A baloldali Önrendelkezés nyerte meg a koszovói választást
A nemzeti kisebbségeknek húsz garantált hely jut a parlamentben, tíz a szerb kisebbségnek, tíz pedig a többi nemzeti közösségnek. A szerbeknek fenntartott helyek mindegyikét a Belgrád által támogatott Szerb Lista szerezte meg. A várakozások szerint hosszas koalíciós tárgyalásokra lehet számítani, amelyek egyik sarkalatos pontja az új köztársasági elnök személyének kijelölése lesz.
Mivel korábban Albin Kurti, az Önrendelkezés miniszterelnök-jelöltje kategorikusan kijelentette, hogy nem kíván szövetségre lépni a PDK-val, a Belgrád által támogatott szerbeket pedig eleve kizárta mint koalíciós partnereket, és korábbi, alig ötvennapos kormányfősége idején pedig kiábrándult a többi albán pártból, akár az is előfordulhat, hogy a többi kisebbséggel lép koalícióra, amivel megszerezheti a parlamenti többséget.
Az Önrendelkezést mozgalomként hozták létre 2005-ben, először 2010-ben indult parlamenti választáson, akkor a szavazatok 12,69 százalékát szerezte meg. A másfél évvel ezelőtti előrehozott parlamenti választáson már 26,27 százalékos volt a támogatottsága. A választási bizottság előzetes adatainak közlését követően Albin Kurti, az Önrendelkezés vezetője sajtótájékoztatón köszönte meg a támogatást, és jelentette be győzelmét. Mint mondta: a koszovóiak bebizonyították, hogy bármit elérhetnek, ha összefognak. "A választás népszavazássá és győzelemmé vált" - fogalmazott a politikus.
Szerinte pártjának győzelme azt bizonyítja, hogy a koszovói állampolgárok a változásra, és a korábbi vezetők menesztésére, a korrupció és a stagnálás ellen szavaztak. Koszovó legnagyobb gondja a magas munkanélküliség a korrupció és rendezetlen államjogi státus, illetve a megoldatlan viszony a szomszédos Szerbiával.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de ezt Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. Mindezen gondokat tetézi a koronavírus-járvány, illetve az annak következtében kialakult súlyos gazdasági válság, illetve az, hogy a koszovói állampolgárok egyre elégedetlenebbek az Európai Unióval, ugyanis Brüsszel évek óta halogatja a koszovóiak vízumliberalizációját. Az új kormánynak mindezeket a gondokat is kezelnie kell, ha a korábbiaknál sikeresebben és hosszabban kívánja vezetni a kis balkáni államot. Problémát jelenthet viszont, hogy az Önrendelkezés ellenzi Koszovó európai uniós csatlakozását, illetve a Szerbiához fűződő viszony rendezését.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások