Feldman Zsolt: az agrártudományok kulcsfontosságúak Magyarországnak

Magyarország agrárország, ezért az agrártudományok kulcsfontosságúak az ország és nemzet számára - mondta az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára Kaposváron kedden.Feldman Zsolt az Országos Tudományos Diákköri Konferencia (OTDK) Agrártudományi Szekciójának megnyitóján hangsúlyozta, hogy az agrártudományokkal foglalkozó diákok munkája, gondolatai, tudása adja azt az alapot, amelyre az ágazat építhet a jövőben.
    

"Az a tudástőke, amit az agrár-felsőoktatás felhalmozott az elmúlt évtizedekben, és amelynek megerősítésén dolgozunk, általatok, veletek lesz beváltható" - mondta hallgatóságának. Felhívta ugyanakkor a diákok figyelmét, hogy a tehetség, amellyel ide eljutottak, "akkor működik", ha van mögötte kreativitás, dinamizmus, kíváncsi attitűd.
    

"Kívánom, hogy a legjobbak akarjatok lenni abban, amit csináltok, a szakmának, a világnak akkor tudtok a hasznára válni, ha ez megvan bennetek - mondta. Feldman Zsolt kitért arra is, hogy a műszaki tudományok mellett az agrártudományok területe ad leginkább lehetőséget "két lábbal a földön járni", mert ez a szakma a "földben gyökerezik, növényekkel, állatokkal, talajjal, vízzel dolgozik".
    

Jakab István, az Országgyűlés fideszes alelnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a következő generációk hihetetlen kihívások előtt állnak: e "létszámában rohamosan gyarapodó világban" kell megfelelő mennyiségű, minőségű és az emberek életmódjához igazodó élelmiszert előállítani. "Szentül hiszek a jövő nemzedékének, a mai fiatal generációnak a képességében, az akaratában, a kitartásában, tudásában, velük egy jó együttműködést kialakítva csodákra lehetünk képesek" - tette hozzá.
    

Úgy vélte, Magyarország adottságai jók, az erőforrásokat "okosan, a tudomány magas színvonalú művelésével" kell használni. Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere arról szólt, hogy a városvezetés 2019-ben meghatározta a somogyi vármegyeszékhely 2030-ig elérendő céljait. Ezek közé tartozik Kaposvár újraiparosítása, azon belül a gépipar, valamint az élelmiszeripar fejlesztése, utóbbit a térség mezőgazdaságának kiváló adottságai alapozzák meg.
    

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem rektora elmondta, Kaposvár utoljára húsz évvel ezelőtt adott otthont az OTDK Agrártudományi Szekciójának, "az agrárpályára készülő legtehetségesebb hallgatókat" fogadó idei háromnapos rendezvényre 23 magyar felsőoktatási intézményből 284 pályamunkát neveztek, amelyeket 29 szakmai tagozatban mutatnak be a diákok.
    

"Közel háromnegyed évszázados mozgalmunkat méltán nevezhetjük hungarikumnak, hiszen a tudományos diákkör évtizedeken át nemzetközi kitekintésben is az egyetlen olyan formája volt a főiskolai és egyetemi éveknek, amely az öntevékenységre, mester és tanítvány partnerségére építve támogatta versennyel a tehetségek kibontakozását" - hangoztatta.
    

Weiszburg Tamás, az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) elnöke közölte: az OTDK-t hagyományosan 16 szekcióban szervezik párhuzamosan. "Ez Magyarország legnagyobb egybefüggő tudományos rendezvénye, idén több mint 14 ezer dolgozat közül került ki az a mintegy 5 ezer, amelyet a 16 szekcióban neveztek, az előadó diákok, a felkészítők és bírálók száma együttesen eléri a 13-14 ezret - fűzte hozzá.
    

Mátyus László, az OTDT élettudományokért felelős alelnöke azt hangsúlyozta, minden, a tudományos diákköri konferenciára érkezett diák nyertes. Már akkor győztek, amikor más tevékenység helyett a tudományos diákkört választották, csatlakoztak egy műhelyhez, választottak mentort, megismerkedtek a tudomány művelésének módszertanával, megtanulták a világ körülöttünk zajló eseményinek értékeléséhez szükséges kritikus szemléletet.
    

Úgy vélte: aki tudományos diákkörhöz csatlakozott, akkor is, ha nem kutatóként folytatja pályáját, lényegesen jobb szakember lesz, mint azok, akiknek ez nem adatott meg.


(Forrás: MTI)