Készpénzben jók vagyunk!
A Nyugat-Európában megszokotthoz képest a magyarországi családok hatszor több készpénzt tartanak maguknál. – derült ki a Bankmonitor.hu elemzéséből.
Hazánkban a likvid vagyon 12,7 százalékát tartják az emberek készpénzben. Ugyanez Nyugat-Európában átlagosan 2 százalék körül mozog. A több mint tíz százalékos különbség növekedésére, az idén bevezetett tranzakciós adó is csak rásegített.
A Bankmonitor elemzője, Bonda Balázs szerint „Az év végén […] 0,3 százalékos, készpénzfelvételhez kapcsolódó tranzakciós adó bevezetésének rövid távú hatásaként a háztartások 143 milliárd forinttal növelték a készpénzállományukat.”
Az elemző véleménye az, hogy a készpénztartogatás hosszútávon jelentős bevételcsökkenést eredményezhet a családoknak az elmaradt kamatbevételek és a készpénzhasználat más járulékos költségein keresztül. Ez utóbbira jó példa, hogy a készpénzfelvételi díjak összegei lényegesen magasabbak, mint a kártyás vásárlások vagy az internetes átutalás járulékos terhei.
„Amennyiben nem csak az év eleji fogyasztást fedező mértékben valósult meg a készpénzállomány növelése, úgy hosszabb távon jelentős költségeket eredményezhet a papírpénzhez való ragaszkodás, többek közt azért, mert az otthon tartott pénz után nem jár semmilyen kamat. Pedig hazánkban nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiugró reálkamat realizálható a bankbetéten keresztül” – hangsúlyozta az elemző.
Ugyanakkor a jegybanki irányadó alapkamat a sorozatos vágások miatt március végén történelmi mélypontra, 5 százalékos értékre csökkent (nyáron még 7 százalékon állt), így a bankbetéti kamatok ismét apadtak. A kamatok jellemzően a csökkentésnek megfelelő 0,25 százalékponttal esnek minden kamatvágás után.
A csökkenő és nagyon alacsonynak tűnő kamatok miatt a tömegek hatalmas összeget, 169 milliárd forintot helyeztek el egy hónap alatt befektetési alapokban. Ez persze nem újdonság: a tendencia körülbelül az augusztus 29-én kezdődött és jelenleg is tartó kamatcsökkentési ciklus óta folyamatos.
Forrás: Világgazdaság, Privátbankár
Hazánkban a likvid vagyon 12,7 százalékát tartják az emberek készpénzben. Ugyanez Nyugat-Európában átlagosan 2 százalék körül mozog.
A Bankmonitor elemzője, Bonda Balázs szerint „Az év végén […] 0,3 százalékos, készpénzfelvételhez kapcsolódó tranzakciós adó bevezetésének rövid távú hatásaként a háztartások 143 milliárd forinttal növelték a készpénzállományukat.”
Az elemző véleménye az, hogy a készpénztartogatás hosszútávon jelentős bevételcsökkenést eredményezhet a családoknak az elmaradt kamatbevételek és a készpénzhasználat más járulékos költségein keresztül. Ez utóbbira jó példa, hogy a készpénzfelvételi díjak összegei lényegesen magasabbak, mint a kártyás vásárlások vagy az internetes átutalás járulékos terhei.
„Amennyiben nem csak az év eleji fogyasztást fedező mértékben valósult meg a készpénzállomány növelése, úgy hosszabb távon jelentős költségeket eredményezhet a papírpénzhez való ragaszkodás, többek közt azért, mert az otthon tartott pénz után nem jár semmilyen kamat. Pedig hazánkban nemzetközi összehasonlításban továbbra is kiugró reálkamat realizálható a bankbetéten keresztül” – hangsúlyozta az elemző.
Ugyanakkor a jegybanki irányadó alapkamat a sorozatos vágások miatt március végén történelmi mélypontra, 5 százalékos értékre csökkent (nyáron még 7 százalékon állt), így a bankbetéti kamatok ismét apadtak. A kamatok jellemzően a csökkentésnek megfelelő 0,25 százalékponttal esnek minden kamatvágás után.
A csökkenő és nagyon alacsonynak tűnő kamatok miatt a tömegek hatalmas összeget, 169 milliárd forintot helyeztek el egy hónap alatt befektetési alapokban. Ez persze nem újdonság: a tendencia körülbelül az augusztus 29-én kezdődött és jelenleg is tartó kamatcsökkentési ciklus óta folyamatos.
Forrás: Világgazdaság, Privátbankár
Hozzászólások