Kipp-kopp, itt a NAV!
Indul a nagy nyári ellenőrzési hullám a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál, ahol – legalábbis úgy hallani – egyre profibb módszerekkel revizorkodnak. Ráadásul a kiválasztást is kifinomultabb módszerekkel végzik, mint korábban. A bevállalós ellenőrök ma már szinte bármit kipróbálnak, hogy kiderüljön a kereskedő nyugtával dicséri-e a napot. Kik számíthatnak ellenőrzésre, mit ellenőriznek és mikor?
A NAV július 2-án kezdte meg a minden bizonnyal akciódúsnak bizonyuló nyári ellenőrzéseket, amelyek egészen augusztus végéig tartanak majd. Csakúgy, mint a korábbi években, az országos akció során az adóellenőrök és a pénzügyőrök főleg a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, fesztiválokon, a szabadtéri rendezvényeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálódnak. Tavaly a legtöbb visszaélést a nyugtaadás és a foglalkoztatás szabályszerűségek vizsgálata közben találták.
A fentieken kívül persze más alapvető dolgot is csekkolnak a fifikás revizorok: például, hogy a kereskedő tudja-e igazolni az árukészlet eredetét. De ha már ott vannak, a pénzügyőrök ellenőrzik a zárjegyeket vagy az esetleges alkoholvizezést is.
Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője a Privátbankárnak elmondta, hogy tavaly óta már nincs is teljesen véletlenszerű ellenőrzés. A modern magyar időkben már kockázatelemzés alapján dől el, kire „zoomol” rá jobban a NAV. Kockázatelemzés közben elsősorban azok kerülhetnek képbe, akiknek már van valamilyen folt adózói múltjában. Sok kereskedő például azzal növeli az esélyeit az ellenőrzésre, hogy nem ad nyugtát. Az ilyen esetek bekerülnek a rendszerbe, amit később az adószakértők felhasználnak az elemzéseknél. Idén biztosan ellenőrzik a kezdő vállalkozások 10 százalékát is. Ilyen esetben a kockázatelemzésnél szintén figyelembe veszik a cégtulajdonos korábbi céges múltját – már amennyiben van neki.
Azok a vállalkozások szinte biztosan számíthatnak az ellenőrzésre, amelyek levonható áfát kérnek vissza. Ennek jogosultságát bőszen ellenőrizik, itt ugyanis gyakori a stikli. Ha nem jogos az igénylés, de jóhiszeműen kérték vissza a pénzt, akkor a jogtalanul visszaigényelt összeg 50 százaléka lehet az adóbírság. Rosszabb esetben – ha a bevételek eltitkolásával szerettek volna pénzt visszakapni –, akkor nagyobb bírságra számíthatnak: a jogtalanul visszaigényelt összeg akár 200 százalékát is elérheti a bírság.
Alapvetően két ellenőrzési fajta létezik. Az egyik az azonnali, helyszíni, amely főleg az ellenőrzési akcióknál fordul elő. A másik eset a gyakoribb, ekkor ugyanis adnak időt a cégnek, hogy az összegyűjtse a papírokat. (Az iratok általában a könyvelőnél csücsülnek.)
Persze vannak esetek, amikor az ellenőrizendő cég méretei és forgalma miatt irgalmatlanul sok irat halmozódik fel. Ilyenkor ezeket a kupacokat egyszerűbb a társaság telephelyén megvizsgálni. Ebben az esetben az ellenőrök előzetes és illedelmes megbeszélések alapján egy erre kijelölt irodában vizsgálhatják a papírokat.
Az ellenőrök nem csak hivatali időben dolgoznak, bármikor megjelenhetnek és nemcsak kíváncsiak, hanem egyre vállalkozóbb kedvűek is. A szóvivő szerint volt olyan kollégájuk, aki még tankot is vezetett, csak hogy kiderüljön, adnak-e nyugtát a több tízezer forintos szórakozásról. Tankosék nem adtak…
Forrás: Privátbankár
A NAV július 2-án kezdte meg a minden bizonnyal akciódúsnak bizonyuló nyári ellenőrzéseket, amelyek egészen augusztus végéig tartanak majd. Csakúgy, mint a korábbi években, az országos akció során az adóellenőrök és a pénzügyőrök főleg a turisták által kedvelt üdülőhelyeken, fesztiválokon, a szabadtéri rendezvényeken és az idegenvezetési szolgáltatóknál vizsgálódnak.
A fentieken kívül persze más alapvető dolgot is csekkolnak a fifikás revizorok: például, hogy a kereskedő tudja-e igazolni az árukészlet eredetét. De ha már ott vannak, a pénzügyőrök ellenőrzik a zárjegyeket vagy az esetleges alkoholvizezést is.
Linczmayer Szilvia, a NAV adószakmai szóvivője a Privátbankárnak elmondta, hogy tavaly óta már nincs is teljesen véletlenszerű ellenőrzés. A modern magyar időkben már kockázatelemzés alapján dől el, kire „zoomol” rá jobban a NAV. Kockázatelemzés közben elsősorban azok kerülhetnek képbe, akiknek már van valamilyen folt adózói múltjában. Sok kereskedő például azzal növeli az esélyeit az ellenőrzésre, hogy nem ad nyugtát. Az ilyen esetek bekerülnek a rendszerbe, amit később az adószakértők felhasználnak az elemzéseknél. Idén biztosan ellenőrzik a kezdő vállalkozások 10 százalékát is. Ilyen esetben a kockázatelemzésnél szintén figyelembe veszik a cégtulajdonos korábbi céges múltját – már amennyiben van neki.
Azok a vállalkozások szinte biztosan számíthatnak az ellenőrzésre, amelyek levonható áfát kérnek vissza. Ennek jogosultságát bőszen ellenőrizik, itt ugyanis gyakori a stikli. Ha nem jogos az igénylés, de jóhiszeműen kérték vissza a pénzt, akkor a jogtalanul visszaigényelt összeg 50 százaléka lehet az adóbírság. Rosszabb esetben – ha a bevételek eltitkolásával szerettek volna pénzt visszakapni –, akkor nagyobb bírságra számíthatnak: a jogtalanul visszaigényelt összeg akár 200 százalékát is elérheti a bírság.
Alapvetően két ellenőrzési fajta létezik. Az egyik az azonnali, helyszíni, amely főleg az ellenőrzési akcióknál fordul elő. A másik eset a gyakoribb, ekkor ugyanis adnak időt a cégnek, hogy az összegyűjtse a papírokat. (Az iratok általában a könyvelőnél csücsülnek.)
Persze vannak esetek, amikor az ellenőrizendő cég méretei és forgalma miatt irgalmatlanul sok irat halmozódik fel. Ilyenkor ezeket a kupacokat egyszerűbb a társaság telephelyén megvizsgálni. Ebben az esetben az ellenőrök előzetes és illedelmes megbeszélések alapján egy erre kijelölt irodában vizsgálhatják a papírokat.
Az ellenőrök nem csak hivatali időben dolgoznak, bármikor megjelenhetnek és nemcsak kíváncsiak, hanem egyre vállalkozóbb kedvűek is. A szóvivő szerint volt olyan kollégájuk, aki még tankot is vezetett, csak hogy kiderüljön, adnak-e nyugtát a több tízezer forintos szórakozásról. Tankosék nem adtak…
Forrás: Privátbankár
Hozzászólások