Fazekas Sándor: javult az ország környezeti állapota
A lakossági szemlélet formálásban elért eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy javult az ország környezeti állapota - hangsúlyozta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter csütörtökön az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága ülésén.
A miniszter az éves meghallgatásán kiemelte, a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért elnevezésű akció az idén a korábbiaknál hosszabb ideig tartott, április 28. és május 1. között mintegy 190 ezer önkéntes gyűjtötte a települések környékén a hulladékot, mintegy 3 ezer tonnát.
Megjegyezte: ez a kezdeményezés Európa legnagyobb ilyen típusú önkéntes mozgalma lett, az akcióban 2011-ben mintegy 400-500 helyszínen 35 ezer önkéntes, az idén 2240 helyszínen előzetesen 128 ezer önkéntes jelentkezett, végül a résztvevők száma elérte 190 ezret.
Fazekas Sándor kitért arra, hogy a tárca kezdeményezése, a Fűts okosan! program a levegő tisztaságának javítását segíti. Hozzátette, 2016 szeptemberében lezárult a légszennyezettségi mérőhálózat eddigi legnagyobb eszközfejlesztése, a svájci-magyar együttműködésben megvalósult programban 1,8 milliárd forint értékben több mint 200 eszközt és két mobil mérőállomást vásároltak.
A tárca vezetője hangsúlyozta, a lakossági szemléletformálásban szerepet játszott az is, hogy az európai hulladékcsökkentési hét akció 2016-ban a csomagolási hulladék csökkentésére fókuszált.
Fazekas Sándor felidézte, hogy 2016. április elsejétől létrejött a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., tárcája a szakmai szabályozás kialakításában közreműködik. Úgy látta: az elfogadott hulladéktörvény módosítása a hulladékgazdálkodás korszerűsítését szolgálja, míg a folyamatban lévő termékdíjtörvény módosítása egyszerűsítéseket tesz lehetővé.
A miniszter meghallgatásán elmondta azt is, hogy Magyarországon az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) környezetpolitikai teljesítmény-vizsgálata 2016 végén kezdődik és 2017 elején fejeződik be, a folyamat koordinálására tárcaközi bizottságot hoztak létre.
A tárca vezetője elmondta, a védett területek jobb állapotba kerülnek azzal, hogy 2023-ig újabb 100 ezer hektár területet állítanak helyre a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) és a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop) 34,4 milliárd forint felhasználásával.
Fazekas Sándor beszámolt arról is, hogy sikeresen lezárult a Paks II projekt környezeti hatásvizsgálati eljárása, az illetékes környezetvédelmi hatóság 2016. szeptember 29-én kiadta a beruházás első fokú környezetvédelmi engedélyét.
Sallai R. Benedek, LMP-s képviselő, a bizottság elnöke hozzászólásában elmondta, hogy szerinte korábban szerteágazóbban valósult meg a környezeti tudatformálás, továbbá felhívta a figyelmet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér okozta zajterhelésre, amely a helyiek életminőségét rontja, és szóvá tette a hazai gyepterületek visszaszorulását.
Turi-Kovács Béla fideszes képviselő, a bizottság alelnöke megfogalmazta, hogy a hulladékkezelésben bevezetett változások kedvező hatásai középtávon érződnek, fontosnak nevezte a vízháztartás megőrzését az éghajlatváltozás körülményei között is. Szerinte az iskolai alaptantervben mezőgazdasági ismereteket is oktatni kellene a környezettudatosság növelése érdekében.
MTI
A miniszter az éves meghallgatásán kiemelte, a TeSzedd! - Önkéntesen a tiszta Magyarországért elnevezésű akció az idén a korábbiaknál hosszabb ideig tartott, április 28. és május 1. között mintegy 190 ezer önkéntes gyűjtötte a települések környékén a hulladékot, mintegy 3 ezer tonnát.
Megjegyezte: ez a kezdeményezés Európa legnagyobb ilyen típusú önkéntes mozgalma lett, az akcióban 2011-ben mintegy 400-500 helyszínen 35 ezer önkéntes, az idén 2240 helyszínen előzetesen 128 ezer önkéntes jelentkezett, végül a résztvevők száma elérte 190 ezret.
Fazekas Sándor kitért arra, hogy a tárca kezdeményezése, a Fűts okosan! program a levegő tisztaságának javítását segíti. Hozzátette, 2016 szeptemberében lezárult a légszennyezettségi mérőhálózat eddigi legnagyobb eszközfejlesztése, a svájci-magyar együttműködésben megvalósult programban 1,8 milliárd forint értékben több mint 200 eszközt és két mobil mérőállomást vásároltak.
A tárca vezetője hangsúlyozta, a lakossági szemléletformálásban szerepet játszott az is, hogy az európai hulladékcsökkentési hét akció 2016-ban a csomagolási hulladék csökkentésére fókuszált.
Fazekas Sándor felidézte, hogy 2016. április elsejétől létrejött a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt., tárcája a szakmai szabályozás kialakításában közreműködik. Úgy látta: az elfogadott hulladéktörvény módosítása a hulladékgazdálkodás korszerűsítését szolgálja, míg a folyamatban lévő termékdíjtörvény módosítása egyszerűsítéseket tesz lehetővé.
A miniszter meghallgatásán elmondta azt is, hogy Magyarországon az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) környezetpolitikai teljesítmény-vizsgálata 2016 végén kezdődik és 2017 elején fejeződik be, a folyamat koordinálására tárcaközi bizottságot hoztak létre.
A tárca vezetője elmondta, a védett területek jobb állapotba kerülnek azzal, hogy 2023-ig újabb 100 ezer hektár területet állítanak helyre a Versenyképes Közép-Magyarország operatív programban (Vekop) és a Környezeti és energiahatékonysági operatív programban (Kehop) 34,4 milliárd forint felhasználásával.
Fazekas Sándor beszámolt arról is, hogy sikeresen lezárult a Paks II projekt környezeti hatásvizsgálati eljárása, az illetékes környezetvédelmi hatóság 2016. szeptember 29-én kiadta a beruházás első fokú környezetvédelmi engedélyét.
Sallai R. Benedek, LMP-s képviselő, a bizottság elnöke hozzászólásában elmondta, hogy szerinte korábban szerteágazóbban valósult meg a környezeti tudatformálás, továbbá felhívta a figyelmet a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér okozta zajterhelésre, amely a helyiek életminőségét rontja, és szóvá tette a hazai gyepterületek visszaszorulását.
Turi-Kovács Béla fideszes képviselő, a bizottság alelnöke megfogalmazta, hogy a hulladékkezelésben bevezetett változások kedvező hatásai középtávon érződnek, fontosnak nevezte a vízháztartás megőrzését az éghajlatváltozás körülményei között is. Szerinte az iskolai alaptantervben mezőgazdasági ismereteket is oktatni kellene a környezettudatosság növelése érdekében.
MTI
Hozzászólások