MNB - Londoni elemzők: monetáris enyhítésnek felelnek meg a jegybanki intézkedések
Hatásaikban a monetáris kondíciók további enyhítésének felelnek meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön ismertetett intézkedései - állapították meg egybehangzó értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint a monetáris enyhítési hatás az intézkedések nyomán potenciálisan megjelenő pótlólagos forintlikviditásból ered.
Az elemző szerint az MNB a konvencionális kamatpolitika terén már egyértelmű jelzést adott arra, hogy a kamatcsökkentési ciklus a végéhez közeledik. A Morgan Stanley a maga részéről az április 29-i monetáris tanácsi ülésen még vár egy utolsó, 0,10 százalékpontos csökkentést, és azzal számol, hogy az ezzel elért 2,50 százalékos alapkamaton az enyhítési ciklus befejeződik. Ugyanakkor "napról napra" egyre világosabban látszik, hogy az MNB kész a kamatpolitikán túlmutató eszközökkel kiegészíteni monetáris politikai eszköztárát, és ezt egyértelműen jelzik a növekedési hitelprogram kiszélesítése mellett a csütörtökön ismertetett intézkedések is - hangsúlyozta a Morgan Stanley londoni elemzője.
Pasquale Diana közölte: a Morgan Stanley számításai szerint a nem rezidens piaci szereplők 756 milliárd forintot tartanak a jelenlegi kéthetes MNB-kötvényben, amelyet a csütörtökön bejelentett intézkedések keretében augusztustól kéthetes betét vált fel. Miután a külföldi piaci szereplők számára ez már nem lesz elérhető, a jelenlegi MNB-kötvényben általuk parkoltatott összeg valószínűleg átmegy helyi eszközökbe - feltételezhetően állampapírokba -, ám megvan az a kockázat is, hogy ez a pénz kiáramlik az országból, potenciálisan gyengítve a forintot.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője megerősítette ugyanakkor azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy az MNB és a magyar kormány nem a forint további gyengítésére törekszik. Jóllehet a külső adósságállomány csökkentését célzó csütörtöki bejelentésekből és az MNB enyhítési ciklusából levonható az a következtetés, hogy a jegybank "zöld jelzést adott" a gyenge forint politikájának, e "teóriáknak" azonban a valóságban nincs sok alapjuk - vélekedett a közgazdász.
A Morgan Stanley londoni devizapiaci stratégái már egy korábbi elemzésükben is kifejtették, hogy határozottan nem értenek egyet azokkal a piaci megfigyelőkkel, akik szerint a magyar kormány nyíltan a gyenge forint politikáját kívánná meghirdetni az export versenyképességének javítása végett.
Ennek a vélekedésnek a ház szerint számos tényező ellentmond. A legfőbb az, hogy a forintárfolyam már most sem képez semmiféle növekedési akadályt; az áruk és szolgáltatások külső kereskedelmi többlete eléri a hazai össztermék (GDP) 8 százalékát.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint emellett a gyenge forintra törekvő politikát nehéz lenne ellenőrzés alatt tartani, és egy ilyen politika riadalmat okozhatna a forintpapírok külföldi befektetői között - akik a kötvényállomány mintegy 46 százalékát tartják portfolióikban -, és ez a várható előnyöknél sokkal nagyobb károkat okozna a magasabb kötvényhozamok miatt.
Az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó szakértői az MNB csütörtöki intézkedéscsomagját kommentálva kiemelték: véleményük szerint a kéthetes MNB-eszköz jellegében tervezett változtatással kapcsolatban az új eszköz paraméterei - vagyis mérete és kamata - jelentik a fő kérdést.
Ha ugyanis például a kéthetes MNB-betétnek lesz felső összeghatára, az növelheti a pénzpiaci likviditást, és így gyakorlatilag a monetáris politika enyhítésének felelne meg.
A hagyományos kamatpolitika terén az HSBC londoni elemzői is várnak még egy 0,10 százalékpontos csökkentést a jövő hétre, ám úgy értékelték, hogy az MNB nem zárta be az ajtót a további enyhítés előtt. A tizenkét havi infláció a múlt hónapban alig 0,1 százalék volt, és a forint is korrigált valamennyit az első negyedévben végbement árfolyamgyengülésekből. Ezek alapján az egyetlen kérdés az, hogy a jövő hétre várt MNB-kamatcsökkentés valóban az utolsó lesz-e - fogalmaztak csütörtöki kommentárjukban az HSBC londoni elemzői. Hozzátették: a gazdasági aktivitási adatok erősödése ellenére sem tudják kizárni az esetleges újabb, májusi MNB-kamatcsökkentést.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott elemzői is azt jósolták, hogy a csütörtökön bejelentett intézkedéscsomag likviditást irányít át az MNB-től a piacokra, és ez a pótlólagos likviditás várhatóan a magyar állampapírokban jelenik majd meg, de juthat belőle más eszközökbe is.
Mindezek alapján - és különös tekintettel arra, hogy Magyarország november óta 5 milliárd dollárnyi szuverén kötvénnyel jelent meg a nemzetközi tőkepiacon - jó esély van arra, hogy legalábbis a 2014-es finanszírozási igények fedezésére Magyarország az idén nem tér vissza a külső adósságpiacra - vélekedtek a Barclays londoni közgazdászai.
MTI
A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó főközgazdásza, Pasquale Diana szerint a monetáris enyhítési hatás az intézkedések nyomán potenciálisan megjelenő pótlólagos forintlikviditásból ered.Az elemző szerint az MNB a konvencionális kamatpolitika terén már egyértelmű jelzést adott arra, hogy a kamatcsökkentési ciklus a végéhez közeledik. A Morgan Stanley a maga részéről az április 29-i monetáris tanácsi ülésen még vár egy utolsó, 0,10 százalékpontos csökkentést, és azzal számol, hogy az ezzel elért 2,50 százalékos alapkamaton az enyhítési ciklus befejeződik. Ugyanakkor "napról napra" egyre világosabban látszik, hogy az MNB kész a kamatpolitikán túlmutató eszközökkel kiegészíteni monetáris politikai eszköztárát, és ezt egyértelműen jelzik a növekedési hitelprogram kiszélesítése mellett a csütörtökön ismertetett intézkedések is - hangsúlyozta a Morgan Stanley londoni elemzője.
Pasquale Diana közölte: a Morgan Stanley számításai szerint a nem rezidens piaci szereplők 756 milliárd forintot tartanak a jelenlegi kéthetes MNB-kötvényben, amelyet a csütörtökön bejelentett intézkedések keretében augusztustól kéthetes betét vált fel. Miután a külföldi piaci szereplők számára ez már nem lesz elérhető, a jelenlegi MNB-kötvényben általuk parkoltatott összeg valószínűleg átmegy helyi eszközökbe - feltételezhetően állampapírokba -, ám megvan az a kockázat is, hogy ez a pénz kiáramlik az országból, potenciálisan gyengítve a forintot.
A Morgan Stanley vezető londoni elemzője megerősítette ugyanakkor azt a korábban is hangoztatott véleményét, hogy az MNB és a magyar kormány nem a forint további gyengítésére törekszik. Jóllehet a külső adósságállomány csökkentését célzó csütörtöki bejelentésekből és az MNB enyhítési ciklusából levonható az a következtetés, hogy a jegybank "zöld jelzést adott" a gyenge forint politikájának, e "teóriáknak" azonban a valóságban nincs sok alapjuk - vélekedett a közgazdász.
A Morgan Stanley londoni devizapiaci stratégái már egy korábbi elemzésükben is kifejtették, hogy határozottan nem értenek egyet azokkal a piaci megfigyelőkkel, akik szerint a magyar kormány nyíltan a gyenge forint politikáját kívánná meghirdetni az export versenyképességének javítása végett.
Ennek a vélekedésnek a ház szerint számos tényező ellentmond. A legfőbb az, hogy a forintárfolyam már most sem képez semmiféle növekedési akadályt; az áruk és szolgáltatások külső kereskedelmi többlete eléri a hazai össztermék (GDP) 8 százalékát.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint emellett a gyenge forintra törekvő politikát nehéz lenne ellenőrzés alatt tartani, és egy ilyen politika riadalmat okozhatna a forintpapírok külföldi befektetői között - akik a kötvényállomány mintegy 46 százalékát tartják portfolióikban -, és ez a várható előnyöknél sokkal nagyobb károkat okozna a magasabb kötvényhozamok miatt.
Az HSBC bankcsoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó szakértői az MNB csütörtöki intézkedéscsomagját kommentálva kiemelték: véleményük szerint a kéthetes MNB-eszköz jellegében tervezett változtatással kapcsolatban az új eszköz paraméterei - vagyis mérete és kamata - jelentik a fő kérdést.
Ha ugyanis például a kéthetes MNB-betétnek lesz felső összeghatára, az növelheti a pénzpiaci likviditást, és így gyakorlatilag a monetáris politika enyhítésének felelne meg.
A hagyományos kamatpolitika terén az HSBC londoni elemzői is várnak még egy 0,10 százalékpontos csökkentést a jövő hétre, ám úgy értékelték, hogy az MNB nem zárta be az ajtót a további enyhítés előtt. A tizenkét havi infláció a múlt hónapban alig 0,1 százalék volt, és a forint is korrigált valamennyit az első negyedévben végbement árfolyamgyengülésekből. Ezek alapján az egyetlen kérdés az, hogy a jövő hétre várt MNB-kamatcsökkentés valóban az utolsó lesz-e - fogalmaztak csütörtöki kommentárjukban az HSBC londoni elemzői. Hozzátették: a gazdasági aktivitási adatok erősödése ellenére sem tudják kizárni az esetleges újabb, májusi MNB-kamatcsökkentést.
A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó gazdaságokra szakosodott elemzői is azt jósolták, hogy a csütörtökön bejelentett intézkedéscsomag likviditást irányít át az MNB-től a piacokra, és ez a pótlólagos likviditás várhatóan a magyar állampapírokban jelenik majd meg, de juthat belőle más eszközökbe is.
Mindezek alapján - és különös tekintettel arra, hogy Magyarország november óta 5 milliárd dollárnyi szuverén kötvénnyel jelent meg a nemzetközi tőkepiacon - jó esély van arra, hogy legalábbis a 2014-es finanszírozási igények fedezésére Magyarország az idén nem tér vissza a külső adósságpiacra - vélekedtek a Barclays londoni közgazdászai.
MTI
Hozzászólások