Európai Bankhatóság: a bázeli szabályok szigorítása növeli a bankrendszer pénzügyi stabilitását
A bázeli szabályok, a tőkekövetelmények szigorítása növeli a bankrendszer pénzügyi stabilitását - mondta Farkas Ádám, a londoni székhelyű Európai Bankhatóság (EBH) főigazgatója a Joint Venture Szövetség (JVSZ) csütörtöki szakmai konferenciáján, Budapesten.
Az Európai Bankhatóság (European Banking Authority - EBA) főigazgatója elmondta: az EBH szerint azért is fontos a tőkekövetelmények újrafogalmazása, mert sok közgazdász úgy véli, ha nő a bankrendszer tőkeigénye, akkor az szűkíti a pénzintézetek hitelezési lehetőségét, aktivitását, ezáltal hosszabb távon mérséklődhet a gazdasági növekedés üteme.
Az Európai Bankhatóság főigazgatója kiemelte: ezzel szemben az EBH azt tapasztalta a 2014 decembere és 2015 június vége közötti időszakban, hogy amelyik bank megerősítette tőkepozícióját, az sikeresen növelni tudta hitelezési tevékenységét is.
Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a Foxconn magyarországi ügyvezetője kifejtette: a világ meghatározó gazdaságai nem igazán találnak magukra, Kína továbbra is "szenved", bár ez még mindig 6 százalék feletti hivatalos GDP-növekedést jelent, ami egyre inkább a belső fogyasztásra támaszkodik és egyre többször sejlik fel egy-egy buborék rémképe. A trend egyértelmű, a kínai gazdaság bővülése lassul - fűzte hozzá.
Tálos Péter rámutatott: az Egyesült Államok gazdasága 1 százalékot alig meghaladó mértékben nőtt az idén és az Európai Unió (EU) sem büszkélkedhet a gazdasági bővülést tekintve.
Kiemelte: az európai gazdaságnak több nehézséggel is meg kell küzdenie, a közös piacot több veszély is fenyegeti, így például az, hogy a Brexit eredményeként egyik legnagyobb tagja ki fog lépni, ami miatt sok mindent újra kell gondolni. Egyes tagországoknak a migránsválságra adott - a belső schengeni határokat is érintő - válaszai is aggodalomra adnak okot a jövőt tekintve - hangsúlyozta.
A JVSZ elnöke kifejtette: az európai gazdaság egyik motorja az autóipar, de az európai autóipar húzótermékének - a dízel személyautónak - a jövője kérdéses, amely komoly kihívás elé állítja a nagy európai autógyártókat.
"Az Európai Unió tagjaként a világ egyik legnagyobb piacán vagyunk, amely okot ad a bizakodásra, ezért elemi érdekünk, hogy az Európai Unió piaca megőrizze egységességét, a schengeni övezet egybentartásával az unión belüli kereskedelmet adminisztratív akadályok ne lassítsák. Ez adja meg a biztos hátországot, amikor Európán kívüli piacokat kívánunk meghódítani" - hangsúlyozta Tálos Péter.
Kiemelte: egyértelmű, hogy Magyarország számára mind a CETA, mind pedig a TTIP előnyös lenne, azaz mind a Kanadával, mind az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás segítené gazdaságunkat.
Elmondta: a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő kínálata korábban nem volt egyensúlyban, túlkereslet volt, és ez ma is jellemző egyes ágazatokra, ugyanakkor a bérszínvonal alacsony maradt, világos, hogy a helyzet csak ideig-óráig tartható.
A munkaerő iránti túlkereslet persze nemcsak Magyarországra jellemző. Egész Kelet-Közép-Európában azt lehet tapasztalni, hogy a vállalatok egyre nehezebben találják meg a számukra szükséges munkaerőt, munkaerőhiány tapasztalható. A többi visegrádi országban a bérek emelkedése azonban már jóval korábban elkezdődött - hangsúlyozta Tálos Péter,
Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának igazgatója szerint a szűkülő munkaerőbázis Magyarország egyik legfőbb gondja, amelyet a természetes fogyás mellett erősít a kivándorlás is.
Magyarország jövedelmi viszonyai lényegesen elmaradnak az európai uniós szinttől, 811 euró volt az átlagkereset 2015-ben, a bérnövekedést kikényszeríti a piac, a kérdés azonban, ki és miből finanszírozza majd azt - mutatott rá Polacsek Csaba.
MTI
Az Európai Bankhatóság (European Banking Authority - EBA) főigazgatója elmondta: az EBH szerint azért is fontos a tőkekövetelmények újrafogalmazása, mert sok közgazdász úgy véli, ha nő a bankrendszer tőkeigénye, akkor az szűkíti a pénzintézetek hitelezési lehetőségét, aktivitását, ezáltal hosszabb távon mérséklődhet a gazdasági növekedés üteme.
Az Európai Bankhatóság főigazgatója kiemelte: ezzel szemben az EBH azt tapasztalta a 2014 decembere és 2015 június vége közötti időszakban, hogy amelyik bank megerősítette tőkepozícióját, az sikeresen növelni tudta hitelezési tevékenységét is.
Tálos Péter, a JVSZ elnöke, a Foxconn magyarországi ügyvezetője kifejtette: a világ meghatározó gazdaságai nem igazán találnak magukra, Kína továbbra is "szenved", bár ez még mindig 6 százalék feletti hivatalos GDP-növekedést jelent, ami egyre inkább a belső fogyasztásra támaszkodik és egyre többször sejlik fel egy-egy buborék rémképe. A trend egyértelmű, a kínai gazdaság bővülése lassul - fűzte hozzá.
Tálos Péter rámutatott: az Egyesült Államok gazdasága 1 százalékot alig meghaladó mértékben nőtt az idén és az Európai Unió (EU) sem büszkélkedhet a gazdasági bővülést tekintve.
Kiemelte: az európai gazdaságnak több nehézséggel is meg kell küzdenie, a közös piacot több veszély is fenyegeti, így például az, hogy a Brexit eredményeként egyik legnagyobb tagja ki fog lépni, ami miatt sok mindent újra kell gondolni. Egyes tagországoknak a migránsválságra adott - a belső schengeni határokat is érintő - válaszai is aggodalomra adnak okot a jövőt tekintve - hangsúlyozta.
A JVSZ elnöke kifejtette: az európai gazdaság egyik motorja az autóipar, de az európai autóipar húzótermékének - a dízel személyautónak - a jövője kérdéses, amely komoly kihívás elé állítja a nagy európai autógyártókat.
"Az Európai Unió tagjaként a világ egyik legnagyobb piacán vagyunk, amely okot ad a bizakodásra, ezért elemi érdekünk, hogy az Európai Unió piaca megőrizze egységességét, a schengeni övezet egybentartásával az unión belüli kereskedelmet adminisztratív akadályok ne lassítsák. Ez adja meg a biztos hátországot, amikor Európán kívüli piacokat kívánunk meghódítani" - hangsúlyozta Tálos Péter.
Kiemelte: egyértelmű, hogy Magyarország számára mind a CETA, mind pedig a TTIP előnyös lenne, azaz mind a Kanadával, mind az Egyesült Államokkal megkötendő szabadkereskedelmi megállapodás segítené gazdaságunkat.
Elmondta: a munkaerő iránti kereslet és a munkaerő kínálata korábban nem volt egyensúlyban, túlkereslet volt, és ez ma is jellemző egyes ágazatokra, ugyanakkor a bérszínvonal alacsony maradt, világos, hogy a helyzet csak ideig-óráig tartható.
A munkaerő iránti túlkereslet persze nemcsak Magyarországra jellemző. Egész Kelet-Közép-Európában azt lehet tapasztalni, hogy a vállalatok egyre nehezebben találják meg a számukra szükséges munkaerőt, munkaerőhiány tapasztalható. A többi visegrádi országban a bérek emelkedése azonban már jóval korábban elkezdődött - hangsúlyozta Tálos Péter,
Polacsek Csaba, a PwC Magyarország pénzügyi és tranzakciós csoportjának igazgatója szerint a szűkülő munkaerőbázis Magyarország egyik legfőbb gondja, amelyet a természetes fogyás mellett erősít a kivándorlás is.
Magyarország jövedelmi viszonyai lényegesen elmaradnak az európai uniós szinttől, 811 euró volt az átlagkereset 2015-ben, a bérnövekedést kikényszeríti a piac, a kérdés azonban, ki és miből finanszírozza majd azt - mutatott rá Polacsek Csaba.
MTI
Hozzászólások