Több mint 300 kéményseprő helyezte letétbe felmondását
A kéményseprők helyzetének rendezetlensége miatt 322 kéményseprő helyezte letétbe felmondását december 21-i határidővel - mondta Vámos Csaba, a Kéményseprők Országos Szakszervezete (KOSZ) elnöke kedden sajtótájékoztatón Budapesten.
Kiemelte: Magyarországon mintegy 900 kéményseprő dolgozik, akiknek közel 40 százaléka hagyja majd el a pályát, ha december 21-ig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást.
Felidézte: a kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás.
Erről azonban döntés még nem született, ezért azt sem lehet tudni, hogy 2016. január 1-től a kéményseprőknek ki lesz munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók - tette hozzá.
Kifejtette azt is, hogy a bizonytalanság miatt az elmúlt 1-1,5 évben a kéményseprők mintegy fele már elhagyta a pályát.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kedden délután ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottsága a jövő évi bértárgyalások miatt.
A Liga elnöke arról is beszámolt, hogy ha a tárgyalások a munkavállalók számára nem alakulnak elfogadhatóan, akkor a Liga kezdeményezheti a nyomásgyakorlás eszközeinek igénybevételét is.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a konkrét lépésekről a Liga elnöksége dönt majd.
MTI
Kiemelte: Magyarországon mintegy 900 kéményseprő dolgozik, akiknek közel 40 százaléka hagyja majd el a pályát, ha december 21-ig nem veszik újra a parlament napirendjére a kéményseprők jövőjét érintő törvénymódosítást.
Felidézte: a kormány március 10-én nyújtotta be a parlamentnek a kéményseprésről szóló új törvényre vonatkozó javaslatát, amely szerint az önkormányzatoktól a katasztrófavédelemhez kerülne a lakossági kéményseprési közszolgáltatás.
Erről azonban döntés még nem született, ezért azt sem lehet tudni, hogy 2016. január 1-től a kéményseprőknek ki lesz munkáltatója, milyen keretek között kell majd a szolgáltatást nyújtaniuk, illetve milyen bérekre számíthatnak a munkavállalók - tette hozzá.
Kifejtette azt is, hogy a bizonytalanság miatt az elmúlt 1-1,5 évben a kéményseprők mintegy fele már elhagyta a pályát.
Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy kedden délután ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) monitoring bizottsága a jövő évi bértárgyalások miatt.
A Liga elnöke arról is beszámolt, hogy ha a tárgyalások a munkavállalók számára nem alakulnak elfogadhatóan, akkor a Liga kezdeményezheti a nyomásgyakorlás eszközeinek igénybevételét is.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy a konkrét lépésekről a Liga elnöksége dönt majd.
MTI
Hozzászólások