Hir.ma extra: a tőzsde gazdálkodása
A tőzsde gazdálkodása, a tőzsde, mint nonprofit szervezet: A tőzsdék közös vonása, hogy önmagukat fenntartó intézmények, tehát költségeikre maguk teremtik meg a fedezetet. Az autonómiából, az önszabályozó jellegből fakadóan a bevételek köre tőzsdénként változó.
A tőzsde jellemző bevételi lehetőségei: az éves tagsági díjak, forgalomarányos díjak, értékpapírok jegyzésének illetékei, tőzsdei kiadványok előfizetési díja, esetleges befektetések hozama, információszolgáltatásért járó bevételek stb. A BÉT működése során csak olyan gazdálkodást folytathat, amellyel a tőzsdei funkciók, tehát alaptevékenységének megvalósítását hivatott elősegíteni.
A tőzsde más gazdálkodási tevékenységet nem végezhet. Értékpapír-forgalmazási tevékenységet nem végezhet és kizárólag állami papírokat vásárolhat. Amennyiben a tőzsde tulajdonosai egybeesnek a kereskedőkkel, akkor a tulajdonosok számára kiosztható nyereségrész nem egyéb, mint játék a számokkal. (A nyereség ugyanis jórészt a kereskedők befizetéseiből származik, ebből profitot képezni, osztalékot fizetni nem más, mint egyik zsebből a másikba tenni a pénzt.) Alapelvként tehát elfogadható, hogy a tőzsde nem nyereségérdekelt intézmény, hanem ún. non-profit szervezet.
Természetesen nem lehet kizárni nyereség képződését, hiszen ez képezheti alapját későbbi fejlesztéseknek, számítógépesítésnek, saját nyomda kialakításának stb. Az esetleges profitot azonban csakis fejlesztésre lehet használni, osztalékfizetésre nem. Hir.ma (olvasói beküldés)
A tőzsde jellemző bevételi lehetőségei: az éves tagsági díjak, forgalomarányos díjak, értékpapírok jegyzésének illetékei, tőzsdei kiadványok előfizetési díja, esetleges befektetések hozama, információszolgáltatásért járó bevételek stb.
A tőzsde más gazdálkodási tevékenységet nem végezhet. Értékpapír-forgalmazási tevékenységet nem végezhet és kizárólag állami papírokat vásárolhat. Amennyiben a tőzsde tulajdonosai egybeesnek a kereskedőkkel, akkor a tulajdonosok számára kiosztható nyereségrész nem egyéb, mint játék a számokkal. (A nyereség ugyanis jórészt a kereskedők befizetéseiből származik, ebből profitot képezni, osztalékot fizetni nem más, mint egyik zsebből a másikba tenni a pénzt.) Alapelvként tehát elfogadható, hogy a tőzsde nem nyereségérdekelt intézmény, hanem ún. non-profit szervezet.
Természetesen nem lehet kizárni nyereség képződését, hiszen ez képezheti alapját későbbi fejlesztéseknek, számítógépesítésnek, saját nyomda kialakításának stb. Az esetleges profitot azonban csakis fejlesztésre lehet használni, osztalékfizetésre nem. Hir.ma (olvasói beküldés)
Hozzászólások