Végtörlesztés: jól is kijöhetünk belőle
Végtörlesztés: jól járhatnak mindazok, akik igénybe tudják majd venni a rögzített árfolyamon történő törlesztést. Ha ez sikerül, akkor az adós kétmillió forintot is megtakaríthat akár. Akinek nincsen elég pénze a végtörlesztésre, annak is könnyebbséget jelent, hogy havi törlesztőjük tízezrekkel lehet kevesebb.
A kormány 200-300.000 emberrel számol, de a legnagyobb bankok is legalább 100.000 főt emlegetnek. A bankok közül még nincsen túl soknak konkrét terve a végtörlesztés megoldására, egyedül az Erste Banknak van stratégiája: ugyanazt a hitelkonstrukciót kínálják a devizásoknak, mint a korábbi lakásvásárlóknak.
Az osztrák pénzügyminisztérium a magyar végtörlesztés miatt azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul. Szerintük meg kell akadályozni az olyan intézkedéseket, amelyek „a rövid távú belpolitikai haszonszerzésért önkényesen sértenek vagy felfüggesztenek jogi alapelveket".
Az már nem titok, hogy csak minden tizedik devizahiteles van abban a helyzetben, hogy eleget tehessen a végtörlesztés feltételeinek. Bár sokan lélegeznek fel annak kapcsán, hogy végre visszafizethetik devizahitelüket, egyre több szakértő ért abban egyet, hogy akármekkora lesz is a végtörlesztők száma, a nemzetgazdaság ezt komolyan megsínyli majd. A káros hatások csökkentésének érdekében múlt kedden döntött úgy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, hogy igény esetén a bankszektor rendelkezésére fogja bocsájtani a kölcsönök rendezéséhez szükséges devizamennyiséget. Így ezen devizatartalékból tudnák átváltani a végtörlesztésekből bejövő forintokat a bankok.
Simor András jegybankelnök elképzelése szerint a forint nagymértékű gyengülése megelőzhető azzal, ha a bankok az MNB-n keresztül kapják meg a devizát és azt nem kell megvásárolniuk a bankközi piacon. Így akár a rövid távú, 10-20 százalékos forintgyengülés is kivédhető.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője a NOL-nak nyilatkozta azt, hogy a devizatartalék bevonása a végtörlesztésbe mindenképpen pozitív hatást okozhat. Így a gazdaság egésze megússza azt, hogy néhány százezer devizahiteles miatt a teljes lakosságra kihasson a forint gyengülése.
Bizonytalanságok azért még akadnak, hiszen csak a terv teljes ismeretében döntik majd el a bankok, hogy az MNB-nél váltját át a hitelesektől kapott forintjukat, vagy máshol oldják ezt meg.
A Költségvetési Tanács vezető személye azt mondta a javaslatról, hogy Simor András jegybankelnök erről egy személyben nem dönthet, mivel ezt a kormánnyal is le kell egyeztetnie. Az viszont gond lehet, hogy a kormány a végtörlesztés kapcsán nem kért ki az MNB véleményét, tanácsát. Emögött pedig inkább sejthetők politikai okok, mint gazdaságiak.
A Magyar Nemzeti Bank 34,673 milliárd eurós devizatartalékkal rendelkezik, egy augusztusi adat ezt mutatja. Ennek nagyjából a tíz százalékát kellene euróra váltani a végtörlesztések elrendezéséhez. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint mintegy százezer ember fog megszabadulni devizahitelétől saját pénzből, vagy újonnan felvett forinthitellel.
Ami problémát jelenthet, hogy az érintett bankok hitelezési hajlandósága ezek után jelentősen csökkenhet, ami komoly veszélyt jelent a gazdasági növekedésre.
A devizatartalék tíz százalékos csökkenése miatt az ország gazdaságilag sérülékennyé válik, ám ezt a szakértők szerint túlsúlyozza a visszafizetett hitelállomány miatti devizakockázat megszűnése. Hir.ma (forrás: Blikk, NOL)
A kormány 200-300.000 emberrel számol, de a legnagyobb bankok is legalább 100.000 főt emlegetnek. A bankok közül még nincsen túl soknak konkrét terve a végtörlesztés megoldására, egyedül az Erste Banknak van stratégiája: ugyanazt a hitelkonstrukciót kínálják a devizásoknak, mint a korábbi lakásvásárlóknak.
Az osztrák pénzügyminisztérium a magyar végtörlesztés miatt azt fontolgatja, hogy bírósághoz fordul. Szerintük meg kell akadályozni az olyan intézkedéseket, amelyek „a rövid távú belpolitikai haszonszerzésért önkényesen sértenek vagy felfüggesztenek jogi alapelveket".
Az már nem titok, hogy csak minden tizedik devizahiteles van abban a helyzetben, hogy eleget tehessen a végtörlesztés feltételeinek.
Simor András jegybankelnök elképzelése szerint a forint nagymértékű gyengülése megelőzhető azzal, ha a bankok az MNB-n keresztül kapják meg a devizát és azt nem kell megvásárolniuk a bankközi piacon. Így akár a rövid távú, 10-20 százalékos forintgyengülés is kivédhető.
A Raiffeisen Bank vezető elemzője a NOL-nak nyilatkozta azt, hogy a devizatartalék bevonása a végtörlesztésbe mindenképpen pozitív hatást okozhat. Így a gazdaság egésze megússza azt, hogy néhány százezer devizahiteles miatt a teljes lakosságra kihasson a forint gyengülése.
Bizonytalanságok azért még akadnak, hiszen csak a terv teljes ismeretében döntik majd el a bankok, hogy az MNB-nél váltját át a hitelesektől kapott forintjukat, vagy máshol oldják ezt meg.
A Költségvetési Tanács vezető személye azt mondta a javaslatról, hogy Simor András jegybankelnök erről egy személyben nem dönthet, mivel ezt a kormánnyal is le kell egyeztetnie. Az viszont gond lehet, hogy a kormány a végtörlesztés kapcsán nem kért ki az MNB véleményét, tanácsát. Emögött pedig inkább sejthetők politikai okok, mint gazdaságiak.
A Magyar Nemzeti Bank 34,673 milliárd eurós devizatartalékkal rendelkezik, egy augusztusi adat ezt mutatja. Ennek nagyjából a tíz százalékát kellene euróra váltani a végtörlesztések elrendezéséhez. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése szerint mintegy százezer ember fog megszabadulni devizahitelétől saját pénzből, vagy újonnan felvett forinthitellel.
Ami problémát jelenthet, hogy az érintett bankok hitelezési hajlandósága ezek után jelentősen csökkenhet, ami komoly veszélyt jelent a gazdasági növekedésre.
A devizatartalék tíz százalékos csökkenése miatt az ország gazdaságilag sérülékennyé válik, ám ezt a szakértők szerint túlsúlyozza a visszafizetett hitelállomány miatti devizakockázat megszűnése. Hir.ma (forrás: Blikk, NOL)
Hozzászólások