Hir.ma plusz: az EU története és működése
Az EU-ról egyre több szó esik, pláne, hogy a vezető londoni elemzők véleménye szerint hamarosan ízekre hullhat az euróövezet. Így most pár sorban nagyjából összefoglaljuk, mit is kell tudni magáról az EU-ról.
Az európai integráció évszázadok óta sok gondolkodó (többek közt Napóleon) álma volt. Ennek megvalósulása azonban csak a II. világháború után kezdődött meg, mivel ekkor vált szükségszerűvé, hogy Európa államai szorosabb együttműködést kössenek több szempont miatt.
- Az USA, a Szovjetunió és Japán megerősödött, de a három közül a kommunista tömb volt a leginkább félelem keltő.
- Európa teret veszített mind gazdaságilag, mind politikailag és mind katonailag.
- A belső nyersanyagok kimerültek (bányászat, energetika), így komoly együttműködés vált szükségessé. Egyre több gyarmat veszett el, a külső források pedig beszűkültek.
- A békeszerződések hiányosak voltak,
- az ENSZ elődje, a Népszövetség nagyon rosszul működött.
Mindezen okok és a Marshall-segély 1951-ben a Párizsi Szerződéssel létrehozták az EU ma működő integrációjának elődjét, az Európai Szén- és Acélközösséget. Alapítója 6 ország volt, Franciaország, NSZK, Olaszország, és a Benelux államok voltak. Ebben már érvényesült a nemzetközi munkamegosztás, és szén és a vasérc felügyelete először került ki a nemzetgazdaságok keze alól. Az egység létrehozása fontos volt a francia-német megbékélés szempontjából is.
- 1957: Római Szerződés, az EGK (Közös Piac) megalakulása ugyanazon tagállamok részvételével. Tervei között volt a vámközösség, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának biztosítása.
- 1960-as évek körül: Adeneuer és De Gaulle fölvázolták a gazdasági és pénzügyi unió terveit. Egyenlőre sok ellenzője maradt a nemzeti önállóságot féltve, ám a folyamatos sikerek egyre csökkentették számukat.
- 1973: Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozása.
- 1981 majd 1986: Mediterrán bővítés, Görögország, majd Spanyolország és Portugália csatlakozása.
- 1985: Schengeni egyezmény; határok eltörlése (hivatalosan Amszterdami szerződéssel)
- 1992.: Maastrichti szerződés létrehozatala; döntés az Európai Unió létrehozásáról. A szerződésben a tagállamok elkötelezték magukat a teljes gazdasági és pénzügyi unió, és az összehangolt európai kül- és biztonságpolitika mellett (3 pillér), valamint döntöttek az uniós állampolgárság bevezetéséről és az Európai Parlament jogkörének növeléséről.
- 1995.: Finnország, Svédország és Ausztria belépése.
- 1999.: Euró bevezetése 11 tagállamban.
- 2002: Euró 12 tagállamban lett hivatalos fizetőeszköz.
- 2004.: Nagy bővítés: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus majd...
- 2007.: Románia és Bulgária csatlakozása.
Ezzel tehát kialakult a mai Európai Unió, amely mind közül (EFTA, NAFTA, stb.) a legjobban működő integráció volt egy ideig a világon. Működésének és irányításának még sok problémát kell megoldania, hiszen a nemzeti érdekek egyeztetése komolyfeladat.
- Az Unió nem laza államszövetség, hanem alkotmányosan működő európai szövetségi állam. A tagállamok vámközösséget hoztak létre, megszüntették a határokat a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása érdekében.
- Közös monopóliumokat hoztak létre, kutatási programokat valósítanak meg (Concorde), támogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, irányítási intézményeket hoznak létre.
- Az Európai Unió regionális politikával rendelkezik. Folyamatos támogatásokat nyújt, amelyet nem országok, hanem régiók szerint oszt el. Régió alatt valamilyen közös jellemzőket felmutató területi egységet értünk. Minden ország ilyen régiókra van osztva, és ezek fejlesztését a regionális különbségek mérséklésének célja mozgatja.
- A mezőgazdaság bár veszített fontosságából, még mindig meghatározó az EU életében. Az EU agrárgazdasága igen sokszínű. Az intenzív jelleg főleg a Kék Banán uniós területén jellemző, míg a mezőgazdaság fontossága a peremvidék felé nő. Az EU legnagyobb agrártermelője Franciaország, melyet jelentősen támogat is. Az agrárpolitikában megállapították a külföldi árukra kivetett magas vámot, és a mezőgazdasági termékek világpiachoz mért árát is. További cél a versenyképes uniós mezőgazdaság megteremtése és a termelés-kereslet összehangolása.
- Az ipar az EU egyik alapja volt ha visszaemlékszünk, és így van ez ma is. Európa gazdag energiahordozókban, és iparát mindig is az olcsó, bőséges energiaforrások kihasználása jellemezte. A széntelepek kimerülésével a kőolaj került előtérbe, az addig szénalapú ipari szektorok rákényszerültek átállni a „fekete aranyra”, illetve többnyire a kikötőkbe tevődtek át.
- Az EU-nak meg kell birkóznia az USA mezőgazdasági túlsúlyával és az újonnan iparosodó délkelet-ázsiai országokkal.
- Európai Közösség (római szerződések): A vámuniót, a belső piacot, a közös agrárpolitikát és a monetáris uniót foglalja magába.
- Közös kül- és biztonságpolitika: A kölcsönös tájékoztatást, a Tanácsban a közös álláspontok egyeztetését, az Unió külső képviseletét és a politikai helyzetértékelő bizottságot foglalja magába.
- Együttműködés a bel- és igazságügy területén: A szabad lakóhelyválasztást, a közös érdekek egyeztetését, a bevándorlási politikát, az igazságügyi kérdéseket és az Europolt foglalja magába.
Intézményrendszer, irányítás
- Európai Tanács: a tagállamok állam és kormányfőiből álló testület, amelyet a maastrichti szerződés hozott létre. Évente kétszer ülésezik, a legfontosabb kérdésekben ő dönt, ám ez csak konszenzussal történhet. Elnöke félévenként változik (jelenleg Mirek Topolánek) Főleg Brüsszelben ülésezik.
- Miniszterek Tanácsa: az EU olyan döntéshozó szerve, amely végrehajtói hatalommal rendelkezik. Tagjai az államok illetékes szakminiszterei. Döntésükhöz nem szükséges konszenzus. Székhelye Brüsszel.
- Európai Bizottság: az EU hivatalos kormánya, végrehajtói hatalommal rendelkezik. Szerepe az ET és az EP döntéseinek végrehajtásában van. 20 fős, elnökét és tagjait a tagállamok egyetértésével jelölik ki. Jelenleg José Manuel Barroso az elnök. Székhelye Brüsszel.
- Európai Parlament: Szerepe a Bizottság tevékenységének meghatározásában, a biztosok kinevezésében, a költségvetés megszavazásában és az új tagok felvételének jóváhagyásában van. Tagjait a tagországok lakossága választja.
- Európai Bíróság: 15 bíróból és 8 főügyészből áll, feladata a jogvédelem biztosítása az Emberi Jogok Európai Kartája alapján. Székhelye Strasbourg.
- Számvevőszék: A költségvetés, pénzelosztás irányítója
- Európai Központi Bank (EKB): Feladata az euró működtetése, árfolyamának megőrzése. Székhelye Frankfurt.
Az Európai Unió az egykori nagy álmok ellenére rengeteg problémával is küzd. Fontos az eredetileg 6 országra tervezett működési elvek megváltoztatása, és a bővülés miatt az elmaradott régiók felzárkóztatása. A mezőgazdaság óriási problémája, hogy a drága termelés miatt felesleget halmoz fel, így az Unió kiadásainak csaknem fele a mezőgazdasági támogatásokra megy el. Továbbá az intézményi rendszer túl bürökratikus, reformálása szükségszerű...
Az Európai Unió valamikor afelé hadat, hogy a világ vezető hatalmává váljon, de hogy ez megvalósul-e, nagyon kétséges... Hir.ma
Az európai integráció évszázadok óta sok gondolkodó (többek közt Napóleon) álma volt. Ennek megvalósulása azonban csak a II. világháború után kezdődött meg, mivel ekkor vált szükségszerűvé, hogy Európa államai szorosabb együttműködést kössenek több szempont miatt.
- Az USA, a Szovjetunió és Japán megerősödött, de a három közül a kommunista tömb volt a leginkább félelem keltő.
- Európa teret veszített mind gazdaságilag, mind politikailag és mind katonailag.
- A belső nyersanyagok kimerültek (bányászat, energetika), így komoly együttműködés vált szükségessé. Egyre több gyarmat veszett el, a külső források pedig beszűkültek.
- A békeszerződések hiányosak voltak,
- az ENSZ elődje, a Népszövetség nagyon rosszul működött.
Mindezen okok és a Marshall-segély 1951-ben a Párizsi Szerződéssel létrehozták az EU ma működő integrációjának elődjét, az Európai Szén- és Acélközösséget. Alapítója 6 ország volt, Franciaország, NSZK, Olaszország, és a Benelux államok voltak. Ebben már érvényesült a nemzetközi munkamegosztás, és szén és a vasérc felügyelete először került ki a nemzetgazdaságok keze alól. Az egység létrehozása fontos volt a francia-német megbékélés szempontjából is.
Az EU történetének főbb állomásai:
- 1957: Római Szerződés, az EGK (Közös Piac) megalakulása ugyanazon tagállamok részvételével. Tervei között volt a vámközösség, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának biztosítása.
- 1960-as évek körül: Adeneuer és De Gaulle fölvázolták a gazdasági és pénzügyi unió terveit. Egyenlőre sok ellenzője maradt a nemzeti önállóságot féltve, ám a folyamatos sikerek egyre csökkentették számukat.
- 1973: Nagy-Britannia, Írország és Dánia csatlakozása.
- 1981 majd 1986: Mediterrán bővítés, Görögország, majd Spanyolország és Portugália csatlakozása.
- 1985: Schengeni egyezmény; határok eltörlése (hivatalosan Amszterdami szerződéssel)
- 1992.: Maastrichti szerződés létrehozatala; döntés az Európai Unió létrehozásáról. A szerződésben a tagállamok elkötelezték magukat a teljes gazdasági és pénzügyi unió, és az összehangolt európai kül- és biztonságpolitika mellett (3 pillér), valamint döntöttek az uniós állampolgárság bevezetéséről és az Európai Parlament jogkörének növeléséről.
- 1995.: Finnország, Svédország és Ausztria belépése.
- 1999.: Euró bevezetése 11 tagállamban.
- 2002: Euró 12 tagállamban lett hivatalos fizetőeszköz.
- 2004.: Nagy bővítés: Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Málta, Ciprus majd...
- 2007.: Románia és Bulgária csatlakozása.
Ezzel tehát kialakult a mai Európai Unió, amely mind közül (EFTA, NAFTA, stb.) a legjobban működő integráció volt egy ideig a világon. Működésének és irányításának még sok problémát kell megoldania, hiszen a nemzeti érdekek egyeztetése komolyfeladat.
Az EU alapelvei, gazdasága
- Az Unió nem laza államszövetség, hanem alkotmányosan működő európai szövetségi állam. A tagállamok vámközösséget hoztak létre, megszüntették a határokat a tőke, a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása érdekében.
- Közös monopóliumokat hoztak létre, kutatási programokat valósítanak meg (Concorde), támogatják a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart, irányítási intézményeket hoznak létre.
- Az Európai Unió regionális politikával rendelkezik. Folyamatos támogatásokat nyújt, amelyet nem országok, hanem régiók szerint oszt el. Régió alatt valamilyen közös jellemzőket felmutató területi egységet értünk. Minden ország ilyen régiókra van osztva, és ezek fejlesztését a regionális különbségek mérséklésének célja mozgatja.
- A mezőgazdaság bár veszített fontosságából, még mindig meghatározó az EU életében. Az EU agrárgazdasága igen sokszínű. Az intenzív jelleg főleg a Kék Banán uniós területén jellemző, míg a mezőgazdaság fontossága a peremvidék felé nő. Az EU legnagyobb agrártermelője Franciaország, melyet jelentősen támogat is. Az agrárpolitikában megállapították a külföldi árukra kivetett magas vámot, és a mezőgazdasági termékek világpiachoz mért árát is. További cél a versenyképes uniós mezőgazdaság megteremtése és a termelés-kereslet összehangolása.
- Az ipar az EU egyik alapja volt ha visszaemlékszünk, és így van ez ma is. Európa gazdag energiahordozókban, és iparát mindig is az olcsó, bőséges energiaforrások kihasználása jellemezte. A széntelepek kimerülésével a kőolaj került előtérbe, az addig szénalapú ipari szektorok rákényszerültek átállni a „fekete aranyra”, illetve többnyire a kikötőkbe tevődtek át.
- Az EU-nak meg kell birkóznia az USA mezőgazdasági túlsúlyával és az újonnan iparosodó délkelet-ázsiai országokkal.
A három pillér
- Európai Közösség (római szerződések): A vámuniót, a belső piacot, a közös agrárpolitikát és a monetáris uniót foglalja magába.
- Közös kül- és biztonságpolitika: A kölcsönös tájékoztatást, a Tanácsban a közös álláspontok egyeztetését, az Unió külső képviseletét és a politikai helyzetértékelő bizottságot foglalja magába.
- Együttműködés a bel- és igazságügy területén: A szabad lakóhelyválasztást, a közös érdekek egyeztetését, a bevándorlási politikát, az igazságügyi kérdéseket és az Europolt foglalja magába.
Intézményrendszer, irányítás
- Európai Tanács: a tagállamok állam és kormányfőiből álló testület, amelyet a maastrichti szerződés hozott létre. Évente kétszer ülésezik, a legfontosabb kérdésekben ő dönt, ám ez csak konszenzussal történhet. Elnöke félévenként változik (jelenleg Mirek Topolánek) Főleg Brüsszelben ülésezik.
- Miniszterek Tanácsa: az EU olyan döntéshozó szerve, amely végrehajtói hatalommal rendelkezik. Tagjai az államok illetékes szakminiszterei. Döntésükhöz nem szükséges konszenzus. Székhelye Brüsszel.
- Európai Bizottság: az EU hivatalos kormánya, végrehajtói hatalommal rendelkezik. Szerepe az ET és az EP döntéseinek végrehajtásában van. 20 fős, elnökét és tagjait a tagállamok egyetértésével jelölik ki. Jelenleg José Manuel Barroso az elnök. Székhelye Brüsszel.
- Európai Parlament: Szerepe a Bizottság tevékenységének meghatározásában, a biztosok kinevezésében, a költségvetés megszavazásában és az új tagok felvételének jóváhagyásában van. Tagjait a tagországok lakossága választja.
- Európai Bíróság: 15 bíróból és 8 főügyészből áll, feladata a jogvédelem biztosítása az Emberi Jogok Európai Kartája alapján. Székhelye Strasbourg.
- Számvevőszék: A költségvetés, pénzelosztás irányítója
- Európai Központi Bank (EKB): Feladata az euró működtetése, árfolyamának megőrzése. Székhelye Frankfurt.
Az Európai Unió az egykori nagy álmok ellenére rengeteg problémával is küzd. Fontos az eredetileg 6 országra tervezett működési elvek megváltoztatása, és a bővülés miatt az elmaradott régiók felzárkóztatása. A mezőgazdaság óriási problémája, hogy a drága termelés miatt felesleget halmoz fel, így az Unió kiadásainak csaknem fele a mezőgazdasági támogatásokra megy el. Továbbá az intézményi rendszer túl bürökratikus, reformálása szükségszerű...
Az Európai Unió valamikor afelé hadat, hogy a világ vezető hatalmává váljon, de hogy ez megvalósul-e, nagyon kétséges... Hir.ma
Hozzászólások