A korábban vártnál lassabb növekedést vár tevékenységi területén az EBRD a közel-keleti konfliktus miatt

Az idén és jövőre is az eddig vártnál lassabb gazdasági növekedést valószínűsít tevékenységi térségében az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), mindenekelőtt a közel-keleti konfliktus eszkalálódása miatt.A közép- és kelet-európai gazdaságok átalakulásának finanszírozására 1991-ben alapított londoni pénzintézet szerdán bemutatott idei második, 54 oldalas átfogó regionális előrejelzése 2026 egészére 3,1 százalékos, 2027-re 3,6 százalékos átlagos növekedéssel számol a bank működési területének gazdaságaiban.

A bank becslése szerint a tevékenységi térség gazdaságai tavaly átlagosan 3,4 százalékos növekedést értek el. Az EBRD az idei prognózist 0,5 százalékponttal, a 2027-re szóló előrejelzést 0,1 százalékponttal gyengítette februárban kiadott előző jelentéséhez képest.

A bank azzal a véleményével indokolta a negatív korrekciót, hogy a februári előrejelzés ismertetése után néhány nappal kezdődött iráni háború és a Hormuzi-soros lezárása okozta energia-áremelkedés sokkhatásként terhelte meg az EBRD működési területének gazdasági kilátásait.

Ennek illusztrálására az EBRD kiemelte, hogy a tevékenységi térségét alkotó gazdaságokban február és április között 1,2 százalékpontos megugrással átlagosan 6,4 százalékra emelkedett az infláció, elsősorban az energiaárak emelkedése, kisebb részben az élelmiszerek drágulása miatt. A bank felidézte, hogy az EBRD-térség inflációja 2025 végén már lassulóban volt a pozitív és emelkedő reálkamatok, valamint a nominális bérnövekedés mérséklődése nyomán.

Az idei ársokk keltette inflációs nyomást ugyanakkor még tovább erősíti, hogy az EBRD tevékenységi gazdaságainak fogyasztói kosaraiban az energiahordozók és különösen az élelmiszerek nagyobb súllyal vannak jelen, mint a magasan fejlett gazdaságok inflációjának meghatározásához használt termékkosarakban - áll a londoni pénzintézet szerdai jelentésében.

Az új EBRD-előrejelzés a kilenc közép-európai és balti EU-gazdaságban - Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovéniában, Horvátországban, Lettországban, Litvániában és Észtországban - 2026-ra 2,8, 2027-re 2,5 százalékos átlagos gazdasági növekedéssel számol. Az idei prognózis 0,1 százalékponttal, a jövő évi várakozás 0,2 százalékponttal gyengébb az erre a térségre vonatkozó előző EBRD-becslésnél.

Az EBRD várakozása szerint a magyar gazdaság az idén 1,8 százalékkal, jövőre 2,5 százalékkal növekszik a bank által 0,5 százalékosra becsült tavalyi bővülés után. A magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedésére adott prognózisát a bank 0,2 százalékponttal csökkentette, a jövő évi magyar növekedési előrejelzést változatlanul hagyta. A magyar gazdaság növekedési ütemének 2027-re valószínűsített gyorsulását az EBRD szerint az is segíti, hogy az áprilisi országgyűlési választások nyomán várhatóan növekedésnek indulnak az Európai Unió által finanszírozott beruházások.

A bank kiemeli, hogy az új magyar kormány prioritásai közé tartozik a magyar hazai össztermék hozzávetőleg 9 százalékának megfelelő, az előző kormány idején befagyasztott kohéziós EU-folyósítások újbóli aktiválása, valamint az ellenállóképesség javítására és a kilábalás elősegítésére szolgáló európai uniós pénzügyi eszközből (RRF) járó, a GDP 5 százalékát kitevő juttatás megmentése az augusztus végi határidőig.

Ezeknek a törekvéseknek a sikere esetén mérséklődhetnek a hitelpiaci költségek - a tízéves lejáratú szuverén magyar adósság hozama április végén 6,2 százalék környékén mozgott, miközben az összehasonlítható futamú német Bund hozama 2,5 százalék volt -, emellett az Európai Bizottság becslései szerint az uniós folyósítások felszabadítása csaknem egy százalékponttal gyorsíthatja a magyar gazdaság növekedési ütemét - hangsúlyozza szerdán bemutatott új előrejelzésében az EBRD.

(Forrás: MTI)