K&H: van igény a növekedési hitelprogram folytatására
A növekedési hitelprogram folytatására egyértelműen van igény a kis- és középvállalkozások (kkv) részéről, az október elsején elindított második szakasz azonban várhatóan főként azokat a társaságokat fogja mozgósítani, amelyek már részt vettek az első körben, illetve tervezték, de valamilyen ok miatt az első programba nem sikerült bekerülniük - közölte a K&H Bank a kkv-kat érintő bizalmiindex-kutatásának legfrissebb adatait hétfőn az MTI-vel.
A bank felmérése szerint azok közül a vállalkozások közül, amelyek az első körben nem vettek részt, csupán minden harmadik jelezte, hogy a második szakasz érdekli őket.
A K&H kkv bizalmi index legutóbbi, szeptember 6-19. közötti felmérésében 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozást kérdeztek meg arról, hogyan vélekednek a növekedési hitelprogramról.
"A felmérés a hitelprogram erős véghajrája után pár nappal készült, ezért meglepő, hogy a megkérdezett vállalkozások csupán 72 százaléka hallott róla. Közülük 63 százalék egyáltalán nem foglalkozott a hitel nyújtotta kedvező lehetőségekkel, csaknem minden hetedik cég pedig mindössze az érdeklődésig jutott el" - idézi a közlemény Németh Lászlót, a K&H kkv marketing főosztályának vezetőjét.
A felmérés adatai szerint a hitelprogram első szakaszában azonos arányban vannak azok a vállalkozások, amelyek kaptak hitelt, és azok a cégek, amelyek ugyan igényeltek, de nem kapták meg.
Akik érdeklődtek a program iránt, de mégsem vettek részt, leginkább azzal indokolták ezt, hogy nem feleltek meg a feltételeknek.
A kedvezményes hitel felhasználásáról eltérően vélekednek azok a cégek, amelyek kaptak hitelt, és azok, amelyek nem. Azok a vállalkozások, amelyek részt vettek a programban, leginkább forgóeszköz-finanszírozásra fordították a pénzt. Ezt követte a hitelkiváltás, illetve egy folyamatban lévő beruházás támogatása.
Ezzel szemben azok a vállalkozások, amelyek végül nem vettek részt a programban, elsősorban egy már korábban tervezett beruházást indítottak volna el a kedvezményes hitellel. Ezt követő leggyakoribb célként a meglévő forinthitelük kiváltását, illetve a devizahitel-kiváltást jelölték meg.
A növekedési hitelprogram első szakaszának sikere ellenére a megkérdezett cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a kedvezményes hitelkeretből inkább a nagyobb vállalkozások jutottak forráshoz, nem a mikro- és kisvállalkozások - áll a közleményben.
A felmérés szerint a megkérdezett cégek 51 százaléka úgy gondolja, hogy a kkv-k beruházásai inkább a piaci lehetőségeken, gazdasági kilátásokon és a környezeten múlnak, 34 százalék szerint tudják a kedvezményes hitelakciók tartósan növelni a kkv-beruházásokat.
MTI
A bank felmérése szerint azok közül a vállalkozások közül, amelyek az első körben nem vettek részt, csupán minden harmadik jelezte, hogy a második szakasz érdekli őket.A K&H kkv bizalmi index legutóbbi, szeptember 6-19. közötti felmérésében 500 hazai mikro-, kis- és középvállalkozást kérdeztek meg arról, hogyan vélekednek a növekedési hitelprogramról.
"A felmérés a hitelprogram erős véghajrája után pár nappal készült, ezért meglepő, hogy a megkérdezett vállalkozások csupán 72 százaléka hallott róla. Közülük 63 százalék egyáltalán nem foglalkozott a hitel nyújtotta kedvező lehetőségekkel, csaknem minden hetedik cég pedig mindössze az érdeklődésig jutott el" - idézi a közlemény Németh Lászlót, a K&H kkv marketing főosztályának vezetőjét.
A felmérés adatai szerint a hitelprogram első szakaszában azonos arányban vannak azok a vállalkozások, amelyek kaptak hitelt, és azok a cégek, amelyek ugyan igényeltek, de nem kapták meg.
Akik érdeklődtek a program iránt, de mégsem vettek részt, leginkább azzal indokolták ezt, hogy nem feleltek meg a feltételeknek.
A kedvezményes hitel felhasználásáról eltérően vélekednek azok a cégek, amelyek kaptak hitelt, és azok, amelyek nem. Azok a vállalkozások, amelyek részt vettek a programban, leginkább forgóeszköz-finanszírozásra fordították a pénzt. Ezt követte a hitelkiváltás, illetve egy folyamatban lévő beruházás támogatása.
Ezzel szemben azok a vállalkozások, amelyek végül nem vettek részt a programban, elsősorban egy már korábban tervezett beruházást indítottak volna el a kedvezményes hitellel. Ezt követő leggyakoribb célként a meglévő forinthitelük kiváltását, illetve a devizahitel-kiváltást jelölték meg.
A növekedési hitelprogram első szakaszának sikere ellenére a megkérdezett cégvezetők többsége úgy gondolja, hogy a kedvezményes hitelkeretből inkább a nagyobb vállalkozások jutottak forráshoz, nem a mikro- és kisvállalkozások - áll a közleményben.
A felmérés szerint a megkérdezett cégek 51 százaléka úgy gondolja, hogy a kkv-k beruházásai inkább a piaci lehetőségeken, gazdasági kilátásokon és a környezeten múlnak, 34 százalék szerint tudják a kedvezményes hitelakciók tartósan növelni a kkv-beruházásokat.
MTI
Hozzászólások