MNB-igazgató: kiegyensúlyozott szakaszban van a magyar gazdasági növekedés
Kiegyensúlyozott, érett szakaszába lépett a gazdasági növekedés az elmúlt időszakban Magyarországon, a jegybank rövid- és középtávon is 3 százalék körüli bruttó hazai termék (GDP)-bővülésre számít - mondta Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója csütörtökön a jegybank Inflációs jelentése bemutatásakor.
Hozzátette, a növekedést belső tényezők, elsősorban a fogyasztás, és az ehhez szorosan kötődő szolgáltató szektor támogatja.
A jegybank számítása szerint az infláció szeptemberben már pozitív lesz, amihez elsősorban az járul hozzá, hogy a korábbi üzemanyagár-csökkenés kikerül a bázisból.
Magyarországot alacsony inflációs környezet veszi körül, valamint az inflációs várakozások is historikusan alacsony szinten vannak, ez is hozzájárul ahhoz, hogy csak 2018 közepére közelíti meg a 3 százalékos célt - fejtette ki.
Az inflációs előrejelzést csökkentette a jegybank legfrissebb jelentésében, idén 0,4 százalékos fogyasztói árnövekedést vár a korábbi 0,5 százalék helyett. Ennek az olaj világpiaci árának a korábban várttól való elmaradása és a nem feldolgozott élelmiszerek nagyon változékony ára az oka - mondta.
A fogyasztás dinamikus bővülése irányába mutat, hogy érdemben emelkedett a lakosság pénzügyi vagyona az elmúlt időszakban - mondta. Ez korábban még nem jelent meg egy az egyben a fogyasztásban, hanem a megtakarítási ráta emelkedett, 2009 óta 16 ezer milliárd forinttal nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Úgy vélte, ez át fog gyűrűzni a fogyasztási kiadásba és a kiskereskedelmi forgalom bővülésébe.
A beruházásokkal kapcsolatban vegyes a kép 2016-ban a jegybank igazgatója szerint, elsősorban költségvetési beruházások visszaesése miatt. Csak magánberuházásokat nézve markáns emelkedés volt a második negyedévben is - mondta. Az MNB arra számít, tovább erősödik a kkv szektor hitelezése, ami érdemben támogatja a vállalati beruházási aktivitást is.
Balatoni András elmondta, pozitív meglepetés volt, hogy a munkaerőpiacon jelentősen nőtt a létszám, és markánsan emelkedett a ledolgozott munkaórák száma is. A béremelkedés megfelelt a korábbi várakozásoknak - tette hozzá.
Kérdésre elmondta, azért van szükség a 3 százalékos inflációs célra, mert a jegybank feladatát, az árstabilitás elérését és fenntartását legjobban ez a cél támogatja. Ez Magyarország, mint felzárkózó gazdaság számára ez optimális többletet, "puffert" jelent az euróövezeti országokhoz képest.
Virág Barnabás, a jegybank igazgatója hozzátette, azért szükséges a 3 százalékos középtávú inflációs cél, mert egy esetleges recesszió vagy válsághelyzet során nagyon gyorsan deflációs helyzetbe kerülhet a gazdaság, ha a sokk 0 százalékos infláció mellett éri.
Az MNB igazgatója úgy vélte, a jövőben a növekedés minőségi jellemzői lesznek meghatározók, a jól képzett munkaerő rendelkezésre állása, az innovatív megoldások elterjedése a gazdaságban, fontosabbak lesznek, mint a mennyiségi tendenciák.
MTI
Hozzátette, a növekedést belső tényezők, elsősorban a fogyasztás, és az ehhez szorosan kötődő szolgáltató szektor támogatja.
A jegybank számítása szerint az infláció szeptemberben már pozitív lesz, amihez elsősorban az járul hozzá, hogy a korábbi üzemanyagár-csökkenés kikerül a bázisból.
Magyarországot alacsony inflációs környezet veszi körül, valamint az inflációs várakozások is historikusan alacsony szinten vannak, ez is hozzájárul ahhoz, hogy csak 2018 közepére közelíti meg a 3 százalékos célt - fejtette ki.
Az inflációs előrejelzést csökkentette a jegybank legfrissebb jelentésében, idén 0,4 százalékos fogyasztói árnövekedést vár a korábbi 0,5 százalék helyett. Ennek az olaj világpiaci árának a korábban várttól való elmaradása és a nem feldolgozott élelmiszerek nagyon változékony ára az oka - mondta.
A fogyasztás dinamikus bővülése irányába mutat, hogy érdemben emelkedett a lakosság pénzügyi vagyona az elmúlt időszakban - mondta. Ez korábban még nem jelent meg egy az egyben a fogyasztásban, hanem a megtakarítási ráta emelkedett, 2009 óta 16 ezer milliárd forinttal nőtt a lakosság nettó pénzügyi vagyona. Úgy vélte, ez át fog gyűrűzni a fogyasztási kiadásba és a kiskereskedelmi forgalom bővülésébe.
A beruházásokkal kapcsolatban vegyes a kép 2016-ban a jegybank igazgatója szerint, elsősorban költségvetési beruházások visszaesése miatt. Csak magánberuházásokat nézve markáns emelkedés volt a második negyedévben is - mondta. Az MNB arra számít, tovább erősödik a kkv szektor hitelezése, ami érdemben támogatja a vállalati beruházási aktivitást is.
Balatoni András elmondta, pozitív meglepetés volt, hogy a munkaerőpiacon jelentősen nőtt a létszám, és markánsan emelkedett a ledolgozott munkaórák száma is. A béremelkedés megfelelt a korábbi várakozásoknak - tette hozzá.
Kérdésre elmondta, azért van szükség a 3 százalékos inflációs célra, mert a jegybank feladatát, az árstabilitás elérését és fenntartását legjobban ez a cél támogatja. Ez Magyarország, mint felzárkózó gazdaság számára ez optimális többletet, "puffert" jelent az euróövezeti országokhoz képest.
Virág Barnabás, a jegybank igazgatója hozzátette, azért szükséges a 3 százalékos középtávú inflációs cél, mert egy esetleges recesszió vagy válsághelyzet során nagyon gyorsan deflációs helyzetbe kerülhet a gazdaság, ha a sokk 0 százalékos infláció mellett éri.
Az MNB igazgatója úgy vélte, a jövőben a növekedés minőségi jellemzői lesznek meghatározók, a jól képzett munkaerő rendelkezésre állása, az innovatív megoldások elterjedése a gazdaságban, fontosabbak lesznek, mint a mennyiségi tendenciák.
MTI
Hozzászólások