Parragh: a kamara javaslatából sok elem visszaköszön az új közbeszerzési törvény koncepciójában
Átlátszó, bürokráciamentes és a minőséget központba állító közbeszerzésre tett javaslatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és ebből sok visszaköszön a szerdán nyilvánosságra hozott koncepcióban - mondta Parragh László elnök az MTI-nek, a kormány honlapján közzétette új közbeszerzési törvény koncepciójáról.
A kamara megkérdezte a vállalkozókat a jelenlegi közbeszerzési rendszerről és azt lassúnak, drágának valamint kijátszhatónak minősítették - kezdte a folyamat ismertetést az MKIK elnöke. A kormány által létrehozott munkacsoport a kamara javaslatainak többségét beépítette a koncepcióba, de kérdés, hogy mi jut tovább a törvényjavaslat szövegébe - folytatta.
Véleménye szerint felesleges igazolásokat kérni olyan tényekről, amelyeket az ajánlatkérők lehívhatnak az állami adatbázisokból. Ilyen például a tulajdoni lap vagy az adóhatósági igazolás.
Parragh László szerint az új közbeszerzési törvényjavaslat hamar elkészíthető, majd ha az uniós apparátus is jóvá hagyta, akkor bevezethető. Az idén indult új uniós költségvetési időszak - a támogatások miatt - ugyanis újabb közbeszerzési csúcsot produkálhat és ezt már az új szabályok szerint kell lefolytatni.
Az elnök utalt arra is, hogy hosszabb távon szemléletváltás kell a közbeszerzésben is. Így az ár helyett a műszaki tartalom kerüljön előtérbe, az irreális ár pedig már essen ki a folyamat elején, továbbá ne lehessen visszaélni a jogorvoslattal, amely akár meg is hiúsíthat egy-egy projektet.
Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke az új közbeszerzési törvény koncepciójáról az MTI-nek azt mondta, hogy a szakmai szervezet 22 pontban foglalta össze az új törvénnyel kapcsolatos elvárásait, és ezekből 20 be is került a koncepcióba.
Kiemelten fontos javaslatnak nevezte, hogy az uniós támogatású projektekre előbb folytassák le a közbeszerzést, majd ennek értékéhez kössék meg a támogatási szerződést. Jelenleg előbb van támogatási szerződés, és az évekkel később lezajló közbeszerzéskor derül ki, hogy nem elég a pénz a projekt megvalósítására.
Az ÉVOSZ javasolta azt is, hogy az ajánlatokban legyen elég nyilatkozni azokról a tényekről, amelyeket később csak a nyertesnek kell igazolnia dokumentumokkal.
Az építőiparosok szeretnék elérni azt is, hogy az ajánlati árakat ne csak plusz-mínusz 20 százalékos eltérésnél vizsgálják részletesen, hanem már 15-15 százalékos eltérésnél is.
MTI
A kamara megkérdezte a vállalkozókat a jelenlegi közbeszerzési rendszerről és azt lassúnak, drágának valamint kijátszhatónak minősítették - kezdte a folyamat ismertetést az MKIK elnöke. A kormány által létrehozott munkacsoport a kamara javaslatainak többségét beépítette a koncepcióba, de kérdés, hogy mi jut tovább a törvényjavaslat szövegébe - folytatta.Véleménye szerint felesleges igazolásokat kérni olyan tényekről, amelyeket az ajánlatkérők lehívhatnak az állami adatbázisokból. Ilyen például a tulajdoni lap vagy az adóhatósági igazolás.
Parragh László szerint az új közbeszerzési törvényjavaslat hamar elkészíthető, majd ha az uniós apparátus is jóvá hagyta, akkor bevezethető. Az idén indult új uniós költségvetési időszak - a támogatások miatt - ugyanis újabb közbeszerzési csúcsot produkálhat és ezt már az új szabályok szerint kell lefolytatni.
Az elnök utalt arra is, hogy hosszabb távon szemléletváltás kell a közbeszerzésben is. Így az ár helyett a műszaki tartalom kerüljön előtérbe, az irreális ár pedig már essen ki a folyamat elején, továbbá ne lehessen visszaélni a jogorvoslattal, amely akár meg is hiúsíthat egy-egy projektet.
Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke az új közbeszerzési törvény koncepciójáról az MTI-nek azt mondta, hogy a szakmai szervezet 22 pontban foglalta össze az új törvénnyel kapcsolatos elvárásait, és ezekből 20 be is került a koncepcióba.
Kiemelten fontos javaslatnak nevezte, hogy az uniós támogatású projektekre előbb folytassák le a közbeszerzést, majd ennek értékéhez kössék meg a támogatási szerződést. Jelenleg előbb van támogatási szerződés, és az évekkel később lezajló közbeszerzéskor derül ki, hogy nem elég a pénz a projekt megvalósítására.
Az ÉVOSZ javasolta azt is, hogy az ajánlatokban legyen elég nyilatkozni azokról a tényekről, amelyeket később csak a nyertesnek kell igazolnia dokumentumokkal.
Az építőiparosok szeretnék elérni azt is, hogy az ajánlati árakat ne csak plusz-mínusz 20 százalékos eltérésnél vizsgálják részletesen, hanem már 15-15 százalékos eltérésnél is.
MTI
Hozzászólások