NGM: rendkívül alacsony szintre csökkent a hiány augusztus végén
Az államháztartás központi alrendszerének első nyolchavi hiánya a végleges adatok szerint 274,0 milliárd forint volt, amire nem volt példa az elmúlt tizenöt évben, így a kitűzött 2 százalékos európai uniós módszertan szerinti hiánycél biztonsággal teljesíthető - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.
A végleges adatok megegyeznek a szeptember elején közölt előzetes számokkal.
Az első nyolchavi hiány az egész évre tervezett 761,6 milliárd forintos módosított előirányzat 36 százaléka.
Tavaly az első nyolc hónapban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 914,9 milliárd forint volt. A különbséget az NGM főként a 2017-2013-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó uniós programok tavalyi jelentős mértékű kifizetéseivel magyarázza.
Idén az első nyolc hónapban a központi alrendszeren belül a központi költségvetés 371,7 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 72,0 milliárd forintos többletet mutattak.
A központi alrendszer 2016.
Az eltérést alapvetően szintén az uniós támogatások eltérő alakulásával magyarázza a tárca, hiszen tavaly augusztusban az előfinanszírozás miatt nőtt a pénzforgalmi hiány, míg az idei jelentős többletet az eredményezi, hogy az Európai Bizottság jelentős összegeket utalt át utólag a magyar költségvetésnek, ami önmagában 153,1 milliárd forintos bevételt jelentett.
A központi alrendszer augusztus végi 10 745,2 milliárd forintot kitevő bevételei 321,1 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakit. Lényegesen nőttek az elmúlt évhez képest a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek, az uniós támogatások utólagos megtérítése mellett.
Elmaradtak azonban az egy évvel ezelőtti összegtől a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei és a kamatbevételek.
Társasági adóból az év első nyolc hónapjában 370,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakit 156,1 milliárd forinttal haladta meg. A többlet hátterében a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó magasabb befizetések állnak - írta az NGM.
Az első nyolc hónapban általános forgalmi adóból 2096,9 milliárd forint volt a bevétel, az egy évvel korábbinál 18,1 milliárd forinttal több.
A jövedéki adóból származó bevétel augusztus végéig 638,8 milliárd forintot tett ki, 4 milliárddal több amely az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok esetében a befizetések 2016. évi emelkedését az üzemanyag-forgalom növekedése, valamint a visszatérítések csökkenése magyarázza.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első nyolc hónapjában 1133,0 milliárd forint volt, amely 15,6 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel augusztus végéig 130,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 11,2 milliárd forinttal kevesebb.
A központi alrendszer első nyolchavi, 11 019,2 milliárd forint összegű kiadásai 319,8 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint az elmúlt év azonos időszakában, amely főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak előző évihez viszonyított mérséklődésével függ össze.
Jelentősen elmaradtak a 2015. évi augusztus végi kiadásoktól a társadalombiztosítási ellátásokhoz történő garancia és hozzájárulások, a kamatkiadások, valamint az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások is.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a hazai forrásból finanszírozott kifizetések 2016. első nyolchavi teljesítése 988,4 milliárd forintot tett ki, amely 32,1 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában kifizetett összeg.
Az uniós programok előirányzatain 2016 első nyolc hónapjában 696,7 milliárd forintot fizettek ki.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2016. év első nyolc hónapjában 87,4 milliárd forintot tettek ki, 27,6 százalékkal magasabbat a 2015. év azonos időszakinál. Az eltérés legfőbb oka, hogy 2015. február 1-jével a devizahitel-adósok tartozásállományát forintosították.
További eltérést okoz a tavalyi évhez képest egyrészt a 2015. július 1-jétől bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyet 2016. január 1-jével tovább bővítettek.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 626,2 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 5,3 milliárd forinttal lett magasabb az egy évvel korábbinál, amely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
Az NGM közleménye szerint a központi költségvetés devizaadóssága augusztus végéig 1268,9 milliárd forinttal, 6466,9 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2015. év végi 31,3 százalékos szintről 26 százalékos szintre csökkent a teljes adósságon belül - áll a tájékoztatásban.
MTI
A végleges adatok megegyeznek a szeptember elején közölt előzetes számokkal.
Az első nyolchavi hiány az egész évre tervezett 761,6 milliárd forintos módosított előirányzat 36 százaléka.
Tavaly az első nyolc hónapban az államháztartás központi alrendszerének deficitje 914,9 milliárd forint volt. A különbséget az NGM főként a 2017-2013-as költségvetési ciklushoz kapcsolódó uniós programok tavalyi jelentős mértékű kifizetéseivel magyarázza.
Idén az első nyolc hónapban a központi alrendszeren belül a központi költségvetés 371,7 milliárd forintos hiányt, míg a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,7 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 72,0 milliárd forintos többletet mutattak.
A központi alrendszer 2016.
augusztus havi többlete 190,8 milliárd forintot tett ki, míg egy évvel korábban 20,8 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés.
Az eltérést alapvetően szintén az uniós támogatások eltérő alakulásával magyarázza a tárca, hiszen tavaly augusztusban az előfinanszírozás miatt nőtt a pénzforgalmi hiány, míg az idei jelentős többletet az eredményezi, hogy az Európai Bizottság jelentős összegeket utalt át utólag a magyar költségvetésnek, ami önmagában 153,1 milliárd forintos bevételt jelentett.
A központi alrendszer augusztus végi 10 745,2 milliárd forintot kitevő bevételei 321,1 milliárd forinttal haladták meg az előző év azonos időszakit. Lényegesen nőttek az elmúlt évhez képest a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a szociális hozzájárulási adóból és járulékokból származó bevételek, az uniós támogatások utólagos megtérítése mellett.
Elmaradtak azonban az egy évvel ezelőtti összegtől a fejezeti kezelésű előirányzatok uniós bevételei és a kamatbevételek.
Társasági adóból az év első nyolc hónapjában 370,9 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előző év azonos időszakit 156,1 milliárd forinttal haladta meg. A többlet hátterében a vállalkozások növekedési adóhiteleihez és az előző évről szóló adóbevallások benyújtásához kapcsolódó magasabb befizetések állnak - írta az NGM.
Az első nyolc hónapban általános forgalmi adóból 2096,9 milliárd forint volt a bevétel, az egy évvel korábbinál 18,1 milliárd forinttal több.
A jövedéki adóból származó bevétel augusztus végéig 638,8 milliárd forintot tett ki, 4 milliárddal több amely az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok esetében a befizetések 2016. évi emelkedését az üzemanyag-forgalom növekedése, valamint a visszatérítések csökkenése magyarázza.
A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele az év első nyolc hónapjában 1133,0 milliárd forint volt, amely 15,6 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál.
A pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel augusztus végéig 130,7 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 11,2 milliárd forinttal kevesebb.
A központi alrendszer első nyolchavi, 11 019,2 milliárd forint összegű kiadásai 319,8 milliárd forinttal voltak alacsonyabbak, mint az elmúlt év azonos időszakában, amely főként a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásainak előző évihez viszonyított mérséklődésével függ össze.
Jelentősen elmaradtak a 2015. évi augusztus végi kiadásoktól a társadalombiztosítási ellátásokhoz történő garancia és hozzájárulások, a kamatkiadások, valamint az EU költségvetéséhez történő hozzájárulások is.
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokon belül a hazai forrásból finanszírozott kifizetések 2016. első nyolchavi teljesítése 988,4 milliárd forintot tett ki, amely 32,1 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában kifizetett összeg.
Az uniós programok előirányzatain 2016 első nyolc hónapjában 696,7 milliárd forintot fizettek ki.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások a 2016. év első nyolc hónapjában 87,4 milliárd forintot tettek ki, 27,6 százalékkal magasabbat a 2015. év azonos időszakinál. Az eltérés legfőbb oka, hogy 2015. február 1-jével a devizahitel-adósok tartozásállományát forintosították.
További eltérést okoz a tavalyi évhez képest egyrészt a 2015. július 1-jétől bevezetett családi otthonteremtési kedvezmény (csok), amelyet 2016. január 1-jével tovább bővítettek.
A bevételek és kiadások egyenlegeként adódó 626,2 milliárd forint összegű nettó kamatkiadás 5,3 milliárd forinttal lett magasabb az egy évvel korábbinál, amely a kamatfizetések éven belüli eltérő lefutásával magyarázható.
Az NGM közleménye szerint a központi költségvetés devizaadóssága augusztus végéig 1268,9 milliárd forinttal, 6466,9 milliárd forintra csökkent az elmúlt év végéhez képest. A devizaadósság részaránya a 2015. év végi 31,3 százalékos szintről 26 százalékos szintre csökkent a teljes adósságon belül - áll a tájékoztatásban.
MTI
Hozzászólások