Kisebb módosítások a lakásfinanszírozásban
Több lakásfinanszírozási rendeletet is módosított a kormány a hétfői Magyar Közlönyben megjelent rendeletében, így kismértékben változtak a lakás-takarékpénztárra és a szocpolra vonatkozó szabályok is.
A lakás-előtakarékosság - a lakás-takarékpénztár - állami támogatásáról szóló kormányrendeletben a lakáscélú felhasználás igazolása egészül ki azzal, hogy a pénzügyi lízing kiváltása is lakáscélú felhasználásnak minősül, így azt is igazolni kell. A lakáscélú - szocpol - támogatási rendelet módosításából kiderül, hogy a megelőlegezett szocpolt sokan nem alakították át a gyermek születése után, "igazi" szocpollá. A jövőben ilyenkor az lesz a szankció, hogy a fiatal házaspárnak kell fizetnie az állam által a banknak fizetett kamatot, költséget és kamattámogatást, a gyermek születése és a szerződés átalakítás közti időre. Emellett a bank automatikusan - a szerződő fiatal házaspár közreműködése nélkül is - rendes szocpollá alakíthatja át a megelőlegező szocpolt, majd ez alapján bejegyeztetheti a zálogjogot az ingatlan nyilvántartásba.
A használt lakást vásárló fiatal - 35 év alatti - házasok, illetve élettársak is jogosultak szocpolra. Ennek összege megegyezik az általánossal, tehát az első gyermek után 450 ezer forint, a második gyermek után 750 ezer forint, a harmadik gyermek után 700 ezer forint, a negyedik gyermek után 400 ezer forint, minden további gyermek esetében 100 ezer forint, viszont nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70 százalékát.
A lakáscélú támogatások feltétele jelenleg az, hogy a felhasználásról szóló számlákat be kell mutatni a banknak, amelyre az letörölhetetlen pecsétet tesz. A jövőben azt is rá kell vezetni a számlára, hogy milyen lakáscélú állami támogatás igazolására mutatták be.
Előfordul az az eset, hogy a különféle állami támogatást más-más bank nyújtja, például az egyik adja a szocpolt, a másik a támogatott kamatozású hitelt, míg a lakás takarékpénztár a maga - amúgy szintén támogatott - szerződéses összegét adja. Ilyenkor minden hitelintézetnél igazolni kell a pénz lakáscélú felhasználását, amit csak úgy lehet megoldani, ha az első helyen lepecsételt számlát a többi intézmény is elfogadja. A módosítás ezt teszi lehetővé.
Több támogatási rendeletbe is bekerül új fogalomként a nem támogatott személy hiteladós fogalma.
Az kerülhet ebbe a pozícióba, aki a támogatásra jogosult személy közeli hozzátartozója, és mint ilyen adóstárssá válik. Csak az vállalhatja el ezt a szerepet, aki máshol nincs már ebben a pozícióban, továbbá nincs kamattámogatott kölcsöne és nem költözik be abba a lakásba, amely után elvállalta a nem támogatott személy hiteladós pozícióját.
Fő szabályként a támogatott forrásból vásárolt használt lakásnál az eladó és a vevő nem lehet közeli hozzátartozó. Egy módosítás ez alól kivételt enged akkor, ha a közös tulajdon megszüntetésével szerzi meg valaki a lakás egészének a tulajdonjogát. Egy feltételt támaszt csak a kormány: a teljes lakás értéke nem lehet több 20 millió forintnál.
A módosítások március elejétől hatályosak.
forrás:MTI
A lakás-előtakarékosság - a lakás-takarékpénztár - állami támogatásáról szóló kormányrendeletben a lakáscélú felhasználás igazolása egészül ki azzal, hogy a pénzügyi lízing kiváltása is lakáscélú felhasználásnak minősül, így azt is igazolni kell. A lakáscélú - szocpol - támogatási rendelet módosításából kiderül, hogy a megelőlegezett szocpolt sokan nem alakították át a gyermek születése után, "igazi" szocpollá. A jövőben ilyenkor az lesz a szankció, hogy a fiatal házaspárnak kell fizetnie az állam által a banknak fizetett kamatot, költséget és kamattámogatást, a gyermek születése és a szerződés átalakítás közti időre. Emellett a bank automatikusan - a szerződő fiatal házaspár közreműködése nélkül is - rendes szocpollá alakíthatja át a megelőlegező szocpolt, majd ez alapján bejegyeztetheti a zálogjogot az ingatlan nyilvántartásba.
A használt lakást vásárló fiatal - 35 év alatti - házasok, illetve élettársak is jogosultak szocpolra. Ennek összege megegyezik az általánossal, tehát az első gyermek után 450 ezer forint, a második gyermek után 750 ezer forint, a harmadik gyermek után 700 ezer forint, a negyedik gyermek után 400 ezer forint, minden további gyermek esetében 100 ezer forint, viszont nem haladhatja meg az adásvételi szerződés szerinti vételár 70 százalékát.A lakáscélú támogatások feltétele jelenleg az, hogy a felhasználásról szóló számlákat be kell mutatni a banknak, amelyre az letörölhetetlen pecsétet tesz. A jövőben azt is rá kell vezetni a számlára, hogy milyen lakáscélú állami támogatás igazolására mutatták be.
Előfordul az az eset, hogy a különféle állami támogatást más-más bank nyújtja, például az egyik adja a szocpolt, a másik a támogatott kamatozású hitelt, míg a lakás takarékpénztár a maga - amúgy szintén támogatott - szerződéses összegét adja. Ilyenkor minden hitelintézetnél igazolni kell a pénz lakáscélú felhasználását, amit csak úgy lehet megoldani, ha az első helyen lepecsételt számlát a többi intézmény is elfogadja. A módosítás ezt teszi lehetővé.
Több támogatási rendeletbe is bekerül új fogalomként a nem támogatott személy hiteladós fogalma.
Az kerülhet ebbe a pozícióba, aki a támogatásra jogosult személy közeli hozzátartozója, és mint ilyen adóstárssá válik. Csak az vállalhatja el ezt a szerepet, aki máshol nincs már ebben a pozícióban, továbbá nincs kamattámogatott kölcsöne és nem költözik be abba a lakásba, amely után elvállalta a nem támogatott személy hiteladós pozícióját.
Fő szabályként a támogatott forrásból vásárolt használt lakásnál az eladó és a vevő nem lehet közeli hozzátartozó. Egy módosítás ez alól kivételt enged akkor, ha a közös tulajdon megszüntetésével szerzi meg valaki a lakás egészének a tulajdonjogát. Egy feltételt támaszt csak a kormány: a teljes lakás értéke nem lehet több 20 millió forintnál.
A módosítások március elejétől hatályosak.
forrás:MTI
Hozzászólások