Felmentette a bíróság Hernádi Zsoltot
A Fővárosi Törvényszék megszüntette az eljárást Hernádi Zsolt Mol elnök-vezérigazgató ellen a nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bűntette miatt indított büntetőperben hétfőn első fokon, a jelentős kárt okozó csalás és a különösen jelentős vagyoni hátrány okozása miatti vád alól pedig felmentette.
Az eljárás pótmagánvád alapján zajlott, amit a Mol egyik részvényese - aki korábban alkalmazottja is volt a társaságnak - azt követően indított, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.
A tárgyalás után Hernádi Zsolt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot megvalósító befolyásoló részesedést az INA felett, megdőlt. A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
A pótmagánvádló - Bánhegyi Ilona - korábban a Mol vezető jogtanácsosa volt, aki az általa kezdeményezett eljárás egyetlen tárgyalásán sem jelent meg. A hétfői tárgyaláson a jogi képviselője által megtartott perbeszéd azzal indult, hogy a pótmagánvádló 28 306 darab Mol részvénnyel rendelkezett 2011 nyarán, amelyek ára - egyenként 21 200 forint volt.
Miután a horvát sajtó megírta, hogy Hernádi Zsolt, az INA feletti befolyásoló részesedést úgy szerezte meg, hogy 10 millió euróval megvesztegette Ivo Sanadert, a papírok ára 4 százalékot esett, és a pótmagánvádlót emiatt 28 millió forint ár érte. Emellett kár érte a többi részvényest is, továbbá - a saját részvények kapcsán - magát a Molt is. A Mol vagyona a vesztegetési pénzzel is csökkent, amelyet azonban 5 millió euróra tett a jogi képviselő, mivel megítélése szerint ennyi bizonyítható.
A pótmagánvádló szerint 5 millió eurót egy 2,6 és egy 2,4 millió eurós részletben két ciprusi cégen keresztül utalta át a Mol egy svájci számlára. Az ügyletben Robert Jezic volt a közreműködő, aki azt állította, hogy ez a 10 millió eurós vesztegetési összeg fele volt, és Sanader volt a valódi címzett, aki őt kérte meg a tanácsadásnak álcázott ügylet lebonyolításával.
Miután Jezic svájci cége - amely továbbutalási céllal - átvette a pénzt, csődbe ment, a pénz Sanader számára elveszett.
A vázolt történet elegendő a három bűncselekmény megállapításához - vélte a pótmagánvádló képviselője, a perbeszéde végén.
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt védője perbeszédét azzal kezdte, hogy a pótmagánvádló által felhozott történések megegyeznek a horvát ügyészség - Hernádi Zsolt elleni - elfogató parancsába foglaltakkal. Erről viszont magyar bíróság egyszer már kimondta, hogy valótlanok.
Ezt követően idézte azt, amit Hernádi Zsolt az első tárgyaláson elmondott. A Mol 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalékát. Viszont 2009 november elején annyira nem volt pénz a piacon, hogy az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő. Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna.
Az év december végén a horvát kormány utolsó ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009 január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét félnek fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, amire máig nem került sor.
Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor a felügyelő bizottságban a horvát kormány volt többségben.
Az elnök-vezérigazgató a vallomásában példákat hozott arra, hogy a hatékonyabbá tétellel mely cégek, illetve horvát üzletemberek jártak rosszul, mivel nem fértek tovább hozzá az addig megszokott feltételű üzletekhez. Tízmilliárdos tételekről van szó, forintban.
Amennyiben a konszolidáció elmarad, ma nincs INA - hívta fel a védő a bíróság figyelmét. A vád tarthatatlanságát bizonyítja az is, hogy a tanúk rendre 2009 nyarára teszik a megvesztegetés elindítását, holott akkor már fél éve a Molé volt az irányítási jog. Miért fizetett volna azért, amit már megkapott?
Az utolsó szó jogán Hernádi Zsolt fenntartotta a korábbi tárgyalásokon elmondottakat.
Nyilas Levente bíró röviden szóban indokolta a megszüntetést, illetve felmentést. A nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bizonyításához egy olyan vonalat kellett volna felvázolni, amelynek egyik végén Hernádi Zsolt, a másikon pedig Ivo Sanader áll. Miután ezt a vád nem tudta bizonyítani, így megdőlt a vesztegetés. Ennek hiányában pedig a másik két bűncselekmény sem állapítható meg.
A bíró emlékeztetett arra, hogy egy akkora cégnél, mint a Mol, a bírósági gyakorlat másként ítéli meg a hűtlen kezelést, mint a kisebb cégeknél. Miután a nagy cégnél nagy a kockázat, a vezetőnek ezt folyamatosan vállalnia kell, és ez esetenként veszteséggel jár. A csalás pedig azért nem áll meg, mivel aki részvényt vesz, az számol az árfolyam csökkenésével is. Ez pedig szükségszerűen veszteséggel jár.
A pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, míg Hernádi Zsolt és védője védője tudomásul vette az ítéletet.
MTI
Az eljárás pótmagánvád alapján zajlott, amit a Mol egyik részvényese - aki korábban alkalmazottja is volt a társaságnak - azt követően indított, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség elutasította a feljelentését, amit a Legfőbb Ügyészség is jóváhagyott.A tárgyalás után Hernádi Zsolt újságíróknak nyilatkozva úgy fogalmazott: ő az ügyben "járulékos veszteség" volt, miután az a vád, hogy megvesztegette Ivo Sanader horvát miniszterelnököt azért, hogy a Mol megkapja az irányítási jogot megvalósító befolyásoló részesedést az INA felett, megdőlt. A kitalált vesztegetés a Mol ellen irányult, és az elmúlt három év túl hosszú volt ahhoz, hogy ő a mostani ítélet után elégedett legyen - tette hozzá az elnök-vezérigazgató.
A pótmagánvádló - Bánhegyi Ilona - korábban a Mol vezető jogtanácsosa volt, aki az általa kezdeményezett eljárás egyetlen tárgyalásán sem jelent meg. A hétfői tárgyaláson a jogi képviselője által megtartott perbeszéd azzal indult, hogy a pótmagánvádló 28 306 darab Mol részvénnyel rendelkezett 2011 nyarán, amelyek ára - egyenként 21 200 forint volt.
Miután a horvát sajtó megírta, hogy Hernádi Zsolt, az INA feletti befolyásoló részesedést úgy szerezte meg, hogy 10 millió euróval megvesztegette Ivo Sanadert, a papírok ára 4 százalékot esett, és a pótmagánvádlót emiatt 28 millió forint ár érte. Emellett kár érte a többi részvényest is, továbbá - a saját részvények kapcsán - magát a Molt is. A Mol vagyona a vesztegetési pénzzel is csökkent, amelyet azonban 5 millió euróra tett a jogi képviselő, mivel megítélése szerint ennyi bizonyítható.
A pótmagánvádló szerint 5 millió eurót egy 2,6 és egy 2,4 millió eurós részletben két ciprusi cégen keresztül utalta át a Mol egy svájci számlára. Az ügyletben Robert Jezic volt a közreműködő, aki azt állította, hogy ez a 10 millió eurós vesztegetési összeg fele volt, és Sanader volt a valódi címzett, aki őt kérte meg a tanácsadásnak álcázott ügylet lebonyolításával.
Miután Jezic svájci cége - amely továbbutalási céllal - átvette a pénzt, csődbe ment, a pénz Sanader számára elveszett.
A vázolt történet elegendő a három bűncselekmény megállapításához - vélte a pótmagánvádló képviselője, a perbeszéde végén.
Zamecsnik Péter, Hernádi Zsolt védője perbeszédét azzal kezdte, hogy a pótmagánvádló által felhozott történések megegyeznek a horvát ügyészség - Hernádi Zsolt elleni - elfogató parancsába foglaltakkal. Erről viszont magyar bíróság egyszer már kimondta, hogy valótlanok.
Ezt követően idézte azt, amit Hernádi Zsolt az első tárgyaláson elmondott. A Mol 2003-ban vásárolta meg az INA 25 százalékát. Viszont 2009 november elején annyira nem volt pénz a piacon, hogy az INA csődközelbe került. Nem tudta kifizetni a finomítói beruházás számláit, a bevétele pedig a belföldi kitermelés csökkenésével esett vissza. Az államnak 4 milliárd kuna közteherrel tartozott, amely nagy összeg egy olyan cégtől, amely a horvát GDP 2 százalékát állítja elő. Az INA csődje a Molt is magával ránthatta volna.
Az év december végén a horvát kormány utolsó ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Mol rendelkezzen az irányítói jogokkal. Miután a 2008-ban elhatározott, és 2009 január végéig lebonyolított tranzakciók még az előző évre számolhatók el, mindkét félnek fontos volt, hogy a szerződést január végéig megkössék. Ebben a horvát kormány vállalta a gázüzletág visszavásárlását, amire máig nem került sor.
Az INA-t így is konszolidálni tudta a Mol, ma évi 80 milliárd forinttal kevesebbe kerül a működtetése, mint korábban, amikor a felügyelő bizottságban a horvát kormány volt többségben.
Az elnök-vezérigazgató a vallomásában példákat hozott arra, hogy a hatékonyabbá tétellel mely cégek, illetve horvát üzletemberek jártak rosszul, mivel nem fértek tovább hozzá az addig megszokott feltételű üzletekhez. Tízmilliárdos tételekről van szó, forintban.
Amennyiben a konszolidáció elmarad, ma nincs INA - hívta fel a védő a bíróság figyelmét. A vád tarthatatlanságát bizonyítja az is, hogy a tanúk rendre 2009 nyarára teszik a megvesztegetés elindítását, holott akkor már fél éve a Molé volt az irányítási jog. Miért fizetett volna azért, amit már megkapott?
Az utolsó szó jogán Hernádi Zsolt fenntartotta a korábbi tárgyalásokon elmondottakat.
Nyilas Levente bíró röviden szóban indokolta a megszüntetést, illetve felmentést. A nemzetközi kapcsolatban elkövetett hivatali vesztegetés bizonyításához egy olyan vonalat kellett volna felvázolni, amelynek egyik végén Hernádi Zsolt, a másikon pedig Ivo Sanader áll. Miután ezt a vád nem tudta bizonyítani, így megdőlt a vesztegetés. Ennek hiányában pedig a másik két bűncselekmény sem állapítható meg.
A bíró emlékeztetett arra, hogy egy akkora cégnél, mint a Mol, a bírósági gyakorlat másként ítéli meg a hűtlen kezelést, mint a kisebb cégeknél. Miután a nagy cégnél nagy a kockázat, a vezetőnek ezt folyamatosan vállalnia kell, és ez esetenként veszteséggel jár. A csalás pedig azért nem áll meg, mivel aki részvényt vesz, az számol az árfolyam csökkenésével is. Ez pedig szükségszerűen veszteséggel jár.
A pótmagánvádló fellebbezést jelentett be, míg Hernádi Zsolt és védője védője tudomásul vette az ítéletet.
MTI
Hozzászólások