NGM: a fair bankokról szóló törvény erősíti a fogyasztóvédelmet
A fair bankokról szóló törvény jelentősen erősíti a pénzügyi szektorban a fogyasztóvédelmet - mondta Balogh László, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten, a Privátbankár.hu portál Pénzügyi tudatosság fórum című szakmai konferenciáján.
Balogh László elmondta: a kormányzat a pénzügyi ismeretek terjesztésével, az ezzel kapcsolatos intézményrendszer fejlesztésével, az itthoni és az európai szintű fogyasztóvédelmi szabályalkotással erősítheti a hazai pénzügyi kultúrát.
Kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben kulcsszerepet játszik, részben azzal, hogy fogyasztóvédelmi hatóságként ellátja a pénzügyi intézmények felügyeletét, részben kezeli a fogyasztói panaszokat. A pénzügyi ismeretek terjesztéséhez nagyban hozzájárul az, hogy az Állami Számvevőszék, az MNB és az NGM ez év áprilisában megállapodást írt alá a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Kiemelte, hogy a pénzügyi szektorban a legjobb fogyasztóvédelem az önvédelem.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a pénzügyek terén a fogyasztóvédelem mindig is jelen volt, de a válság során és utána a szerepe nagyon felerősödött. Úgy vélte, a pénzügyi kultúra, a pénzügyi ismeretek fejlesztésével, terjesztésével csökken leginkább a pénzügyi szektor ügyfelei, a fogyasztók kiszolgáltatottsága és sérülékenysége.
Elmondta: a korábbi években a gazdaságilag legfejlettebb hét ország, majd a "húszak" - a G7 és a G20 államok - is a pénzügyi fogyasztóvédelem megteremtéséről, erősítéséről határoztak, később így döntött az OECD is. A válság hatására az Egyesült Államok, az Európai Unió is nagy hangsúlyt helyezett a pénzügyi szektorban a fogyasztóvédelem erősítésére, Magyarországon az akkori pénzügyi főhatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010-ben fogyasztóvédelmi jogkört kapott.
Balogh László szólt arról is, hogy a pénzügyek terén milyen a tudatos fogyasztó. Véleménye szerint az ilyen ügyfél ismeri és érti az alapvető pénzügyi kifejezéseket, termékeket, tisztában van az alapvető, valós pénzügyi kockázatokkal, megérzi, hol kell azokat keresnie, mire kell rákérdezni az ügyintézőktől. Ennek alapján már körültekintően képes dönteni a számára megfelelő pénzügyi termékekről - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Rámutatott: a magyar banki ügyfelek gyakori hibái, hogy idegenkednek a pénzügyi szolgáltatásoktól, nem ismerik fel, illetve kerülik a kockázatokat, és nem hasonlítják össze a különböző banki ajánlatokat.
A helyettes államtitkár szerint a pénzügyi tudatosság erősítésében jelentős szerepe van a környezetnek, például a szülőknek, a barátoknak is. Természetesen a pénzügyi szektor szereplőinek, a bankoknak, a brókercégeknek is megvan a felelősségük. Az olyan intézmények, főhatóságok, mint az MNB, az ÁSZ vagy a BÉT, valamint az iskolarendszer javíthatják a pénzügyileg tudatos fellépést - mondta Balogh László.
MTI
Balogh László elmondta: a kormányzat a pénzügyi ismeretek terjesztésével, az ezzel kapcsolatos intézményrendszer fejlesztésével, az itthoni és az európai szintű fogyasztóvédelmi szabályalkotással erősítheti a hazai pénzügyi kultúrát.Kiemelte: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ebben kulcsszerepet játszik, részben azzal, hogy fogyasztóvédelmi hatóságként ellátja a pénzügyi intézmények felügyeletét, részben kezeli a fogyasztói panaszokat. A pénzügyi ismeretek terjesztéséhez nagyban hozzájárul az, hogy az Állami Számvevőszék, az MNB és az NGM ez év áprilisában megállapodást írt alá a hazai pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében - tette hozzá a helyettes államtitkár.
Kiemelte, hogy a pénzügyi szektorban a legjobb fogyasztóvédelem az önvédelem.
A helyettes államtitkár kitért arra, hogy a pénzügyek terén a fogyasztóvédelem mindig is jelen volt, de a válság során és utána a szerepe nagyon felerősödött. Úgy vélte, a pénzügyi kultúra, a pénzügyi ismeretek fejlesztésével, terjesztésével csökken leginkább a pénzügyi szektor ügyfelei, a fogyasztók kiszolgáltatottsága és sérülékenysége.
Elmondta: a korábbi években a gazdaságilag legfejlettebb hét ország, majd a "húszak" - a G7 és a G20 államok - is a pénzügyi fogyasztóvédelem megteremtéséről, erősítéséről határoztak, később így döntött az OECD is. A válság hatására az Egyesült Államok, az Európai Unió is nagy hangsúlyt helyezett a pénzügyi szektorban a fogyasztóvédelem erősítésére, Magyarországon az akkori pénzügyi főhatóság, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2010-ben fogyasztóvédelmi jogkört kapott.
Balogh László szólt arról is, hogy a pénzügyek terén milyen a tudatos fogyasztó. Véleménye szerint az ilyen ügyfél ismeri és érti az alapvető pénzügyi kifejezéseket, termékeket, tisztában van az alapvető, valós pénzügyi kockázatokkal, megérzi, hol kell azokat keresnie, mire kell rákérdezni az ügyintézőktől. Ennek alapján már körültekintően képes dönteni a számára megfelelő pénzügyi termékekről - fűzte hozzá a helyettes államtitkár.
Rámutatott: a magyar banki ügyfelek gyakori hibái, hogy idegenkednek a pénzügyi szolgáltatásoktól, nem ismerik fel, illetve kerülik a kockázatokat, és nem hasonlítják össze a különböző banki ajánlatokat.
A helyettes államtitkár szerint a pénzügyi tudatosság erősítésében jelentős szerepe van a környezetnek, például a szülőknek, a barátoknak is. Természetesen a pénzügyi szektor szereplőinek, a bankoknak, a brókercégeknek is megvan a felelősségük. Az olyan intézmények, főhatóságok, mint az MNB, az ÁSZ vagy a BÉT, valamint az iskolarendszer javíthatják a pénzügyileg tudatos fellépést - mondta Balogh László.
MTI
Hozzászólások