EU10 - Új szabályok és fellendülő közbeszerzés az uniós csatlakozás óta
Az uniós támogatások az elmúlt 10 évben jelentősen fellendítették a közbeszerzések számát és értékét - közölte a Közbeszerzési Hatóság az MTI-vel.
Az uniós csatlakozáskor Magyarországon a 90-es évek közbeszerzési irányelvei voltak hatályban. A 2004-es uniós irányelvek 2006. január 15-től - a régi közbeszerzési törvény átfogó módosításával - kerültek be a magyar jogba. A teljes megfelelést a 2011-es közbeszerzési törvénnyel érte el a jogi szabályozás.
Az eljárások értéke ugrásszerűen emelkedett a csatlakozást követően. Amíg 2003-ban az eljárások összesített értéke 558 milliárd forintot tett ki, addig egy évvel később már 1129 milliárd volt, tavaly pedig már megközelítette a 2,4 ezer milliárd forintot.
Az uniós társfinanszírozásról csak 2006 óta vannak adatok a közbeszerzési kiírásokban, akkortól jelentősen megnőtt az éves átlagos érték. A 2001 és 2006 között 1012 milliárd forint éves átlagos közbeszerzési érték 2007-től a múlt év végéig évi 1632 milliárd forintra emelkedett.
Az egy évben megjelenő közbeszerzési ajánlatkérések száma 2004-ben és 2005-ben 3,5 ezer volt, 2006-ban azonban már közel 5 ezer eljárás zajlott, tavaly pedig a közbeszerzések száma megközelítette a 12 ezret. Ezekből az uniós társfinanszírozású eljárások aránya 2006-ban 18 százalékot, tavaly pedig már 51 százalékot tett ki.
A külföldi nyertes ajánlattevők arányán nem változtatott a csatlakozás, sőt csökkent a mutató. A 2004-es 2,4 százalékról a múlt évre 0,9 százalékra esett a külföldi nyertes cégek aránya. A közbeszerzések értékéhez viszonyítva a külföldi nyertesek arányát a mutató a 2004-es 3,6 százalékról 5,9 százalékra nőtt a múlt év végére.
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság - mint független jogorvoslati fórum - megfelel az uniós jogi követelményeknek. A változások közül kiemelendő, hogy a jogalkotó 2009. április 1-től vezette be a szerződéskötési moratóriumot. Így jogorvoslati eljárás indulása esetén annak lezárultáig az ajánlatkérők csak kivételes esetben - döntőbizottsági engedéllyel - köthetik meg a közbeszerzési eljárásaikat lezáró szerződéseiket.
MTI
Az uniós csatlakozáskor Magyarországon a 90-es évek közbeszerzési irányelvei voltak hatályban. A 2004-es uniós irányelvek 2006. január 15-től - a régi közbeszerzési törvény átfogó módosításával - kerültek be a magyar jogba.
Az eljárások értéke ugrásszerűen emelkedett a csatlakozást követően. Amíg 2003-ban az eljárások összesített értéke 558 milliárd forintot tett ki, addig egy évvel később már 1129 milliárd volt, tavaly pedig már megközelítette a 2,4 ezer milliárd forintot.
Az uniós társfinanszírozásról csak 2006 óta vannak adatok a közbeszerzési kiírásokban, akkortól jelentősen megnőtt az éves átlagos érték. A 2001 és 2006 között 1012 milliárd forint éves átlagos közbeszerzési érték 2007-től a múlt év végéig évi 1632 milliárd forintra emelkedett.
Az egy évben megjelenő közbeszerzési ajánlatkérések száma 2004-ben és 2005-ben 3,5 ezer volt, 2006-ban azonban már közel 5 ezer eljárás zajlott, tavaly pedig a közbeszerzések száma megközelítette a 12 ezret. Ezekből az uniós társfinanszírozású eljárások aránya 2006-ban 18 százalékot, tavaly pedig már 51 százalékot tett ki.
A külföldi nyertes ajánlattevők arányán nem változtatott a csatlakozás, sőt csökkent a mutató. A 2004-es 2,4 százalékról a múlt évre 0,9 százalékra esett a külföldi nyertes cégek aránya. A közbeszerzések értékéhez viszonyítva a külföldi nyertesek arányát a mutató a 2004-es 3,6 százalékról 5,9 százalékra nőtt a múlt év végére.
A Közbeszerzési Hatóság keretében működő Közbeszerzési Döntőbizottság - mint független jogorvoslati fórum - megfelel az uniós jogi követelményeknek. A változások közül kiemelendő, hogy a jogalkotó 2009. április 1-től vezette be a szerződéskötési moratóriumot. Így jogorvoslati eljárás indulása esetén annak lezárultáig az ajánlatkérők csak kivételes esetben - döntőbizottsági engedéllyel - köthetik meg a közbeszerzési eljárásaikat lezáró szerződéseiket.
MTI
Hozzászólások