Új forintbankjegyek
Hamarosan már a készpénzforgalomban is lehet majd találkozni az új magyar forint bankjegyekkel, amelyen már a márciusban beiktatott jegybankelnök, Matolcsy György aláírása szerepel.
Új forintok
Elsőként a 2000 forintosok - amelyek már gyártás alatt állnak - kerülnek forgalomba az új MNB-elnök hitelesítő aláírásával.
2013-ban a 2000-n kívül az 500 forintosok a második félévben újulnak meg, a többi címlet az elkövetkező években a készpénzforgalom igényeinek megfelelően. Mivel a jegyek nem egyszerre nagy mennyiségben kerülnek forgalomba, illetve a már forgalomban lévő jegyek forgási sebessége eltérő, így nem tömegesen kerülnek majd a készpénzforgalomba az új bankók.
A korábbi gyakorlathoz hasonlóan a jegyek korábban forgalomba került változatai maradnak a forgalomban, amíg forgalomképesek. A csere több éven át zajló folyamat minden esetben, de címletenként eltérően. A kisebb címletek nagyobb használatnak vannak kitéve, hamarabb elkopnak, szennyeződnek, így cserére szorulnak, míg a magasabb névértékű címletek hosszabb idő után kerülnek selejtezésre, majd megsemmisítésre. Egy bankjegy átlagosan négy-öt évig vesz részt a forgalomban.
Hamis? Valódi?
A hamisítás elleni védelem a kezdetektől jelen van jegyeinken, ám ezek fejlesztése folyamatos. Az elmúlt mintegy tizenöt évben egyes címleteket láttak el új biztonsági jegyekkel, amely a hamisítás elleni védelem egyik leghatékonyabb módja.
Hamis bankjegykötegek
A pénzfeldolgozás a jegybankban történik két alapvető kritérium mentén: valódiság és forgalomképesség. Az ily módon a forgalomból kiesett jegyek pótlása szintén a Nemzeti Bank feladata. Az új jegyek gyártásának költsége körülbelül 6 milliárd forint évente. Ezért is próbálja az állam és a jegybank a készpénzkímélő fizetési módokat népszerűsíteni és minél szélesebb körben elterjeszteni.
A szakemberek által nem valódinak minősített bankjegyek száma a készpénzmennyiség összességéhez (299,8 millió darab) képest elenyésző, de nem elhanyagolható. Az MNB statisztikák szerint ez a szám 2013 első negyedévében 661 darab volt. Ez nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek mondható, annak ellenére, hogy előző vizsgált időszakhoz képest növekedést mutat.
Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a legtöbb forinthamisítványt az 1000 forintos címletek között találták az alacsony kockázat miatt, ma inkább a két legmagasabb címlettel, a 10 és 20.000 forintossal kísérleteznek a hamisítók. A hamisítás módszere azonban keveset változott: ma is az irodai sokszorosítókból kerül ki a legtöbb utánzat. A valuták közül az euró hamisítványok fordulnak elő legnagyobb számban.
Bankjegycsere
A Magyar Nemzeti Bank új aláírás, vagy kibocsátási évszám változata miatt nem vonta és nem vonja be bankjegyeit, azok változatlanul a pénzforgalom részét képezik. A fizetéseknél ezeknek a változatoknak nincs jelentőségük. A bankjegy-gyűjtők viszont változatonként teszik kollekcióba a címleteket.
A legutóbbi teljes körű hazai bankjegycsere 1997-ben kezdődött a 10.000 forintos, mint új címlet bevezetésével, és 2000-ben a 20.000 forintos (szintén új címlet) bevezetésével fejeződött be. A többi címletet, azaz a 200, az 500, az 1000, a 2000 és az 5000 forintot fokozatosan jelentették meg a forgalomban. Ezek közül az azóta a forgalomból kivont és fémpénzzel felváltott 200 forintos, valamint a 2000 forintos új címletként jelentkezett a hazai pénzek között.
A bankjegykibocsátás kizárólagos joga a Magyar Nemzeti Banké. Akkor válik törvényes fizetőeszközzé egy címlet, ha arról a jegybank a Magyar Közlönyben hirdetményt jelentet meg. A bankjegyek különleges, gyapot alapanyagú, fehér színű papírjai a Diósgyőri Papírgyárban készülnek, nyomtatásuk Budapesten, a Pénzjegynyomda Zrt-ben történik az 1920-as évek óta folyamatosan.
A jelen bankjegysor minden egyes darabja egységes méretű, 154 mm x 70 mm. Tervezőjük Vagyóczky Károly grafikusművész.
www.penzcentrum.hu
Új forintok
Elsőként a 2000 forintosok - amelyek már gyártás alatt állnak - kerülnek forgalomba az új MNB-elnök hitelesítő aláírásával.
2013-ban a 2000-n kívül az 500 forintosok a második félévben újulnak meg, a többi címlet az elkövetkező években a készpénzforgalom igényeinek megfelelően. Mivel a jegyek nem egyszerre nagy mennyiségben kerülnek forgalomba, illetve a már forgalomban lévő jegyek forgási sebessége eltérő, így nem tömegesen kerülnek majd a készpénzforgalomba az új bankók.
A korábbi gyakorlathoz hasonlóan a jegyek korábban forgalomba került változatai maradnak a forgalomban, amíg forgalomképesek. A csere több éven át zajló folyamat minden esetben, de címletenként eltérően. A kisebb címletek nagyobb használatnak vannak kitéve, hamarabb elkopnak, szennyeződnek, így cserére szorulnak, míg a magasabb névértékű címletek hosszabb idő után kerülnek selejtezésre, majd megsemmisítésre. Egy bankjegy átlagosan négy-öt évig vesz részt a forgalomban.
Hamis? Valódi?
A hamisítás elleni védelem a kezdetektől jelen van jegyeinken, ám ezek fejlesztése folyamatos. Az elmúlt mintegy tizenöt évben egyes címleteket láttak el új biztonsági jegyekkel, amely a hamisítás elleni védelem egyik leghatékonyabb módja.
Hamis bankjegykötegek
A pénzfeldolgozás a jegybankban történik két alapvető kritérium mentén: valódiság és forgalomképesség. Az ily módon a forgalomból kiesett jegyek pótlása szintén a Nemzeti Bank feladata. Az új jegyek gyártásának költsége körülbelül 6 milliárd forint évente. Ezért is próbálja az állam és a jegybank a készpénzkímélő fizetési módokat népszerűsíteni és minél szélesebb körben elterjeszteni.
A szakemberek által nem valódinak minősített bankjegyek száma a készpénzmennyiség összességéhez (299,8 millió darab) képest elenyésző, de nem elhanyagolható. Az MNB statisztikák szerint ez a szám 2013 első negyedévében 661 darab volt. Ez nemzetközi összehasonlításban kedvezőnek mondható, annak ellenére, hogy előző vizsgált időszakhoz képest növekedést mutat.
Míg tíz-tizenöt évvel ezelőtt a legtöbb forinthamisítványt az 1000 forintos címletek között találták az alacsony kockázat miatt, ma inkább a két legmagasabb címlettel, a 10 és 20.000 forintossal kísérleteznek a hamisítók. A hamisítás módszere azonban keveset változott: ma is az irodai sokszorosítókból kerül ki a legtöbb utánzat. A valuták közül az euró hamisítványok fordulnak elő legnagyobb számban.
Bankjegycsere
A Magyar Nemzeti Bank új aláírás, vagy kibocsátási évszám változata miatt nem vonta és nem vonja be bankjegyeit, azok változatlanul a pénzforgalom részét képezik. A fizetéseknél ezeknek a változatoknak nincs jelentőségük. A bankjegy-gyűjtők viszont változatonként teszik kollekcióba a címleteket.
A legutóbbi teljes körű hazai bankjegycsere 1997-ben kezdődött a 10.000 forintos, mint új címlet bevezetésével, és 2000-ben a 20.000 forintos (szintén új címlet) bevezetésével fejeződött be. A többi címletet, azaz a 200, az 500, az 1000, a 2000 és az 5000 forintot fokozatosan jelentették meg a forgalomban. Ezek közül az azóta a forgalomból kivont és fémpénzzel felváltott 200 forintos, valamint a 2000 forintos új címletként jelentkezett a hazai pénzek között.
A bankjegykibocsátás kizárólagos joga a Magyar Nemzeti Banké. Akkor válik törvényes fizetőeszközzé egy címlet, ha arról a jegybank a Magyar Közlönyben hirdetményt jelentet meg. A bankjegyek különleges, gyapot alapanyagú, fehér színű papírjai a Diósgyőri Papírgyárban készülnek, nyomtatásuk Budapesten, a Pénzjegynyomda Zrt-ben történik az 1920-as évek óta folyamatosan.
A jelen bankjegysor minden egyes darabja egységes méretű, 154 mm x 70 mm. Tervezőjük Vagyóczky Károly grafikusművész.
www.penzcentrum.hu
Hozzászólások