Hir.ma extra: amit a Váltóról tudni kell

A váltó rövid lejáratú, rendeletre szóló fizetési ígérvény, amelyben a váltóadós a váltón eltüntetett időpontban és összegben fizetést ígér a váltó tulajdonosának. A váltó egy eszköz, amely jellemzően a kereskedelmi kapcsolatokban, az áruszállítások pénzügyi számolása során születik - ezért szokás kereskedelmi hitelnek is nevezni. Az ilyen -vállalkozók, azaz szállító és vevő közötti - későbbi fizetésre szóló megállapodást áruváltónak nevezzük. Ritkábban egyszerű pénzkölcsön dokumentálására, tartozás elismerésére állítják ki. Ilyenkor beszélhetünk fináncváltóról.

A váltó legfontosabb jellemzői a következők: A váltó a pénzpapírok - kötelmi jogi természetű követelést, pénzkövetelést megtestesítő értékpapírok - csoportjába tartozik. A váltó kiállítója feltétlen kötelezettséget vállal arra, hogy egy meghatározott pénzösszeget, meghatározott helyen és időben, saját maga, vagy egy narmadik fél meg fog fizetni. A váltó mindig, és csakis pénzkövetelést testesít meg, tehát sohasem szólhat áru, vagy valamilyen más'szolgáltatás teljesítéséről. A váltóban az adós mindig pénzt, mégpedig a váltón feltüntetett névérték megfizetését ígéri. A váltó, miután hiteleszköz, s mint ilyen csak későbbi fizetést ígér, nyilvánvaló, hogy tartalmaz kamatot, de formailag mindez a váltóból nem derül ki. A kamat nincs megfogalmazva a váltón, mondhatni rejtve marad, mindössze a névérték fizetésének ígéretéről szól,- amely a váltó lejáratakor esedékes.



A váltó mindezek által jövőbeni pénznek tekinthető. A váltó alkalmazásával gazdálkodó szervezetek pénz követeléseiket - így a kereskedelmi hitel vagy előleg nyújtásából eredő pénzköveteléseiket - azok esedékességekor nagy biztonsággal érvényesíteni tudják, illetve követeléseikhez szükség esetén azok esedékessége előtt is hozzájuthatnak. A váltóban foglalt fizetési ígéret biztonságát fokozza, hogy az ígéret nemteljesítése a szokásosnál szigorúbb következményeket, így soron kívüli birói és végrehajtási eljárást von maga után.

A váltó mindig jogcímmentes: A váltó mindig jogcímmentes pénztartozást, pénzkövetelést testesít meg. A váltóban foglalt fizetési ígéretet azért is tekintjük feltétlennek, mert a teljesítése független az eredetileg alapul szolgáló jogcímtől. A váltóban, mint értékpapírban, nincs belefoglalva (nincs rajta feltüntetve), hogy miért állították ki, hogy az adós miért ígért benne fizetést így tehát nem ad alapot arra, hogy a pénzkövetelésen kívül bármilyen követelés érvényesíthető legyen. A váltó útján elvállalt kötelezettség tisztán egyoldalú, viszontszolgáltatáshoz nem kötött, s emellett elvont absztrakt, mivel az eredeti, alapul szolgáló jogcímtől függetlenül érvényesíthető, s így önálló életet élhet).

A váltó törvénynél fogva forgatható értékpapír: A váltó törvénynél fogva forgatható értékpapír. Az értékpapírok közül a váltónál fejlődött ki az átruházhatóság, s csak később vitték át a váltójogban kifejlődött szabályokat más értékpapírokra is. A forgatmány legelső nyomai már korábban, más papíroknál is fellelhetők, de teljes jogi kiépítése a váltónál történt meg. A váltóátruházó személyt forgatónak, a váltó, - s vele együtt a váltóból eredő valamennyi jog -megszerzőjét forgatmányosnak nevezzük. A váltó forgalomképessége biztosítja, hogy az - nem csak hiteleszközként, hanem - tartozások kiegyenlítésére, a váltó másra történő átruházásával, közvetlen fizető eszközként is funkcionálhat. Az ilyen, bizalmon alapuló fizetési eszközt, amely képes pénzként funkcionálni, de nem tartozik a törvényes fizetési eszközök sorába, opcionális pénznek nevezzük. A forgatók - kötelezettség teljesítésére vonatkozó - egyetemleges felelőssége miatt a váltó rendkívül megbízható fizetési eszköznek minősül. Sőt az is nyilvánvaló, hogy minél több aláírás (forgató kezes) szerepel egy váltón, a váltóbirtokos szempontjából az annál biztonságosabb. A váltó különleges, szigorú váltójogi szabályok alá tartozik, illetve ezeknek a szigorú váltójogi szabályoknak megfelelő formában kiállított okirat. Hir.ma (beküldés)