Ha beindul a turizmus...

Magyarországon a saját tengerpartot kivéve minden lehetőség adott arra, hogy a belföldi turizmus igazán fellendüljön. Ha ehhez hozzávesszük azt, hogy a kormány nagy erőkkel dolgozik az ágazat felpörgetésén (lásd SZÉP Kártya), a siker nem várat magára.

Magyarországon a Balatonnál ma is jelentős az üdülőtulajdonosok száma, aki szintén remélik, hogy a vendégforgalom nőni fog. Azonban ezzel különböző folyamatok is beindulnak.

A turizmus fejlődésével feltétlenül együtt jár például a fogadó népesség átrétegződése (egyesek bekapcsolódnak a turizmusba, vállalkozóként vagy munkavállalóként, mások nem) vagy hamar megváltozhat a turisztikai hely imázsa. A hagyományos társadalmi struktúrában a gazdag termőföld számított értékesnek, a tengerparti, sziklás, terméketlen talaj pedig értéktelen volt.

A turizmus megjelenésével azonban éppen ezek a területek bizonyultak turisztikai fejlesztésre legalkalmasabbnak. így azok a társadalmi csoportok, akik ezeket a korábban értéktelen területeket birtokolták, felemelkedtek, társadalmi helyzetük jelentősen megjavult, a korábban hatalommal rendelkező réteg pedig elvesztette magas státusát. De léteznek olyan változások is, amelyek bekövetkezhetnek akár a turizmus fejlődésének, akár egyéb külső tényezőnek (például más gazdasági szektor vagy a technológiai környezet fejlődésének) a hatására is, többek között az életminőség javulása vagy a társadalmi mobilitás növekedése.

Azzal, hogy a turizmus robbanásszerű növekedése munkahelyeket teremt a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (pl. pályakezdő fiatalok, illetve a képzetlen munkanélküliek) számára is, jelentősen hozzájárult ezen rétegek társadalmi mobilitásának, illetve pénzügyi stabilitásának növekedéséhez.



A hatások elemzésében megkülönböztethető egyéni, családi, csoportos és közösségi vagy helyi, regionális és nemzeti szint. Ugyanazok a változások különböző szinteken esetenként eltérően értékelhetőek. Egyéni szinten pozitívnak tekinthető hatások például családi szinten negatívakká válhatnak; előfordul, hogy az egyének számára kedvező változások a megszokott családi szerkezet felbomlásához, generációs konfliktusok kialakulásához vezetnek.

Egy fiatal lány turisztikai foglalkoztatása például a Balatonon önálló jövedelmet biztosít számára, így elősegítheti önrendelkezésének növekedését, ezzel pedig megváltoztathatja a családjában, illetve a társadalomban elfoglalt helyét. Lehetővé teheti számára ezenkívül azt is, hogy kapcsolatot teremtsen az egyéb kultúrákból érkező vendégekkel, megismerjen más értékrendszereket. Mindezek az egyén számára pozitívnak tekinthető változások azonban komoly konfliktusokat okozhatnak egy tradicionális értékek szerint élő családban. Ugyanazok a változások helyenként ugyanazon közösségben egy szinten (tehát például családi vagy csoportos szinten) lévő érintettek számára is különböző hatást eredményezhetnek.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztése a növekvő turisztikai kereslet kiszolgálása érdekében kedvező változást eredményezhet a helyi szállásszolgáltatók számára, akiknek a nagyobb forgalom több vendéget jelenthet. Azok a helyi lakosok azonban, akiknek a megnövekedett forgalom zsúfoltságot, zajt, közbiztonság-csökkenést hoz, valószínűleg ugyanezt a turisztikai fejlődést negatívan ítélik meg.

A turizmus társadalmi hatásait érdemes elemezni szocio-ökonómiai és szocio-kulturális hatások szerint. Az első csoportba tartoznak azok a változások, amelyek gazdasági hatásokon keresztül befolyásolják az érintett közösség élet minőségét, társadalmi jellemzőit, pl. az inflációt, vagy  a munkahelyteremtés társadalmi hatását. A második csoportba pedig azok tartoznak, amelyek a közösség tágabb értelemben vett kulturális jellemzőire gyakorolnak hatást, pl. javul a helyi lakosság idegennyelv ismerete, és kretaivitása. Hir.ma (olvasói beküldés)