Hir.ma extra: a turizmus jelene és jövője

A turizmusiparágban a tulajdonlás gyors internalizációja tapasztalható. A folyamatot meggyorsította az EU tagjai közötti harmonizá­ció fejlődése. Az utazási üzletek keresése kiterjeszti a felmerülő lehetősége­ket a tagországokon belül. Mindez azt mutatja, hogy a turizmusiparág szerkezete összetett, amit a nemzetközi kapcsolatok és a folyamatban lévő integráció bonyolult és gyor­san változó szövevényével jellemezhetünk. A turizmusban is mindinkább a multinacionális vállalatok dominálnak. Ezzel összefüggésben sok kérdés merül fel a fogyasztói választás és a piaci pozícióért folyó verseny tekintetében.

Hiába a kormány számos intézkedése (beleértve a SZÉP Kártyát is), a jövőben a magyar turisztikai vállalkozásoknak, utazásszervezőknek sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani kontinensen zajló piaci eseményekre, kü­lönös tekintettel az ország európai uniós teljes jogú tagsági törekvésére.

A közlekedési eszközök, a szálláshelykínálat és az utazási irodák összes­ségében a kínálati verseny fokozódása várható. E tendencia érvényesül a meglévő kínálat korszerűsítésében és továbbfejlesztésében is. A folyamat egyre aktívabb szereplőivé válnak a turizmus multinacionális üzleti vállal­kozásai: az utazási szokásokat befolyásolják, fejlesztenek-beruháznak és ezál­tal szükségleteket elégítenek ki. Várható a turisztikai szolgáltatások igény­bevételét megkönnyítendő hitelkonstrukciók széles körű elterjedése is.

A közlekedési eszköz kínálatát alapvetően a további technikai korszerű­södés és a magasabb komfortfokozatú, nagy távolságokat gyorsabban áthi­daló szupermodern közlekedési eszközök elterjedése fogja jellemezni (beleértve a világűrben való légiközlekedést is) , külö­nösen a légi és a vasúti közlekedés területén.

A légi közlekedésben igen erőteljes liberalizálódási és koncentrációs fo­lyamat érvényesül. A kétoldalú kötöttségek feloldása által a verseny, ezen belül is az árverseny fokozódik. Több légiforgalmi társaság versenyképte­lenné válhat. Felvásárlással, egyesüléssel a koncentrációs folyamat fokozó­dik. A liberalizáció következtében a menetrend szerinti és a charter (bérelt) járatok közötti merev elhatárolás oldódik. A liberalizáció következtében szá­mos új és alacsony díjtétellel dolgozó légiforgalmi társaság is megjelenik a piacon. Tevékenységük a légi közlekedésben gyors és mélyreható változá­sokat eredményez, forgalmuk dinamikusan növekszik és egyre nagyobb részt szakítanak ki a légi közlekedési bevételekből. A verseny fokozódása miatt a légtér zsúfoltabbá válik.

A vasúti közlekedés egyértelműsíteni fogja szerepét a közlekedési eszközök között: a repülőgép után a gyorsaság tekintetében (150-400 km/óra sebesség) a második helyet fogja elfoglalni. A gyorsaság mellett a vasúti közlekedés kom­fortfokozata is nőni fog. Ez az árakban is éreztetni fogja hatását. A vasúti közle­kedés - mint eddig is - olcsóbb (és lassúbb) lesz a repülőgépnél, azonban egyér­telműen drágább (és gyorsabb, kényelmesebb) lesz az autóbusznál.

Az autóbusz-közlekedésben ugyancsak liberalizációs folyamat várható. Ennek jellemzője, hogy az autóbusz vállalkozások szolgáltatásaikat más or­szágokban is tudják majd értékesíteni, az autóbuszok más országokba is át­mehetnek majd utasfelvételért. Várható, hogy a dél-európai országokban - a még több évig fennmaradó bérszínvonal különbségek, az olcsóbb munkaerő miatt - számos új autóbusz-vállalkozás jön létre az észak európai vállalkozá­sok leányvállalataiként vagy társult vállalkozásként. A kínálat bővülését a ma­gas komfortfokozatú autóbuszok tömeges elterjedése fogja jelenteni.

A szálláshelykínálat tekintetében további növekedés és koncentráció vár­ható.

Európában a hagyományos turista vonzáskörzetekben a fejlesztés alap­vetően nem a kínálatbővítésre, hanem a minőségi színvonal és a komplexitás emelésére fog irányulni. A közép- és kelet-európai országokban a férőhelykí­nálat dinamikus bővítésére igény van. E törekvést azonban a pénzügyi forrás­hiány korlátozza. A szálláshely-kapacitás növelésének gyorsítása igényli a be­ruházási, fejlesztési tevékenység magas színvonalú közgazdasági ösztönzési rendszerének kidolgozását a kis- és közép-vállalkozásoktól a nagy vállalkozá­sokig bezárólag a tulajdonviszonyoktól és a szálláshelytípustól függetlenül.

A szálláshelykínálaton belül a szállodáknál a következő tendenciák vár­hatók.

Az uniformizált szállodaláncokkal szemben, a speciális, egyéni stílus­os arculatjegyekre törekvő szállodák száma emelkedik. A szálloda- és a para-szállodaipar közeledése kínálat bővülést eredményez. Az apart szállásrend­szerek tömegesen elterjednek: a lakosztály-, üdülőszálloda-koncepció meg­valósulása gyorsul. Várhatóan tovább erősödik a szállodaiparban a munka­erő- és a tőkeáramlás, a tőkebefektetés.

A kínálat komplexebbé, vendégszeretőbbé, kényelmesebbé válik. A szállo­dán belüli, komplex ajánlat jellemzői, mint teljesítménykövetelmény, a követ­kezők: elektronikus információs és kommunikációs rendszer (ingyenes, korlátlan wifi), business-helyi-ségek, konferenciatermek, kereskedelmi árut és szolgáltatást kínáló üzletek, vendéglátó-ipari egységek, sportolási, wellness- és fitneszlehetőségek, vendégekkel kap­csolatos figyelem, animátorok, program- szervezés és értékesítés, funkcióké-pesebb szállodai szobák és egyéb szolgáltatások rendszere.

A szállodán kívüli férőhelyeknél különösen a tanyai-falusi vendégfoga­dás feltételeinek javulása és férőhelyeinek bővülése várható részben a ke­reslet fejlődési irányai, részben a helyi lakosság egzisztenciális biztonságá­nak növelése alapján. Az utazási irodáknál mind az utazásszervezők, mind az utazásközvetí­tők esetében további erőfeszítések történnek a tevékenység, a gazdálkodás ésszerűsítésére a piacképesség növelése érdekében.

Az utazásszervező vállalkozásoknál a koncentrációs folyamat további erő­södése várható, folytatódik a tőkeerős vállalkozások expanziója. A liberali­zációs folyamat előreláthatólag e területen is felgyorsul: erősödik a szomszédos országokba való piackiterjesztés. Várható az egységes európai Alta­lános Utazási Feltételek érvényesülése, kihatása a nem tagországokkal való turisztikai-kereskedelmi kapcsolatokban is. A szabadidő eltöltését érintő aján­latdömping erősödik. Várható az utazásszervezők speciális ajánlatokra va­ló szakosodásának gyorsulása (szolgáltatásspecifikus, közlekedésieszköz­specifikus, célcsoport-specifikus stb. ajánlatok és irodák).

Az utazásközvetítő vállalkozásoknál létkérdéssé válik a nagy elektroni­kus információs (repülőgép, szálloda) kapacitásnyilvántartó és megrendelé­si rendszerekhez való csatlakozás. Az információs rést meg kell szüntetni: a potenciális turista információéhsége nagy. Az utazásközvetítő az informá­ciók tekintetében a szolgáltatást nyújtókkal és az utazásszervezőkkel szem­ben hátrányos helyzetben van. Az információs rendszerekhez való csatlako­zás hiánya piaci csődhelyzetet idézhet elő.

A jövő utazási ügynöksége hihetetlenül számítógépes információ­hoz juthat máris hozzá. Képes nemcsak a viteldíj, az útiköltség és a változó útvonal információkhoz, hanem az egész világot érintő időjárás-előrejelzé­si, a fogadóhelyek aktuális esemény- és a síterepek hójelentésadataihoz stb. is hozzájutni. A megfelelő billentyű megnyomásával azonnali információt kaphatunk majd a világ fontosabb szállodáiban rendelkezésre álló férőhe­lyekről, ide értve a vizuális információkat is.

Elképzelhető, hogy a jövő ma még extrémnek számító víziói gyorsabban megvalósulnak, mint gon­dolnánk. Ma már lehetséges, hogy helyfoglalást interneten intézzünk és egyenlítsünk ki az árát a bankszámlánkról, a megfelelő adatok megadása esetén a jegyet a megadott címre el is küldik.

A változás sebessége szinte követhetetlen. Az olvasható CD-k, online galériák leváltják már régen a katalógusokat, digitális interaktív televízión keresztül vásárolhatunk (en­nek jól kifejlett rendszere működik már Franciaországban). Néhány bankban egy teljesen automatikus utazási iroda is működik, érintéssel működő képernyő­kijelzéssel az azonnali jegykiadást is elintézi részünkre.

Az utazási klubok alapötlete az azonos érdeklődésű klubtagoknak áren­gedményes utazás szervezése. Az utazási klubok vezetői a szolgáltató vál­lalkozásoknál alacsonyabb árakat és kedvező ajánlatokat alkudtak ki.

Nagy-Britanniában az Association of British Travel Agents (ABTA) azt jósolta, hogy az üzleti fennmaradás érdekében egyre több utazási irodának kell majd specializálódnia, értékesítési láncok részévé válnia vagy franchise-rendszerben működnie. A fejlődési irány az utazási konglomerátumok és a hatalmas utazási társaságok irányába mutat, amelyek sokrétű irodákat mű­ködtetnek a legfontosabb városokban. A vertikális integráció is valószínű­nek látszik, annak ellenére, hogy a szállodákat „tápláló" utazási irodák nagy számát jelenleg még szállodai vállalkozások birtokolják. A kormányok nem ellenzik, hogy a légitársaságok is vásároljanak vagy létrehozzanak utazási irodákat.

A kicsi, független utazási ügynöknek, hasonlóan a kis étterem tulajdono­sához, valószínűleg mindig lesz ügyfele, vendége, főleg a kis településeken. Az utazási irodai üzlet feltehetően a jövőben is magában foglalja a nagy számú, mérsékelt profitot termelő kis irodákat. A kis, független utazási iro­dai vállalkozások küzdeni fognak a nagy, sokirodás saját utazásokat szerve­ző, tőkeerős, fejlett elszámolási rendszerrel rendelkező és jól felszerelt nagy turisztikai vállalkozások ellen. A kisebb irodák a szállítókkal való tárgyalás során, különösen a kedvezményes beszerzési árak tekintetében, hátrányos helyzetben vannak.

A jövő utazási ügynöke bizonyára tapasztaltabb lesz, az adott pillanat­ban megkövetelt marketingtechnikákat fogja alkalmazni, elemezni fogja a termékjellemzőket és a legnyereségesebb termékekre fogja helyezni a hang­súlyt. Az utazás és az oktatás segíteni fogja az ügynökségeket, hogy jobb legyen az informáltságuk a specifikus célállomások adottságairól és a speciális célpiacok igényeiről. Bármi is történik, biztosak lehetünk abban, hogy az utazási ügynökségek munkája továbbra is megköveteli az intelligenciát, a megbízhatóságot és az utazóközönség kiszolgálásának vágyát.

A speciális ajánlatok tekintetében várható az utazásközvetítők utazás­szervezőként! önálló piaci fellépése is.

A turizmus levezetett kínálatát képező - előzőekben tárgyalt közlekedé­si, szállodai, utazási irodai - vállalkozásoknál elterjedtek a vállalkozáson belüli és a vállalkozások közötti értékesítési munkát támogató elektronikus férőhely-foglalási kommunikációs rendszerek. Az elektronikus rendszerek a hagyományos területekkel (mint a számvitel, számlázás) szemben betörtek a kereskedelemszervező munka területére is. A folyamat további erősödése várható.

A turizmus fejlődését gátló tényezők

Elképzelhető azonban, hogy a jövőbeli utazásokat érintő „rózsaszínű forga­tókönyv" mégsem valósul meg. Számos gátló tényező a turizmus ellen hat, így például a politikai nyugtalanság, a gazdasági bizonytalanság, a munkabérek túlzott emelkedése a közlekedési szektorban, a reáljövedelmek átmeneti csök­kenése és stagnálása. A felsoroltak olyan külső tényezők, amelyekre a turiz­mus menedzsereinek nincs hatásuk.

Vita folyik a turizmusban részt vevők útipoggyászainak továbbítási prob­lémáiról, a késésekről, a túlfoglalásról és a zsúfolt repülőtéri terminálokról. A közös helyiségekben, a szállodákban és a turistaközpontokban sok eset­ben hiányzik a biztonság, ezért az emberek szívesebben maradnak a szom­szédság és az otthon biztonságában. Napjainkban még mindig a terrorizmus az egyik legnagyobb utazást gátló tényező.

A tíz évvel ezelőtti WTC elleni terrortámadás olyan katasztrófának minősíthető, amely­nek mérete - az emberi áldozatok száma, az anyagi károk összege - és alkal­mazott módszere minden eddigi terrortámadástól eltért.

Az emberiség életében új korszak kezdődött: mindennapi életünket át­hatja a bizonytalanság, az aggódás, a félelem és ahogyan tovább gondolata. A katasztrófa által kiváltottan a világ egyes térségeit eltérő mértékben érintő elhúzódóan problémás, zavaros, válságos helyzetek jellemzik, nem kizárva a további katasztrófák bekövetkezésének lehetőségét sem.

A terrortámadást követően a turizmussal kapcsolatos (részben átmeneti) átstrukturálódási folyamatok a következők:
-  a légi közlekedés némileg visszaesett, több légitársaság csődbe ment, és a munkanélküliség növekedett,
- egyes viszonylatokban az üzleti turizmus mérséklődött, a turizmus egyéb fajtáinak forgalma jelentősen visszaesett,
- különösen a négy- és ötcsillagos szállodákban a kapacitás kihasználtsá­ga csökkent,
- az utazásszervező és közvetítő utazási irodák árbevétele csökkent,
- a légi közlekedéssel szemben nagyobb hangsúly helyeződött a vasúti és közúti közlekedésre,
- a távolabbi úti célokkal szemben előtérbe kerültek a közelebbi úti célok,
- a kiutazással szemben erősödött a belföldi turizmus.

A közvetlen érintkezés, a közvetlen kommunikáció lehetősége szintén gátolhatja az utazást. Az üzleti turizmus ellen hatnak például a telefonkonfe­renciák, hiszen a telefonok, tabletek,laptopok, stb. segítségével az emberek anélkül tárgyalhat­nak, hogy elhagynák az otthonukat vagy hivatalukat.

A fentiek nem feltétlenül jelentik az utazási szakma lehetőségeinek csök­kenését, hiszen ha a feltételek romlanak, a szakma jó ismerőinek lehetőségei javulnak. Nyilván egyre többen fognak azokhoz fordulni, akik jól ismerik az utazási lehetőségeket és megbízható tanácsokat tudnak adni az utazni kívá­nóknak. Hir.ma (olvasói beküldés)