Áder: fontos a biodiverzitás megőrzése

A biodiverzitás fontosságáról beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök a Kék bolygó című podcastjának hétfőn megjelent adásában Czippán Katalinnal, a Zöld Föld című tankönyv egyik szerzőjével a biológiai sokféleség nemzetközi napjának alkalmából.Áder János kiemelte: a teremtett világ egészsége az emberektől függ, az emberek egészsége viszont a teremtett világ jólététől, ezért a biodiverzitás megőrzése nemcsak a természet és a teremtett világ megóvásáról, hanem az emberek életéről is szól.
    

A volt köztársasági elnök három tényezőre hívta fel a figyelmet, amellyel az ember a saját életfeltételeit szűkíti. Az első, hogy az utóbbi évek vegyszerhasználata miatt jelentősen csökkent a növényeket beporzó méhek és vadon élő rovarok száma. A második: az emberek a fák, erdők kivágásával jól működő rendszereket tesznek tönkre. A harmadik pedig, hogy az elmúlt években a gyepek is károsodtak Magyarországon, pedig szénmegkötési, szénraktározási képességük vetekszik az erdőkével.
    

Többi között ez is okozta, hogy elkezdődött a hatodik "kihalási hullám", amely az előző öthöz képest sokkal gyorsabb ütemű - hangsúlyozta. Czippán Katalin ezekre reagálva arról beszélt: a Föld sokáig magától eltartotta az emberiséget, de a bolygó lakosságának növekedésével ez már nem lehetséges. Mivel az "ökológiai szolgáltatásokat" - például tiszta víz, tiszta levegő, növények beporzása - az emberek borították fel, nekik is kell azt visszafordítaniuk - emelte ki.
   

Elmondta: a beporzók biztosítják az embereknek az élelmiszert, ezért az életben tartásuk különösen fontos. Ehhez a mezőgazdasági termelésben oda kell figyelni például a vegyszerhasználatra és növelni kell a beporzók életterét - tudatta, hozzátéve: néhány jó szándékkal indított kezdeményezés azonban nagyobb kárt is okozhat. Példaként említette, hogy ha városi méheket telepítenek be, de nem biztosítanak nekik ugyanott megfelelő nektárgyűjtő helyet, akkor a házi méhek a vadon élő állatok életterét veszik el.
    

Kitért arra is: a fák a gyökérzetükön lévő gombák segítségével és szagok kibocsátásával "kommunikálnak" egymással, például ha megjelenik egy kártevő, a fák olyan illatanyagokat bocsátanak ki, amelyek azokat taszítják. A fák kommunikációját igazolja az is, hogy ha kivágnak egy sávot egy erdőben, akkor az erdő másik része reagál erre a hiányra, például a szélső bokornövényzet megvédi a területet - fűzte hozzá.
    

A gyepekkel kapcsolatban ismertette: a fű nem annyira érzékeny, mint a fa vagy más leveles növény, és mivel a föld alatt van a raktára, sokkal kiszámíthatóbban nyeli el vagy bocsátja ki a szén-dioxidot. A hatodik kihalási hullámról azt mondta: azt az ember okozta azzal, hogy a saját életterét tette és teszi tönkre például a szén-dioxid-kibocsátással. A kihalási hullám megakadályozása az emberiségnek is fontos, emiatt már nemcsak természet- és környezetvédelemről beszélünk, hanem önvédelemről is - emelte ki.
    

Áder János beszélt arról is, hogy Európában minden ötödik madárfaj valamilyen formában veszélyeztetett, 1970-2020 között 68 százalékkal csökkent a gerinces fajok populációja, valamint az özönfajok is jelentős pusztítást végeznek, például a kárókatona a Magyarországon őshonos és védett halfajoknál. Czippán Katalin erre úgy reagált: a madárfajok kipusztulása, a populációk csökkenése volt az első, ami felhívta a figyelmet a természetvédelem fontosságára. A madarak jórésze vándorol, nagy területeket érint, ezért nagyon érzékenyek a különböző területeken lévő élővilág változására. Sok madár azért nem vándorol vissza, mert nem volt elég tápláléka és nincs elég energiája visszarepülni vagy mezőgazdasági területen mérgezést szenved.
    

Problémaként említette azt is, hogy az emberek leverik a fecskefészkeket, mert nem szeretik, hogy az udvarukra piszkítanak, így azonban nem marad életterük. Elmondta: az özönfajok - többi között a kanadai aranyvessző, parlagfű, akácfa, ékszerteknős - új területre érkezve kiszorítják a meglévő élővilágot. Ezeket sok esetben az emberek hobbiból, jószándékból vagy - a növényeket - egy külföldi kirándulás után akár a bakancsukban maradt magokkal hozzák be az országba - tette hozzá.
    

A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a biodivezitás megőrzéséért nemzeti és egyéni szinten is lehet tenni. A nemzeti biodiverzitás stratégiában az szerepel, hogy állami szinten hogyan lehet védeni a természetet, hogyan kell kezelni a különböző védett fajokat. A magánemberek pedig úgy segíthetik ezt a munkát, hogy helyileg honos növényeket termesztenek, mezőgazdasági művelésnél lehetőleg nem vagy csak célzottan használnak vegyszereket, és olyan helyeket hoznak létre, ahol a sünök és madarak jól érzik magukat - javasolta Czippán Katalin.


(Forrás. MTI)