Verespatak - Újabb tüntetéseket terveznek Romániában és külföldön
"Általános mozgósítást" hirdetett vasárnapra a verespataki ciántechnológiás bányaprojektet ellenző romániai Alburnus Maior egyesület: a civil szervezet kilenc romániai és kilenc külföldi nagyvárosban - közöttük Budapesten - szervez tüntetést a beruházás és a bukaresti kormány ezzel kapcsolatos törvénytervezete ellen.
Az MTI bukaresti irodájához pénteken eljutatott közlemény emlékeztet rá, hogy az első összehangolt tüntetéssorozatra szeptember elsején került sor több tucatnyi romániai és külföldi nagyvárosban, azóta pedig a környezetvédők minden este kivonultak demonstrálni Bukarest központjában.
A tüntetők azt követelik, hogy a bukaresti parlament utasítsa el a Verespatak-törvénytervezetet, váltsák le a jogszabályt kezdeményező minisztereket, és tiltsák be a cián használatát Romániában - derült ki a közleményből.
Az Alburnus Maior parlamenti különbizottság felállítását is kéri, amely kiderítené, kik a közvetlen felelősök "az alkotmányt, emberi jogokat és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét súlyosan sértő tervezet" kidolgozásáért. Az egyesület elnöke szerint a kormányt elvakította az állam részesedésének növelése, de valójában a beruházásban rejlő veszélyek nem változtak.
A szeptember 8-i "általános mozgósítással" a kezdeményezők a Verespatak megsemmisítését célzó törvénytervezet ellen kívánnak fellépni, és a közösségi portálokon ügyük támogatására kérnek mindenkit, aki meg akarja menteni Verespatakot.
A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. A múlt héten a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.
MTI
Az MTI bukaresti irodájához pénteken eljutatott közlemény emlékeztet rá, hogy az első összehangolt tüntetéssorozatra szeptember elsején került sor több tucatnyi romániai és külföldi nagyvárosban, azóta pedig a környezetvédők minden este kivonultak demonstrálni Bukarest központjában.
A tüntetők azt követelik, hogy a bukaresti parlament utasítsa el a Verespatak-törvénytervezetet, váltsák le a jogszabályt kezdeményező minisztereket, és tiltsák be a cián használatát Romániában - derült ki a közleményből.
Az Alburnus Maior parlamenti különbizottság felállítását is kéri, amely kiderítené, kik a közvetlen felelősök "az alkotmányt, emberi jogokat és a hatalmi ágak szétválasztásának elvét súlyosan sértő tervezet" kidolgozásáért. Az egyesület elnöke szerint a kormányt elvakította az állam részesedésének növelése, de valójában a beruházásban rejlő veszélyek nem változtak.
A szeptember 8-i "általános mozgósítással" a kezdeményezők a Verespatak megsemmisítését célzó törvénytervezet ellen kívánnak fellépni, és a közösségi portálokon ügyük támogatására kérnek mindenkit, aki meg akarja menteni Verespatakot.
A kanadai többségi tulajdonban lévő Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár hatósági engedélyre, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol ciántechnológiás eljárással 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt akar kitermelni. A múlt héten a bukaresti kormány törvénytervezetet fogadott el a beruházóval kötendő új megállapodásról, amely növelné az állam részesedését a majdani haszonból, és nemzeti fontosságú közhasznú projektnek nyilvánítaná a verespataki beruházást.
MTI
Hozzászólások