Lezsák Sándor: a Hungarikum Bizottság a helyi értékeket mozgósítja
A Hungarikum Bizottság kötelessége, hogy elsősorban a helyi értékeket hívja elő és mozgósítsa. E munka részeként a határon túli értékek feltérképezésére kollégiumokat hoznak létre – ismertette Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja a Lakiteleki Népfőiskola szombati rendezvényén.
A Hungarikum Szakmai Napot záró előadásában a politikus arról beszélt: a Horvátország drávaszögi részén élőkkel együttműködésben hamarosan létrejövő első kollégium munkájában mintegy 120 főiskolás és egyetemista, valamint friss diplomás fiatal vesz részt. A munkához további jelentkezőket is várnak – tette hozzá. Hangsúlyozta: a fiatalok és az értékek birtokában lévő, vagy azokat gondozó, megtestesítő helybeliek személyes találkozásának hiteles élménye legalább olyan fontos eredménye lesz a kutatásnak, mint az ily módon lajstromba vehető szellemi és tárgyi örökség.
A drávaszögi kollégiumhoz hasonló "szervezkedés" indult a Délvidéken, Szabadka térségében is – mondta Lezsák Sándor. Jelezte, hogy a következő években Kárpátaljától a Csallóközig a Kárpát-medence minden határon túli, magyarlakta területén tervezik ilyen programok megvalósítását.
Rámutatott: fontos tudatosítani az érintett közösségekben, hogy minden értékkel bíró termékük és hagyományuk akkor is nemzeti kincs, ha nem válik hungarikummá. Közölte: a testület várhatóan pályázati lehetőséget teremt olyan emberek támogatására, akik egy-egy kihalófélben lévő mesterség vagy fontos szellemi örökség birtokosaiként továbbadják ismereteiket, tudásukat a következő generációknak. Horváth Zsolt, a szervezet értéktárkoordinációs megbízottja az eseményen kifejtette: egy közelmúltban készült felmérés szerint Magyarország minden megyéje létrehozott már saját értéktárat és ezek közül hat a Hungarikum Bizottságnak is tett javaslatot. Aláhúzta: a helyi értékek összegyűjtése és bemutatása egyre nagyobb turisztikai vonzerőt jelent, ezért is fontos a mozgalom kiterjesztése, tájegységi értéktárak kialakítása, és hogy minden bejegyzett termék, illetve szellemi örökség mögött legyen egy közösség.
Gyaraky Zoltán, a Hungarikum Bizottság titkára emlékeztetett: a hungarikum törvény célja azonosítani, rendszerezni és közkinccsé tenni értékeinket a nemzeti tudat építésére. A hungarikumok a mi aranytartalékunk - fogalmazott.
Szólt arról is, hogy az idei az építkezés folytatásának éve lesz, melynek megkerülhetetlen eleme a törvény és a végrehajtási rendelet megújítása, a működés egységesebbé tétele, a hungarikumok jogvédelmének kiterjesztése és a nemzeti értékeket gondozók számára nyújtható kedvezmények rendszerének kidolgozása.
Utalt rá: a 2014-ben is félmilliárd forintból gazdálkodó Hungarikum Bizottság ez évben 144 millió forintot fordíthat programok és kiadványok pályázati támogatására. Ezt az összeget már teljes egészében lekötötték, az igények meghaladták az egymilliárd forintot. Ugyanakkor - egy előkészítés alatt álló, meghívásos pályázat kiírásával - további 45 millió forintot szánnak a magyar határokon túli területek hasonló kezdeményezéseinek támogatására – tájékoztatott Gyaraky Zoltán.
forrás:MTI
A Hungarikum Szakmai Napot záró előadásában a politikus arról beszélt: a Horvátország drávaszögi részén élőkkel együttműködésben hamarosan létrejövő első kollégium munkájában mintegy 120 főiskolás és egyetemista, valamint friss diplomás fiatal vesz részt. A munkához további jelentkezőket is várnak – tette hozzá. Hangsúlyozta: a fiatalok és az értékek birtokában lévő, vagy azokat gondozó, megtestesítő helybeliek személyes találkozásának hiteles élménye legalább olyan fontos eredménye lesz a kutatásnak, mint az ily módon lajstromba vehető szellemi és tárgyi örökség.
A drávaszögi kollégiumhoz hasonló "szervezkedés" indult a Délvidéken, Szabadka térségében is – mondta Lezsák Sándor. Jelezte, hogy a következő években Kárpátaljától a Csallóközig a Kárpát-medence minden határon túli, magyarlakta területén tervezik ilyen programok megvalósítását.
Rámutatott: fontos tudatosítani az érintett közösségekben, hogy minden értékkel bíró termékük és hagyományuk akkor is nemzeti kincs, ha nem válik hungarikummá. Közölte: a testület várhatóan pályázati lehetőséget teremt olyan emberek támogatására, akik egy-egy kihalófélben lévő mesterség vagy fontos szellemi örökség birtokosaiként továbbadják ismereteiket, tudásukat a következő generációknak. Horváth Zsolt, a szervezet értéktárkoordinációs megbízottja az eseményen kifejtette: egy közelmúltban készült felmérés szerint Magyarország minden megyéje létrehozott már saját értéktárat és ezek közül hat a Hungarikum Bizottságnak is tett javaslatot. Aláhúzta: a helyi értékek összegyűjtése és bemutatása egyre nagyobb turisztikai vonzerőt jelent, ezért is fontos a mozgalom kiterjesztése, tájegységi értéktárak kialakítása, és hogy minden bejegyzett termék, illetve szellemi örökség mögött legyen egy közösség.Gyaraky Zoltán, a Hungarikum Bizottság titkára emlékeztetett: a hungarikum törvény célja azonosítani, rendszerezni és közkinccsé tenni értékeinket a nemzeti tudat építésére. A hungarikumok a mi aranytartalékunk - fogalmazott.
Szólt arról is, hogy az idei az építkezés folytatásának éve lesz, melynek megkerülhetetlen eleme a törvény és a végrehajtási rendelet megújítása, a működés egységesebbé tétele, a hungarikumok jogvédelmének kiterjesztése és a nemzeti értékeket gondozók számára nyújtható kedvezmények rendszerének kidolgozása.
Utalt rá: a 2014-ben is félmilliárd forintból gazdálkodó Hungarikum Bizottság ez évben 144 millió forintot fordíthat programok és kiadványok pályázati támogatására. Ezt az összeget már teljes egészében lekötötték, az igények meghaladták az egymilliárd forintot. Ugyanakkor - egy előkészítés alatt álló, meghívásos pályázat kiírásával - további 45 millió forintot szánnak a magyar határokon túli területek hasonló kezdeményezéseinek támogatására – tájékoztatott Gyaraky Zoltán.
forrás:MTI
Hozzászólások