A 4G frekvenciasáv általános megnyitását sürgeti az Európai Bizottság

Európa látja kárát annak, hogy a legtöbb tagállam nem nyitja meg elég gyorsan a 4G mobil szélessávú frekvenciasávot - hangoztatta keddi közleményében az Európai Bizottság.

Az uniós végrehajtó intézmény arról számolt be, hogy a tagállamok fele különleges okokra hivatkozva a 800 MHz-es frekvenciasáv felszabadításának elhalasztását kérte, miután a közös megegyezéssel rögzített 2013. január 1-jei határidőre nem tudták biztosítani a sávot a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások számára. Az Európai Bizottság "a mai napon vonakodva bár, de a 14 kérelemből 9-et jóváhagyott" - olvasható a közleményben, amelyből kiderül, hogy Magyarország is engedélyt kapott a halasztásra ez év végéig. A 800 MHz-es sáv megnyitása elengedhetetlen a népszerű, vezeték nélküli szélessávú elektronikus hírközlési szolgáltatások elterjedéséhez.

A közlemény idézte Neelie Kroest, a brüsszeli testület digitális ügyekben illetékes alelnökét, aki szerint "ez az utolsó ilyen engedmény, amelyet gyakorlati megfontolások indokolnak. A frekvenciaspektrum megnyitása terén elszenvedett mindennemű késedelem az európai gazdaság kárára válik, és joggal váltja ki a lakosság elégedetlenségét. Ezért a frekvenciaspektrumra vonatkozó szabályok reformja központi elemét fogja képezni az egységes távközlési piac kiépítésére irányuló javaslatnak, melyet a Bizottság szeptemberben fog előterjeszteni".

A tagállamok késlekedésének egyik következménye az, hogy az európai polgárok által nélkülözhetetlennek tartott mobiltelefonok működése akadályokba ütközik EU-szerte. A telefongyártók - köztük az Apple - nem szerelik be a készülékeikbe az Európában történő telefonhasználathoz szükséges chipeket, mert túl kevés ország bocsátotta rendelkezésre kellő időben ugyanazt a frekvenciasávot. Az Európai Bizottság Ausztria, Ciprus, Finnország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Málta, Románia és Spanyolország esetében beleegyezett a halasztásba. Szlovákiának és Szlovéniának nem adta meg a kért haladékot, mivel e két országban a késedelem nem a frekvenciasáv rendelkezésre bocsátását akadályozó kivételes körülményekből adódott, hanem az engedélyezési eljárás szervezésével volt összefüggésben.

Csehország, Görögország és Lettország esetében további kiértékelésre van szükség. Belgium és Észtország késett a bevezetéssel, de nem kérte az uniós szabályoktól való eltérés, az úgynevezett derogáció lehetőségét. Bulgária arról értesítette a Bizottságot, hogy a frekvenciasávot továbbra is közbiztonsági és védelmi célokra tartja fenn. A többi tagország - Dánia, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Írország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália és Svédország - időben megnyitotta a szóban forgó frekvenciasávot.

A 800 MHz-es frekvenciasáv az ún. "digitális hozadék", vagyis az analógról a digitális műsorszórási technológiára való átállás révén felszabaduló frekvenciaspektrum részét képezi. Ez a sáv különösen alkalmas arra, hogy igénybe vegyék a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások céljaira, hiszen az egyes országok egész területén, a félreeső, vidéki térségekben is elérhető.
Az uniós jogszabálytól való eltérésre irányuló kérelmek kiértékelése során az Európai Bizottság azt mérlegeli, mekkora nehézséget okozna a 800 MHz-es frekvenciasáv azonnali megnyitása az elektronikus hírközlési szolgáltatások előtt, illetve milyen frekvenciakoordinációs problémák vannak az országok között - kiváltképp az egyes tagállamok és a velük határos nem uniós országok között -, amelyek megnehezítik a frekvenciasáv felszabadítását.

miert-digitalis-32224Azoknak a tagállamoknak - így köztük Magyarországnak -, amelyek számára a bizottság engedélyezte az uniós jogszabály rendelkezéseitől való eltérést, a halasztási engedélytől függetlenül biztosítaniuk kell azt, hogy a 800 MHz-es sáv ideiglenes jellegű további (például műsorszórási célú) igénybe vétele ne gátolja, hogy a szomszédos tagországokban kiépülhessenek a vezeték nélküli szélessávú szolgáltatások ugyanebben a sávban.
Forrás:MTI

Hozzászólások

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

A történelem legbotrányosabb kegyelmei

Nem Novák Katalin az első, aki felháborítja az embereket a döntésével.

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

Ezek az események rajzolhatják át a világot 2024-ben

A demokráciák helyzete, a mesterséges intelligencia szabályozása és a világban zajló háborúk terén állhat be változás.

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Ausztriai munka nyelvtudás nélkül – a nem lehetetlen küldetés

Munka a határ túloldalán.

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Fehérbálna Párizsban: Egy beluga tévedt a Sarkvidékről a Szajnába

Tűzoltók követik nyomon a Szajnába tévedt Belugát Párizsban.

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Egy szalámiról készített fotóval ejtette ámulatba követőit egy francia fizikus, amiről azt állította, hogy egy égitest

Eitenne Klein, francia fizikus és kutató egy szalámiról készített fotót posztolt az internetre, melyről azt állította, hogy a Naphoz legközelebbi csillagról készült, a Proxima Centauri-ról.

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

A mostohaanyát gyanúsították a 7 éves kisfiú eltűnésével

Máig megoldatlan rejtélyek.

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Az orosz kormány hallgatott a Kistim katasztrófáról

Atomkatasztrófák, amelyeket megpróbáltak eltitkolni.

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Egy unatkozó biztonsági őr, szemekkel dekorálta az 1 milliárd dollárt érő festményt

Több mint 1 millió Ft-os kárt okozott egy orosz biztonsági őr, aki unalmában rongált.

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

A barátja hallgatta végig Angela Marie Hammond elrablását

Segélyhívások, amelyeket diszpécserek vagy civilek kaptak.

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Megölték a gyerekeket, mert zombinak hitték őket

Tragikus eltűnések, amelyek mindenkit sokkoltak.

http://ujhazak.com