Léket kapnak az offshore cégek? Bizalmas dokumentumok az adóparadicsomokról!
Ez tényleg nagyot üthet! Az adóparadicsomok titokzatos és eddig ismeretlen világából egy hatalmas, 260 gigabájtnyi bizalmas dokumentumot tartalmazó merevlemez érkezett névtelenségbe burkolózó forrástól az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumához.
A Süddeutsche Zeitung német lap, Offshore Leaks címmel indított sorozatot az anyagból kibontakozó szaftos ügyekről, amelyek 170 országból összesen 130 ezer embert érintenek. Köztük hírességek, volt államfők, kis- és nagyvállalkozók, fegyverkereskedők, tőzsdeügynökök és milliárdosok is főszereplők.
A washingtoni központú újságíró szervezet (International Consortium of Investigative Journalists, ICIJ) munkatársai több mint kétmillió emailt, szerződéseket, okiratokat, offshore-cégek alapítóinak útlevélmásolatait, pdf- és word fájlokat, cégadatbázisokat és egyéb bizalmas anyagot találtak az adathordozón. Ennek átnézése és vizsgálata rengeteg időt vesz igénybe. Szemléltetésül azt mondták, kinyomtatva akkora iratköteget tenne ki az egész, mint félmillió Biblia egymás mellé pakolva…
Az óriási adathegy feldolgozásához természetesen külsős segítséget kért az ICIJ: többek között a BBC, a Guardian, a Le Monde, a Süddeutsche Zeitung, az NDR, a Washington Post munkatársai is az ügyön dolgoznak. Ez ugyanakkor a „kisegítők” egy apró szelete csak, hiszen összesen 46 ország médiumából vontak be munkaerőt. A 88 fős csoport 15 hónapja dolgozik az adatok rendszerezésén, ellenőrzésén és értelmezésén.
Az anyag feldolgozásban Magyarországról is részt vesznek: az Átlátszó.hu honlapján már közölt is egy beharangozót, mely szerint a jövőben a Süddeutsche Zeitunghoz hasonló sorozatban közli a hónapokig tartó munka eredményeit.
A Süddeutsche Zeitung bevezető sorozatában olvasható, hogy az adatok révén több mint 122 ezer úgynevezett „levélszekrénycégről” alkothatunk képet, amelyeket a nagyon kedvező adózási környezetet biztosító országok valamelyikében kizárólag adóoptimalizálási célból jegyeztek be. Ezen kívül természetesen a mögöttük álló mintegy 130 ezer személyről is nyilvános információk jelenhetnek majd meg.
Ami talán a legfontosabb, hogy az anyag a konkrét leleplezéseken túl felfedi azokat a trükköket is, amelyeket alkalmazói a vagyonuk és identitásuk elrejtése érdekében vetnek be.
Ezt tudatosítva, az Offshore Leaks iránt természetesen már az állami szervek is erősen érdeklődnek. A német pénzügyminisztérium konkrétan jelezte: ők is meg kívánják ismerni a feltárt adatokat. Szóvivőjük a megjelent cikkre reagálva közölte, hogy az újságíróknak kötelességük tovább adni a hatóságoknak a lényeges adatokat, hogy azok minél gyorsabban megindíthassák a szükséges eljárásokat.
A német lap sorozatának első részében konkrétan egy 2011-ben elhunyt híres német milliárdos, Gunter Sachs offshore-cégei révén végrehajtott kétes és rendkívül összetett pénzügyi machinációi követhetőek le. A milliárdos egyébként Brigitte Bardot egykori férje volt.
Az anyagon dolgozók a világgazdaságban az adóparadicsomok révén kialakult „hatalmas fekete lyuk” elleni legnagyobb csapásként értékelték az eddigi munkát. A pénznyelő „fekete lyuk” méreteit jellemzi, hogy a becslések szerint kizárólag az Európai Unióban évente ezer milliárd euró adóbevételtől esnek el a tagállamok az offshore-cégek segítségével végzett műveletek miatt.
Az Átlátszó bemutatkozó cikke szerint az offshore iparág az elmúlt években hatalmas ütemben terjedt el a világon. Ez a szektor pedig kiváló lehetőségeket kínál a gazdagoknak arra, hogy elkerüljék az adófizetést, és könnyebben használjanak korrupciós eszközöket céljaik elérésére.
James S. Henry, a McKinsey & Company korábbi közgazdászának, illetve a Tax Justice Network nemzetközi korrupció ellenes szervezet igazgatósági tagjának tanulmánya szerint az elmúlt évtizedekben 21 ezer és 32 ezer milliárd dollár körüli összeg tűnt el offshore paradicsomokban, ami összevetésképpen körülbelül annyi, amennyi az amerikai és a japán gazdaság teljesítménye összesen. Ez az a ritka iparág, amely még a világgazdasági válság idején is növekedést produkált.
Kíváncsian várjuk a további fejleményeket.
Forrás: Guardian, BBC, Napi Gazdaság, Átlátszó.hu
A Süddeutsche Zeitung német lap, Offshore Leaks címmel indított sorozatot az anyagból kibontakozó szaftos ügyekről, amelyek 170 országból összesen 130 ezer embert érintenek. Köztük hírességek, volt államfők, kis- és nagyvállalkozók, fegyverkereskedők, tőzsdeügynökök és milliárdosok is főszereplők.
A washingtoni központú újságíró szervezet (International Consortium of Investigative Journalists, ICIJ) munkatársai több mint kétmillió emailt, szerződéseket, okiratokat, offshore-cégek alapítóinak útlevélmásolatait, pdf- és word fájlokat, cégadatbázisokat és egyéb bizalmas anyagot találtak az adathordozón. Ennek átnézése és vizsgálata rengeteg időt vesz igénybe. Szemléltetésül azt mondták, kinyomtatva akkora iratköteget tenne ki az egész, mint félmillió Biblia egymás mellé pakolva…
Az óriási adathegy feldolgozásához természetesen külsős segítséget kért az ICIJ: többek között a BBC, a Guardian, a Le Monde, a Süddeutsche Zeitung, az NDR, a Washington Post munkatársai is az ügyön dolgoznak. Ez ugyanakkor a „kisegítők” egy apró szelete csak, hiszen összesen 46 ország médiumából vontak be munkaerőt. A 88 fős csoport 15 hónapja dolgozik az adatok rendszerezésén, ellenőrzésén és értelmezésén.
Az anyag feldolgozásban Magyarországról is részt vesznek: az Átlátszó.hu honlapján már közölt is egy beharangozót, mely szerint a jövőben a Süddeutsche Zeitunghoz hasonló sorozatban közli a hónapokig tartó munka eredményeit.A Süddeutsche Zeitung bevezető sorozatában olvasható, hogy az adatok révén több mint 122 ezer úgynevezett „levélszekrénycégről” alkothatunk képet, amelyeket a nagyon kedvező adózási környezetet biztosító országok valamelyikében kizárólag adóoptimalizálási célból jegyeztek be. Ezen kívül természetesen a mögöttük álló mintegy 130 ezer személyről is nyilvános információk jelenhetnek majd meg.
Ami talán a legfontosabb, hogy az anyag a konkrét leleplezéseken túl felfedi azokat a trükköket is, amelyeket alkalmazói a vagyonuk és identitásuk elrejtése érdekében vetnek be.
Ezt tudatosítva, az Offshore Leaks iránt természetesen már az állami szervek is erősen érdeklődnek. A német pénzügyminisztérium konkrétan jelezte: ők is meg kívánják ismerni a feltárt adatokat. Szóvivőjük a megjelent cikkre reagálva közölte, hogy az újságíróknak kötelességük tovább adni a hatóságoknak a lényeges adatokat, hogy azok minél gyorsabban megindíthassák a szükséges eljárásokat.
A német lap sorozatának első részében konkrétan egy 2011-ben elhunyt híres német milliárdos, Gunter Sachs offshore-cégei révén végrehajtott kétes és rendkívül összetett pénzügyi machinációi követhetőek le. A milliárdos egyébként Brigitte Bardot egykori férje volt.
Az anyagon dolgozók a világgazdaságban az adóparadicsomok révén kialakult „hatalmas fekete lyuk” elleni legnagyobb csapásként értékelték az eddigi munkát. A pénznyelő „fekete lyuk” méreteit jellemzi, hogy a becslések szerint kizárólag az Európai Unióban évente ezer milliárd euró adóbevételtől esnek el a tagállamok az offshore-cégek segítségével végzett műveletek miatt.
Az Átlátszó bemutatkozó cikke szerint az offshore iparág az elmúlt években hatalmas ütemben terjedt el a világon. Ez a szektor pedig kiváló lehetőségeket kínál a gazdagoknak arra, hogy elkerüljék az adófizetést, és könnyebben használjanak korrupciós eszközöket céljaik elérésére.
James S. Henry, a McKinsey & Company korábbi közgazdászának, illetve a Tax Justice Network nemzetközi korrupció ellenes szervezet igazgatósági tagjának tanulmánya szerint az elmúlt évtizedekben 21 ezer és 32 ezer milliárd dollár körüli összeg tűnt el offshore paradicsomokban, ami összevetésképpen körülbelül annyi, amennyi az amerikai és a japán gazdaság teljesítménye összesen. Ez az a ritka iparág, amely még a világgazdasági válság idején is növekedést produkált.
Kíváncsian várjuk a további fejleményeket.
Forrás: Guardian, BBC, Napi Gazdaság, Átlátszó.hu
Hozzászólások