KSH: Nógrád megyében vannak a leghátrányosabb, a központi és a nyugat-dunántúli régióban a legjobb helyzetben a fogyatékossággal élők
Nógrád megyében vannak a leghátrányosabb helyzetben a fogyatékossággal élők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felmérése szerint: amellett, hogy ebben a megyében a legnagyobb a fogyatékosság által akadályozottak aránya, az iskolai végzettség tekintetében is az utolsó helyen áll, és a foglalkoztatottak aránya is itt a legalacsonyabb. A legjobb helyzetben a fővárosban és Pest megyében, valamint a Nyugat-Dunántúlon élnek.A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján készítette el legújabb, a fogyatékossággal élők és a tartósan betegek helyzetéről és szociális ellátásáról szóló összefoglalóját, amely elérhető a hivatal internetes oldalán, a www.ksh.hu-n.
Eszerint a 2011-es népszámláláson valamivel több mint 490 ezren - ez a teljes népesség 4,9 százaléka - azonosította magát fogyatékossággal élőként. (Tartósan betegnek ennél jóval többen tartják magukat: összesen 1,6 millióan válaszoltak igennel erre a kérdésre.)
A leggyakoribb fogyatékosság a mozgássérültség, ezzel jellemezhető a fogyatékossággal élők csaknem fele, a második népesebb csoportot az időskorban gyakoribb fogyatékosságok - a gyengénlátás, az aliglátás és a nagyothallás - alkotja. A harmadik legnépesebb csoportot a mentálisan sérült- és a súlyos belszervi fogyatékosok alkotják.
A népszámlálási kérdőív azon kérdésére, hogy miben akadályozza a kérdezettet fogyatékossága, a fogyatékossággal élők 72,6 százaléka nevezett meg legalább egy akadályozó tényezőt, de 8,4 százalékuk azt közölte, hogy a megnevezett akadályozó tényezők egyike sem nehezíti életét, és 19 százalékuk nem kívánt erre a kérdésre válaszolni.
Az akadályozó tényezőt megnevezők leginkább a mindennapi életben és a közlekedésben érzik hátráltatva magukat, a válaszadók több mint fele jelölte meg ezeket a kategóriákat, ugyanakkor mindössze a válaszadók 6 százaléka érezte úgy, hogy fogyatékossága a családi életben akadályozza.
A férfiak és nők aránya megegyezik a fogyatékossággal élők és a teljes népesség körében: mindkét csoportban ugyanolyan arányú nőtöbblet mutatkozik (férfiak 47, nők 53 százalék). A fogyatékossággal élők több mint fele 60 éves vagy idősebb.
A fogyatékossággal élők nagyjából fele még mindig csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ötödük érettségizett, és közülük kevesebben jutnak el a felsőoktatásba. A fogyatékossággal élők csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A lakóhely is befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket: a fővárostól a községek felé haladva a települési lejtőn csökken a munkaerőpiacra bekapcsolódás valószínűség és nő az inaktív keresők aránya.
A fogyatékossággal élők 92 százaléka magánháztartásban él, de közel 39 ezer ember bentlakásos intézmény - például ápoló-gondozó otthon, idősek otthona - lakója, miközben a teljes népességben az intézetben élők aránya 2 százalék. A fogyatékossággal élők háztartásaira is igaz, hogy többségük családon alapul.
A magyar családok 2,3 százalékában van fogyatékossággal élő gyermek, a 66 ezer fogyatékossággal élő gyermek közül több mint 10 ezer olyan, akinek egyik vagy mindkét szülője is fogyatékossággal él. A 452 ezer, háztartásban élő fogyatékos túlnyomó többsége lakásban lakik, 638-an azonban a lakás alapvető kritériumainak nem megfelelő egyéb lakóegységben élnek. A fogyatékos emberek közül többen élnek egy és kétszobás lakásban, és kevesebben négy vagy annál több szobás lakásban.
A 19 megyéből 11-ben az országos átlag (4,9 százalék) feletti a fogyatékossággal élők aránya, a legnagyobb arányban Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élnek, mindhárom megyében meghaladja a 6 százalékot a népességen belüli arányuk, ami az országos átlaghoz képest közel 2 százalékos többletet jelent.
A fogyatékossággal élők aránya az ország nyugati részén, azon belül Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, illetve Budapesten a legalacsonyabb, de az Észak- és a Nyugat-Dunántúli régió valamennyi megyéjében az országos átlag alatt marad.
A KSH elemzése szerint a legnagyobb arányban a Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei fogyatékossággal élők érzik akadályozva magukat, ugyanakkor az észak- és nyugat-dunántúli megyék mindegyikében országos átlag alatti ez az arány.
A fogyatékossággal élők 8 százaléka intézeti lakó, kiugró az intézetben élők aránya Vas megyében, ahol a fogyatékossággal élők 17,6 százaléka tartozik ebbe a csoportba, miközben Budapesten csupán 5,5 százalék az intézetben élő fogyatékosok aránya.
A fővárosi fogyatékossággal élők iskolai végzettsége jóval az országos átlag feletti: Budapesten a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya (39,7 százalék), egyúttal itt rendelkeznek a legnagyobb arányban egyetemi vagy főiskolai diplomával a fogyatékossággal élők (19,1 százalék).
A fővárosi fogyatékossággal élők vannak a legkedvezőbb helyzetben a foglalkoztatottság szempontjából is: 18,4 százalékuk foglalkoztatott, míg a legrosszabb mutatóval rendelkező Nógrád megyében ez az arány csupán 10,2 százalék.
Nógrád megyében vannak a leghátrányosabb helyzetben a fogyatékossággal élők. Amellett, hogy ebben a megyében a legnagyobb a fogyatékosság által akadályozottak aránya, az iskolai végzettség tekintetében is az utolsó helyen áll, és a foglalkoztatottak aránya is itt a legalacsonyabb - foglalta össze a KSH.
(Forrás: MTI)
Eszerint a 2011-es népszámláláson valamivel több mint 490 ezren - ez a teljes népesség 4,9 százaléka - azonosította magát fogyatékossággal élőként. (Tartósan betegnek ennél jóval többen tartják magukat: összesen 1,6 millióan válaszoltak igennel erre a kérdésre.)
A leggyakoribb fogyatékosság a mozgássérültség, ezzel jellemezhető a fogyatékossággal élők csaknem fele, a második népesebb csoportot az időskorban gyakoribb fogyatékosságok - a gyengénlátás, az aliglátás és a nagyothallás - alkotja. A harmadik legnépesebb csoportot a mentálisan sérült- és a súlyos belszervi fogyatékosok alkotják.
A népszámlálási kérdőív azon kérdésére, hogy miben akadályozza a kérdezettet fogyatékossága, a fogyatékossággal élők 72,6 százaléka nevezett meg legalább egy akadályozó tényezőt, de 8,4 százalékuk azt közölte, hogy a megnevezett akadályozó tényezők egyike sem nehezíti életét, és 19 százalékuk nem kívánt erre a kérdésre válaszolni.
Az akadályozó tényezőt megnevezők leginkább a mindennapi életben és a közlekedésben érzik hátráltatva magukat, a válaszadók több mint fele jelölte meg ezeket a kategóriákat, ugyanakkor mindössze a válaszadók 6 százaléka érezte úgy, hogy fogyatékossága a családi életben akadályozza.
A férfiak és nők aránya megegyezik a fogyatékossággal élők és a teljes népesség körében: mindkét csoportban ugyanolyan arányú nőtöbblet mutatkozik (férfiak 47, nők 53 százalék). A fogyatékossággal élők több mint fele 60 éves vagy idősebb.
A fogyatékossággal élők nagyjából fele még mindig csupán alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, ötödük érettségizett, és közülük kevesebben jutnak el a felsőoktatásba. A fogyatékossággal élők csupán 14 százaléka volt foglalkoztatott 2011-ben, míg a teljes népességben a foglalkoztatottak aránya 46 százalékot tett ki. A lakóhely is befolyásolja a foglalkoztatási esélyeket: a fővárostól a községek felé haladva a települési lejtőn csökken a munkaerőpiacra bekapcsolódás valószínűség és nő az inaktív keresők aránya.
A fogyatékossággal élők 92 százaléka magánháztartásban él, de közel 39 ezer ember bentlakásos intézmény - például ápoló-gondozó otthon, idősek otthona - lakója, miközben a teljes népességben az intézetben élők aránya 2 százalék. A fogyatékossággal élők háztartásaira is igaz, hogy többségük családon alapul.
A magyar családok 2,3 százalékában van fogyatékossággal élő gyermek, a 66 ezer fogyatékossággal élő gyermek közül több mint 10 ezer olyan, akinek egyik vagy mindkét szülője is fogyatékossággal él. A 452 ezer, háztartásban élő fogyatékos túlnyomó többsége lakásban lakik, 638-an azonban a lakás alapvető kritériumainak nem megfelelő egyéb lakóegységben élnek. A fogyatékos emberek közül többen élnek egy és kétszobás lakásban, és kevesebben négy vagy annál több szobás lakásban.
A 19 megyéből 11-ben az országos átlag (4,9 százalék) feletti a fogyatékossággal élők aránya, a legnagyobb arányban Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében élnek, mindhárom megyében meghaladja a 6 százalékot a népességen belüli arányuk, ami az országos átlaghoz képest közel 2 százalékos többletet jelent.
A fogyatékossággal élők aránya az ország nyugati részén, azon belül Győr-Moson-Sopron és Vas megyében, illetve Budapesten a legalacsonyabb, de az Észak- és a Nyugat-Dunántúli régió valamennyi megyéjében az országos átlag alatt marad.
A KSH elemzése szerint a legnagyobb arányban a Nógrád, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei fogyatékossággal élők érzik akadályozva magukat, ugyanakkor az észak- és nyugat-dunántúli megyék mindegyikében országos átlag alatti ez az arány.
A fogyatékossággal élők 8 százaléka intézeti lakó, kiugró az intézetben élők aránya Vas megyében, ahol a fogyatékossággal élők 17,6 százaléka tartozik ebbe a csoportba, miközben Budapesten csupán 5,5 százalék az intézetben élő fogyatékosok aránya.
A fővárosi fogyatékossággal élők iskolai végzettsége jóval az országos átlag feletti: Budapesten a legalacsonyabb a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya (39,7 százalék), egyúttal itt rendelkeznek a legnagyobb arányban egyetemi vagy főiskolai diplomával a fogyatékossággal élők (19,1 százalék).
A fővárosi fogyatékossággal élők vannak a legkedvezőbb helyzetben a foglalkoztatottság szempontjából is: 18,4 százalékuk foglalkoztatott, míg a legrosszabb mutatóval rendelkező Nógrád megyében ez az arány csupán 10,2 százalék.
Nógrád megyében vannak a leghátrányosabb helyzetben a fogyatékossággal élők. Amellett, hogy ebben a megyében a legnagyobb a fogyatékosság által akadályozottak aránya, az iskolai végzettség tekintetében is az utolsó helyen áll, és a foglalkoztatottak aránya is itt a legalacsonyabb - foglalta össze a KSH.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások