Kihirdették az EGT Finanszírozási Mechanizmus megújuló energia pályázatait
Kihirdették hétfőn az Európai Gazdasági Térség (EGT) Finanszírozási Mechanizmusának megújuló energia pályázatait, amelyek keretösszege több mint 9 millió euró (2,7 milliárd forint), és amelyek fő célja a geotermikus energiát hasznosító fejlesztések támogatása Magyarországon.
Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az ország kiemelkedő adottságai ellenére a geotermikus energia a magyar távhő-ellátásban csekély szerepet kap. 2012-ben a távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze 0,41 százaléka volt geotermikus energia, ezért fontos a hőtermelésben a megújuló energia részarányának növelése - mondta az államtitkár.
Ismertette, hogy a pályázati felhívások a program három fő komponense köré csoportosulnak: a már létező távfűtő rendszerek geotermikus bázisra történő átállítása (erre 6,3 millió euró áll majd rendelkezésre), a megújuló energiaforrások fenntartható használatával kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok indítása, valamint a megújuló energiaforrások fenntartható használatával kapcsolatos ösztöndíjak nyújtása.
Horváth Attila Imre hozzáfűzte: egy projekt keretében a program lehetőséget biztosít magyar szakértők számára, hogy részt vegyenek az ENSZ Egyetem geotermikus posztgraduális képzésén Reykjavíkban 2014-ben és 2015-ben.
Az államtitkár szólt arról is, hogy Magyarország megújuló energia cselekvési tervének végrehajtását is segítik a pályázatok. Felidézte, hogy a tervek szerint a hőtermelésben a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 12-ről 32 százalékra kell növelni, miközben a teljes hőenergia-felhasználás 2030-ig 20-23 százalékkal fog csökkenni. Ezen belül a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása a 2010-es 4,2 petajouleos kiinduló értékről 14,9 petajoulre, több mint háromszorosára emelkedik majd 2020-ig - mondta el Horváth Attila Imre.
Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a múlt héten bocsátották társadalmi vitára a pályázati felhívások tervezetét, amelyeket december 8-ig lehet véleményezni.
A sajtótájékoztatón kiadott közlemény szerint a program előkészítése több mint két évre nyúlik vissza, amikor Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői 2011. október 12-én Magyarországgal együtt aláírták az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében a mintegy 70 millió euró felhasználását lehetővé tevő megállapodást. A 2016-ig felhasználható forrásokat a három donor ország a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére.
Az EGT alap átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése a donor országok és a kedvezményezett országok között. Magyarország a donor országokkal közösen tizenkét fejlesztendő területet határozott meg, melyekért felelős program operátorokat is kijelöltek.
A megújuló energia program operátora az NKEK, Nemzeti Környezetvédelmi es Energia Központ Nonprofit Kft.
Horváth Attila Imre hangsúlyozta: meg kell teremteni Magyarországon azokat az alapokat, amelyek hosszabb távon biztosítják a fenntartható lakhatást, ezt segíti a geotermikus energia kihasználása.
Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: Izland rendelkezik a megfelelő szakértelemmel a geotermikus energia területén, hiszen az ország nagy beruházásokat végzett a megújuló energiaforrások felhasználásával. Ennek köszönhetően mára 10-ből 9 háztartás geotermikus energiát használ a fűtésre. Magyarországon sok a gyógyfürdő, jelentős potenciál van ezen a területen, aminek a fejlesztése azért is fontos, mert ez egy környezetbarát, biztonságos és hosszú távon energiatakarékos megoldás.
Kiemelte: szoros együttműködés alakult ki a geotermikus energia felhasználásban Izland és Magyarország között mind a cégek, mind a tudomány szintjén. Példaként említette a szentlőrinci és a miskolci geotermikus projektet. Az EGT alapok is segítenek abban, hogy Magyarországon további fejlesztések történjenek - hangsúlyozta Gunnar Bragi Sveinsson.
A program donor partnerének, az Izlandi Nemzeti Energia Hatóságnak az ügyvezetője, Gudni A. Johanssen hangsúlyozta: bár jelentős beruházásokra van szükség a geotermikus és a megújuló energiaforrások hasznosításához, de hosszabb távon egyértelműen érzékelhető annak gazdasági előnye. Az izlandi fogyasztóknak például 50 százalékkal kevesebbet kell fizetniük a fűtésért, mintha az konvencionális forrásból lenne.
MTI
Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta: az ország kiemelkedő adottságai ellenére a geotermikus energia a magyar távhő-ellátásban csekély szerepet kap. 2012-ben a távhőtermelésre használt energiahordozók mindössze 0,41 százaléka volt geotermikus energia, ezért fontos a hőtermelésben a megújuló energia részarányának növelése - mondta az államtitkár.Ismertette, hogy a pályázati felhívások a program három fő komponense köré csoportosulnak: a már létező távfűtő rendszerek geotermikus bázisra történő átállítása (erre 6,3 millió euró áll majd rendelkezésre), a megújuló energiaforrások fenntartható használatával kapcsolatos figyelemfelhívó kampányok indítása, valamint a megújuló energiaforrások fenntartható használatával kapcsolatos ösztöndíjak nyújtása.
Horváth Attila Imre hozzáfűzte: egy projekt keretében a program lehetőséget biztosít magyar szakértők számára, hogy részt vegyenek az ENSZ Egyetem geotermikus posztgraduális képzésén Reykjavíkban 2014-ben és 2015-ben.
Az államtitkár szólt arról is, hogy Magyarország megújuló energia cselekvési tervének végrehajtását is segítik a pályázatok. Felidézte, hogy a tervek szerint a hőtermelésben a megújuló energiaforrások arányát a jelenlegi 12-ről 32 százalékra kell növelni, miközben a teljes hőenergia-felhasználás 2030-ig 20-23 százalékkal fog csökkenni. Ezen belül a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása a 2010-es 4,2 petajouleos kiinduló értékről 14,9 petajoulre, több mint háromszorosára emelkedik majd 2020-ig - mondta el Horváth Attila Imre.
Az államtitkár hozzáfűzte, hogy a múlt héten bocsátották társadalmi vitára a pályázati felhívások tervezetét, amelyeket december 8-ig lehet véleményezni.
A sajtótájékoztatón kiadott közlemény szerint a program előkészítése több mint két évre nyúlik vissza, amikor Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői 2011. október 12-én Magyarországgal együtt aláírták az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében a mintegy 70 millió euró felhasználását lehetővé tevő megállapodást. A 2016-ig felhasználható forrásokat a három donor ország a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére.
Az EGT alap átfogó céljai a gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése a donor országok és a kedvezményezett országok között. Magyarország a donor országokkal közösen tizenkét fejlesztendő területet határozott meg, melyekért felelős program operátorokat is kijelöltek.
A megújuló energia program operátora az NKEK, Nemzeti Környezetvédelmi es Energia Központ Nonprofit Kft.
Horváth Attila Imre hangsúlyozta: meg kell teremteni Magyarországon azokat az alapokat, amelyek hosszabb távon biztosítják a fenntartható lakhatást, ezt segíti a geotermikus energia kihasználása.
Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter a sajtótájékoztatón elmondta: Izland rendelkezik a megfelelő szakértelemmel a geotermikus energia területén, hiszen az ország nagy beruházásokat végzett a megújuló energiaforrások felhasználásával. Ennek köszönhetően mára 10-ből 9 háztartás geotermikus energiát használ a fűtésre. Magyarországon sok a gyógyfürdő, jelentős potenciál van ezen a területen, aminek a fejlesztése azért is fontos, mert ez egy környezetbarát, biztonságos és hosszú távon energiatakarékos megoldás.
Kiemelte: szoros együttműködés alakult ki a geotermikus energia felhasználásban Izland és Magyarország között mind a cégek, mind a tudomány szintjén. Példaként említette a szentlőrinci és a miskolci geotermikus projektet. Az EGT alapok is segítenek abban, hogy Magyarországon további fejlesztések történjenek - hangsúlyozta Gunnar Bragi Sveinsson.
A program donor partnerének, az Izlandi Nemzeti Energia Hatóságnak az ügyvezetője, Gudni A. Johanssen hangsúlyozta: bár jelentős beruházásokra van szükség a geotermikus és a megújuló energiaforrások hasznosításához, de hosszabb távon egyértelműen érzékelhető annak gazdasági előnye. Az izlandi fogyasztóknak például 50 százalékkal kevesebbet kell fizetniük a fűtésért, mintha az konvencionális forrásból lenne.
MTI
Hozzászólások