A turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásai

A turizmus fizetési mérlegre gyakorolt hatásai vizsgálhatók a hatások közvetlenségén, illetve közvetettségén keresztül is.

Az elsődleges, közvetlen hatások a  befelé, illetve kifelé irányuló pénzáramlásokat jelentik. Ezen pénzmozgásokat viszonylag egyszerű mérni és kimutatni (például a központi banki módszer segítségével: a hivatalosan beváltott és kiváltott valutamennyiség egyenlegének meghatározásával).

A másodlagos hatások esetében az utasoknak nem kell egyik országból elmenni egy másikba, míg ez elengedhetetlen feltétel az elsődleges hatásoknál.

Megkülönböztethetők:

- Közvetlen másodlagos hatásokat, amelyek magukban foglalják a külföldön végzett marketingtevékenységek költségeit, az utazásközvetítőknek adott jutalékot, a külföldi turisztikai befektetőknek visszautalt jövedelmeket vagy a nemzeti légitársaság fedélzeti személyzetének költségtérítését. Ugyancsak ide kell sorolni azon kiadásokat, amelyek termékimport formájában jelennek meg, hiszen turisztikai vállalkozások ügyfeleik igényeinek kielégítésére termékeket (például élelmiszert) importálhatnak.



- Közvetett másodlagos hatásnak az minősül, ha a turizmusból származó bevételek egy részét más termék, illetve szolgáltatás előállítóinak, importőreinek adják át. Azaz az előbbi példát folytatva, ha egy szálloda a vendégek ellátását biztosítandó, például a gyümölcsbeszerzést kiadja egy vállalkozásnak, akkor ez a vállalkozás valójában alvállalkozóként, beszállítóként jelenik meg a folyamatban. A déligyümölcs-importot tehát nem a szálloda, hanem ez a beszállító végzi.

- Indukált másodlagos hatás. A turisztikai vállalkozások vásárlásai jövedelmet (bért és fizetést) biztosítanak a beszállító vállalkozások munkatársainak, akik ezt a jövedelmet elköltik. Ezen munkavállalók közül mindazok kerülnek az indukált másodlagos hatások kategóriájába, akik külföldi állampolgárok és így a jövedelmüket külföldön költik majd el.

- Harmadlagos hatásoknak azon pénzáramlásokat nevezik, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a turisták költéséhez. Ilyennek minősülnek egyrészt olyan importcikkek, amelyek majd a külföldi utazáshoz szükségesek (például bőröndök), másrészt a turisztikai tevékenységek nyomán létrejövő befektetési lehetőségek. Ezen utóbbi ponthoz kapcsolódik az a hatás, amikor egy termék annak következtében válik exportcikké, hogy az országba látogató turisták hazatérve azt otthon is keresni kezdik, és ezáltal lehetőséget teremtenek az exportra. Ez is (közvetett) szerepet játszhat a Magyarországról származó borok, porcelánok és hústermékek (például szalámifélék) exportjában.

Mindezen másodlagos és harmadlagos hatásokat igen nehéz kimutatni és mérni, hiszen a gazdaság számos ágán keresztül jelennek csak meg és nehezen választhatók el az egyéb hatásoktól (például a cserearány kedvező alakulásából adódó exportlehetőségtől). Hir.ma (olvasói beküldés)