankszektor teljes megreformálása, illetve segítségnyújtás Görögország részére a továbbiakban is.

José Manuel Barroso bizottsági elnök az EU vezetőit kért arra, hogy ne késlekedjenek az állami kiadásokat korlátozó intézkedések meghozatalával, illetve hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek az gazdaságot fellendítik.

A Barroso általi javaslatok szektorai:
- Minőségibb gazdasági kormányzás, azaz az egyes országok költségvetési politikájának szélesebb nyomon követhetősége, átláthatósága, valamint az államadósságok kézben tartása és a fenntarthatóbb költségvetés elérése.
- A komoly nehézségekkel küzdő EU tagállamokat segítő pénzalap stabilabbá tétele, amihez minden kormánynak be kall tartania a július 21-i megállapodásban foglaltakat.
- Görögország részére olyan támogatási program kidolgozás, amibe a magánszektort is be lehet vonni.
- Az EU bankszektor megreformálása, azaz a pénzügyi eszközök, a származtatott ügyletek áttekinthetőbbé tétele. A belső manipuláció és kereskedelem szigorítása, valamint azon bankok problémakezelése, amelyek csőd közelében vannak.

Barroso elnök azt is hozzátette: Európa komoly lépéseket foganatosított eddig is a bankok tőkésítésére.



Hir.ma kiegészítés: mit érdemes tudni a pénzügyi piac eszközeiről?

A pénzügyi eszközök képezik a pénzügyi piacok áruját. Számos vonatkozásban eltérnek a szokásos árucikkektől, például nem szolgálnak közvetlen szükséglet kielégítésre. Miután nem rendelkeznek ún. használati értékkel, így persze nem is amortizálódnak, nem is kopnak el, mint a közönséges termékek. Piaci értéküket nem befolyásolja fizikai megjelenésük, állapotuk, bár éppen különleges voltuk, kiemelkedő szerepük miatt, különösen fontos esetükben az alakiság. Általában speciális jogszabályi előírások kötelezik kiállítójukat a formai kellékek betartására. Miután belső értékkel nem bírnak, értéküket az adja, hogy későbbi időpontra szóló követelést testesítenek meg. Ezért szokás őket jövőbeni pénzeknek nevezni.

A pénzügyi eszközök piacon zajló cserében jönnek létre, a megtakarítás ideiglenes átadásakor, formáját tekintve értékpapír, elismervény, utalvány, szerződés vagy egyéb jogi dokumentum (mint például egy társasági szerződés) alakjában.

A pénzügyi piac legfontosabb eszközei: a váltó (kereskedelmi, vagy kincstári), a kincstárjegy, a bankbetétek és bankhitelek, a kötvény, a záloglevél, a részvény. A rövid lejáratú formák, így a váltó, a kincstárjegy, valamint a rövid lejáratú bankbetét, illetve a bankhitel a vállalatok és a költségvetés számára nyújt forrást, általában a likviditási problémák kezelésére. A hosszú lejáratú formák, így az éven túli bankbetét, illetve a bankhitel, a kötvény és a záloglevél, valamint a lejárat nélküli, végleges tőkeátadást biztosító részvény a jövedelemtulajdonosok, - így a vállalatok, a költségvetés és a háztartások - hosszú távú pénzigényeinek kielégítésére szolgál. A vállalatok ezen eszközökkel (kötvény, záloglevél, részvénykibocsátás és bankhitel segítségével) hosszú távú befektetéseikhez szereznek forrást, míg az állam a költségvetési hiány finanszírozására bocsát ki kötvényeket. A háztartások jellemzően lakásvásárlás, lakásépítés és tartós fogyasztási cikkek vásárlására vehetnek

Pénzpiac és tőkepiac

A pénzügyi piacon különböző időpontbeli pénzek cserélnek gazdát, - korábbi meghatározásunk szerint megfogalmazva - jelenbeni pénzek cserélődnek ovőbeni pénzekre. Mégpedig olyan speciális formában, hogy ez a csere ideiglenes. Minden más piaci technikától eltérően, a pénzügyi piacon a termék nem feltétlenül kerül át a vevő tulajdonába, mint ahogy ez a hagyományos piacokon megszokott, hanem itt csak kölcsönügyletről van szó. A kölcsön, azaz a pénzátcsoportosítás időtartama alapján szokás a pénzügyi piacot két részre osztani. A rövid lejáratú, azaz az egy évnél rövidebb futamidejű ügyletek kapcsán pénzpiacról, az egy évnél hosszabb lejáratú szerződéseknél tőkepiacról beszélünk. Ez utóbbi kategóriába soroljuk a lejárat nélküli papírokkal, például részvénnyel kapcsolatos ügyleteket is.

Nyílt és zárt piac

E piaci elnevezések onnan származtathatók, hogy a pénzügyi eszköz értékesítése nyilvános kibocsátással vagy zárt körű értékesítéssel történt-e. Az első esetben beszélünk nyílt, az utóbbi esetében pedig a zárt piacról. Nyilvános kibocsátás alatt azt kell érteni, hogy a megtakarítók, a befektetők széles köréhez intéznek felhívást, mintegy ezúton toborozva őket tervezett vállalkozásunkhoz. A hirdetések útján közzé tett felhívás a potenciális befektetőket tájékoztatja a felhasználó forrásgyűjtési szándékáról, így lényegében bárki csatlakozhat, azaz finanszírozóvá válhat. A zárt kibocsátás esetében már előre ismert, kiválasztott befektetői kört céloz meg .a felhasználó. Az értékpapírok nyilvános kibocsátása, annak körülményeit, feltételeit (főként az információ szolgáltatásra vonatkozóan) illetően minden pénzügyi piacon nagyon komoly - általában törvényi szintű - a szabályozás. Mindez a befektetők, s rajtuk keresztül az egész befektetési piac biztonsága érdekében történik.

Azonnali és határidős piac

A pénzügyi piacon folyó csereügylet esedékessége szerint megkölönböztethető az azonnali és a határidős piac. Az azonnali, vagy közismert latin nevén említve, a prompt piac jellemzője, hogy a szerződéskötéssel egyidejűleg megtörténik a teljesítés is. (Eltekintve attól a néhány, általában 2-3 naptól, amíg a szállítás technikailag is lebonyolítható.) Ezen a piacon általában azokkal a piaci szereplőkkel találkozhatunk, akik effektív adás-vételi ügyletet kívánnak kötni, azaz a szerződést tényleges fizikai leszállítással kívánják teljesíteni. A határidős, vagy más néven termin piac olyan ügyletek lebonyolításának színtere, amelyeknél a szerződéskötéstől időben külön válik a teljesítés. A szerződésben a felek ilyenkor a szokásos feltételeken túl belefoglalják a teljesítés időpontját is, amely értelemszerűen egy jövőbeni időpont. Az ilyen szerződések teljesítése gyakran egy ellenügylettel történik, azaz pl. a vevő a teljesítésre vonatkozó határnapig még eladja a korábban megvásárolt mennyiseget, így a termékre vonatkozó kötelezettsége nem marad, csak a határidőig valószínűleg előfordult, s így a két ügylet kapcsán árkülönbözetként realizált pénzkülönbözetet kell rendeznie. A határidős piac szereplőit gyakran az elérhető spekulációs nyereség, illetve a kockázatkezelési szándék motiválja.

Elsődleges és másodlagos piac

Az elsődleges és másodlagos piac megkülönböztetése aszerint tehető, hogy a pénzügyi termék közvetlenül a felhasználótól, tehát a kibocsátás során kerül-e a megtakarítóhoz, avagy már közvetítéssel, azaz másodkézből, egy olyan befektetőtől, aki korábban jutott hozzá. Ebből következően az elsődleges piac a kibocsátás, azaz a felhasználó szemével nézve a forrásszerzés színtere, míg a másodlagos piacon a pénzügyi termékek már csak gazdát cserélnek. Ez utóbbi kizárólag a megtakarítók, a befektetők piaca. Funkciója sem azonos az elsődleges piacéval, hisz itt a megtakarítók likvidálhatják befektetéseiket, s mindezt anélkül tehetik, hogy ez a felhasználót érintené.

Hir.ma