NFM: a magyar kkv-k és kutatóintézetek is profitálnak a teljes jogú űrügynökségi tagságból
A magyar kis- és közepes vállalkozások (kkv), egyetemi és akadémiai kutatóintézetek is profitálnak majd abból, hogy Magyarország november 4-től teljes jogú tagja lesz az Európai Űrügynökségnek (European Space Agency, ESA) - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) csütörtökön az MTI-vel.
Kara Ákos, az NFM infokommunikációért felelős államtitkára idén februárban jelentette be, hogy Magyarország teljes jogú tagként csatlakozik az ESA-hoz. A minisztérium csütörtöki közleménye szerint a hivatalos csatlakozási folyamat utolsó szakaszába lépett, miután az Országgyűlés nemrégiben elfogadta a szükséges törvényjavaslatokat.
A közlemény szerint a szaktárca fontosnak tartja, hogy a magyar űripar szereplői tisztában legyenek a tagság nyújtotta előnyökkel és lehetőségekkel, ezért információs napokat szervez a szakma számára, elsőként 2015. december 9-én, a győri Széchenyi István Egyetemen, majd 2016. év elején Budapesten és Debrecenben, szintén egyetemi helyszíneken.
Az NFM közölte azt is, hogy a Magyarország tagsági viszonyából eredő éves befizetési kötelezettség 2015-ben 262 millió forint, de ezt az összeget a magyarországi vállalkozások és kutatóhelyek szinte teljes egészében visszapályázhatják.
A csatlakozási megállapodás alapján ezért az ESA az első hat évre szóló, felzárkóztatási időszakban kifejezetten a magyar szereplők számára ír ki pályázatokat, amelyek rendszerét egy munkacsoport felügyeli. Az első, célzott magyarországi tenderek már szeptemberben megjelentek az űrügynökség honlapján (emits.esa.int).
A tárca csütörtöki közleményében Kara Ákos kiemelte: Magyarország teljes jogú tagsága mérföldkő és egyedülálló befektetés, amely új alapokra helyezi a globális csúcstechnológiai piacon eddig is fontos eredményeket felmutató magyarországi űripart.
A Magyarországgal már 22 tagot számláló Európai Űrügynökség egy nemzetközi együttműködési szervezet, amely az űrtechnológia célzott fejlesztésére törekszik, olyan nagy projektekkel, amelyeket önállóan egyetlen tagállam sem lenne képes véghezvinni.
A teljes jogú tagság lehetővé teszi a magyar kkv-k, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását, ipari beszállítói részvételét az átfogó programokban. A lépés növeli a foglalkoztatottságot és a magyar vállalkozások versenyképességét, ezzel segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.
A teljes jogú magyar tagság 2015. november 4-én lép életbe, amikor az Áder János köztársasági elnök által ratifikált csatlakozási okiratot letétbe helyezik a francia kormánynál.
Kara Ákos szerint az Európai Űrügynökséggel több évtizede fennálló, folyamatos együttműködés is igazolja, hogy a hazai űrtevékenységben óriási lehetőségek rejlenek. Az utóbbi 12 évben az ESA együttműködő tagállamaként folyamatosan indultak közös programok. Ennek keretében Magyarország 21,5 millió euróval finanszírozta az ez idő alatt megkötött 125 szerződést.
Ezzel az ipar és kutatás a programban elérhető forrás 100 százalékát képes volt visszapályázni és sikeres programokat megvalósítani. Az űrbe eddig több mint 100 magyar fejlesztésű műszer került ki. Mára több mint ötven kkv, kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban.
Eredményeik olyan létfontosságú és a nemzetközi versenyképességet is meghatározó területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés, az orvostan és a navigációs alkalmazások - olvasható a közleményben.
MTI
Kara Ákos, az NFM infokommunikációért felelős államtitkára idén februárban jelentette be, hogy Magyarország teljes jogú tagként csatlakozik az ESA-hoz. A minisztérium csütörtöki közleménye szerint a hivatalos csatlakozási folyamat utolsó szakaszába lépett, miután az Országgyűlés nemrégiben elfogadta a szükséges törvényjavaslatokat.
A közlemény szerint a szaktárca fontosnak tartja, hogy a magyar űripar szereplői tisztában legyenek a tagság nyújtotta előnyökkel és lehetőségekkel, ezért információs napokat szervez a szakma számára, elsőként 2015. december 9-én, a győri Széchenyi István Egyetemen, majd 2016. év elején Budapesten és Debrecenben, szintén egyetemi helyszíneken.
Az NFM közölte azt is, hogy a Magyarország tagsági viszonyából eredő éves befizetési kötelezettség 2015-ben 262 millió forint, de ezt az összeget a magyarországi vállalkozások és kutatóhelyek szinte teljes egészében visszapályázhatják.
A csatlakozási megállapodás alapján ezért az ESA az első hat évre szóló, felzárkóztatási időszakban kifejezetten a magyar szereplők számára ír ki pályázatokat, amelyek rendszerét egy munkacsoport felügyeli. Az első, célzott magyarországi tenderek már szeptemberben megjelentek az űrügynökség honlapján (emits.esa.int).
A tárca csütörtöki közleményében Kara Ákos kiemelte: Magyarország teljes jogú tagsága mérföldkő és egyedülálló befektetés, amely új alapokra helyezi a globális csúcstechnológiai piacon eddig is fontos eredményeket felmutató magyarországi űripart.
A Magyarországgal már 22 tagot számláló Európai Űrügynökség egy nemzetközi együttműködési szervezet, amely az űrtechnológia célzott fejlesztésére törekszik, olyan nagy projektekkel, amelyeket önállóan egyetlen tagállam sem lenne képes véghezvinni.
A teljes jogú tagság lehetővé teszi a magyar kkv-k, egyetemi és akadémiai kutatóintézetek bekapcsolódását, ipari beszállítói részvételét az átfogó programokban. A lépés növeli a foglalkoztatottságot és a magyar vállalkozások versenyképességét, ezzel segít Magyarországon tartani a magasan képzett szakembergárdát.
A teljes jogú magyar tagság 2015. november 4-én lép életbe, amikor az Áder János köztársasági elnök által ratifikált csatlakozási okiratot letétbe helyezik a francia kormánynál.
Kara Ákos szerint az Európai Űrügynökséggel több évtizede fennálló, folyamatos együttműködés is igazolja, hogy a hazai űrtevékenységben óriási lehetőségek rejlenek. Az utóbbi 12 évben az ESA együttműködő tagállamaként folyamatosan indultak közös programok. Ennek keretében Magyarország 21,5 millió euróval finanszírozta az ez idő alatt megkötött 125 szerződést.
Ezzel az ipar és kutatás a programban elérhető forrás 100 százalékát képes volt visszapályázni és sikeres programokat megvalósítani. Az űrbe eddig több mint 100 magyar fejlesztésű műszer került ki. Mára több mint ötven kkv, kutatóhely és egyetem vesz részt az ESA programjaiban.
Eredményeik olyan létfontosságú és a nemzetközi versenyképességet is meghatározó területeken hasznosulnak, mint a műholdas földmegfigyelés, az orvostan és a navigációs alkalmazások - olvasható a közleményben.
MTI
Hozzászólások