A digitális eszközök társadalmi és egyéni hatásairól beszélgetett vendégével Áder János

A digitális eszközök használatának otthoni szabályairól, társadalmi és egyéni hatásairól, valamint a klímára gyakorolt következményeiről beszélgetett Steigervald Krisztián generációkutatóval Áder János volt államfő a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent legújabb adásában, amely elérhető a legnépszerűbb videómegosztó portálon is.A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke a SopronFest programsorozat keretében Steigervald Krisztiánnal folytatott beszélgetés második epizódjában a digitális világ klímára gyakorolt hatásait ismertette.
    

Áder János elmondta: az informatikai szektornak óriási a környezeti lábnyoma: a világ energiafelhasználásának 10 százalékát, szén-dioxid-kibocsátásának 5 százalékát adja a szektor, utóbbi kétszerese a légi ipar kibocsátásának - mondta, jelezve, egy mobiltelefon gyártásához 13 ezer liter vízre és mintegy 40 különböző anyagra van szükség.
    

Arra a kérdésre, hogy a fenntarthatóságra érzékeny fiatal generációk tisztábban vannak-e azzal, mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár egy-egy keresés a népszerű keresővel, Steigervald Krisztián azt válaszolta, hogy ezek az információk részben az üzleti érdekek miatt sem jutnak el hozzájuk, ugyanakkor agyunk nem képes ilyen összetett összefüggésekre. Az emberek sokkal inkább a pozitív, az internet adta előnyökre gondolnak - fűzte hozzá.
    

Áder János ezzel összefüggésben pozitív példaként hozta fel az alapítvány szervezésében, a fenntarthatósági témahét keretében az iskolák számára indítatott hulladékgyűjtő akciót, amelynek során használt mobiltelefonok leadására volt lehetőség május végéig. A legtöbb pontot gyűjtő diákokat és iskolákat vásárlási utalvánnyal támogatták, illetve alapítványi támogatásban részesítették.
    

A digitális eszközök agyműködésére gyakorolt hatásával kapcsolatban elhangzott, hogy a digitális olvasás jelentősen roncsolja a figyelem minőségét, csökkenti a képzelőerőt és az empátiát. A szakértő szerint minden digitális eszközt használó generációt, a kisgyerekektől az idősekig, érint ez a kérdés. Egy amerikai kutatás kimutatta, hogy a gyakran internetező 70 év felettiek rövid távú memóriája javult, miközben általában 65 év felett már romlani szokott.
    

Felhívta a figyelmet arra, hogy az internet- és a mobiltelefon-használat növekedésével drasztikusan csökkent a szemkontaktusok száma a családtagok között, ami pedig az érzelmi intelligencia alapja. Ezzel összefüggésben Áder János megjegyezte: szoptatás közben sokan nem a kisbabára figyelnek, hanem mobilon csetelnek. A szakértő szerint ma az édesanyák sokkal több időt töltenek a kisgyerekükkel, mint 30-40 évvel korábban, és nem kell pálcát törni felettük, hanem segíteni kell a szülőket, hogy a megfelelő arányokat megtalálják.
    

Az adásban elhangzott, hogy egy fiatal ma 6-8 órát tölt képernyő előtt, és kérdés, hogy ez az idő mennyire minősíthető hasznosnak, értékesnek. Steigervald Krisztián szerint a serdülőkor nem feltételen arról szól, hogy mindig hasznos dolgokat csináljunk, ugyanakkor fontos, hogy ne az eszköz használjon minket, hanem mi az eszközt.
    

A mai bizonytalan világban eltűntek a korábban vélt kapaszkodók, amelyeket most a digitális világban vagy a televízón keresztül kapunk meg - mondta. Hozzátette: a felnőttek felelőssége, hogy megtanítsák a gyerekeket a digitális eszközök használatára, ami azonban egy folyamat. Ehhez szükséges, hogy legyenek szabályok, egy digitális kódex a családban, hogy például étkezés közben nem használjuk a mobilunkat, amit éppen a felnőttek nem tartanak be sokszor.
    

Ez feltételez egyfajta önismeretet, ami a generációkutató szerint a 21. század legfontosabb képessége lesz. Egy KSH-adatsort ismertetve elmondta, hogy egy szülő átlagosan napi hét percet beszél a gyerekével. Hangsúlyozta, hogy a mostani idősebb generáció az, amely le tudja fordítani a 20 század olyan értékeit, mint a barátság, a szeretet, a segítőkészség a 21 század nyelvére.


(Forrás: MTI)