A francia kormány második olvasatban is a parlament megkerülésével fogadja el a munkajogi reformot
Manuel Valls francia miniszterelnök kedden a nemzetgyűlésben bejelentette, hogy a kormány második olvasatban is szavazás nélkül elfogadottnak tekinti a vitatott munkajogi reformot, miközben 12. alkalommal vonultak ezrek utcára a törvénytervezet visszavonását követelve.
A kormányzó Szocialista Párt bal szárnyának tiltakozása miatt továbbra sem garantált a többség annak a tervezetnek az elfogadásához a nemzetgyűlésben, amely ellen négy hónapja sorozatosak a tiltakozások országszerte.
Az első olvasathoz hasonlóan ezért a kormány az alkotmány vonatkozó cikkelye alapján ismételten rendeletben hirdeti ki a kormánypárti képviselőket is megosztó reformot.
A cikkely értelmében a tervezet a nemzetgyűlésben elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
Erre viszont nincs sok esély, miután a jobboldali ellenzék már jelezte, hogy nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a reformot ellenző baloldali képviselők pedig nem valószínű, hogy az eljárás megindításához szükséges 58 képviselői aláírást össze tudnak gyűjteni.
A szöveg most ismételten a szenátus elé kerül, s az újabb, harmadik nemzetgyűlési olvasat után a végleges parlamenti elfogadása július 22-én várható.
Manuel Valls beszédében arra emlékeztetett, hogy a parlamenti vitát széleskörű egyeztetés előzte meg a szakszervezetekkel, s a reformot ellenző baloldali és jobboldali képviselőket "a konzervativizmus és a mozdulatlanság szövetségének" nevezte a társadalmi haladással szemben.
Az utcai tiltakozások és a baloldali képviselők egy részének ellenérzései ellenére sem engedett a kormány a reform lényegéből, s az utolsó pillanatban ajánlott módosítások ellenére sem sikerült a parlamenti többséget Vallsnak maga mögé állítania.
A hét nagy szakszervezetek eközben a nyári szünet előtt az utolsó tiltakozónapot rendezte meg, s a szakszervezeti vezetők ígértet tettek arra, hogy szeptemberben folytatják a tiltakozást.
A felvonulást Párizsban a korábbi incidensek miatt mintegy 2 ezer rendőr biztosította, s a belügyminisztérium csak egy lerövidített útvonalon engedélyezte a menetet annak érdekében, hogy rendbontók ne csatlakozhassanak a tömeghez. A tüntetőket kordonokkal vették körbe, a buszmegállókat pedig körbedeszkázták a hatóságok az esetleges rongálások megelőzésére.
A megmozdulás érezhetően kezd kifulladni: a szervezők szerint 45 ezren tiltakoztak, a rendőrség szerint 6500 és 7500 között volt a felvonulók száma. A múlt héten a szakszervetek szerint 55 ezren, a rendőrség szerint 14-15 ezren tiltakoztak.
Francois Hollande államfő többször is kijelentette, ha nem sikerül csökkentenie a 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány ígéretei szerint a munkanélküliség csökkentése érdekében rugalmasabbá tenné a foglalkoztatást. Az érdekképviseletek szerint viszont ez csorbítaná a munkavállalók és a szakszervezetek jogait, megnövelné a munkaidőt, s megkönnyítené az elbocsátásokat.
MTI
A kormányzó Szocialista Párt bal szárnyának tiltakozása miatt továbbra sem garantált a többség annak a tervezetnek az elfogadásához a nemzetgyűlésben, amely ellen négy hónapja sorozatosak a tiltakozások országszerte.
Az első olvasathoz hasonlóan ezért a kormány az alkotmány vonatkozó cikkelye alapján ismételten rendeletben hirdeti ki a kormánypárti képviselőket is megosztó reformot.
A cikkely értelmében a tervezet a nemzetgyűlésben elfogadottnak tekintendő, amennyiben a miniszterek többsége hozzájárul a szavazás megkerüléséhez, és azt követően egy bizalmatlansági indítvány 24 órán belül nem mozdítja el a kormányt.
Erre viszont nincs sok esély, miután a jobboldali ellenzék már jelezte, hogy nem nyújt be bizalmatlansági indítványt, a reformot ellenző baloldali képviselők pedig nem valószínű, hogy az eljárás megindításához szükséges 58 képviselői aláírást össze tudnak gyűjteni.
A szöveg most ismételten a szenátus elé kerül, s az újabb, harmadik nemzetgyűlési olvasat után a végleges parlamenti elfogadása július 22-én várható.
Manuel Valls beszédében arra emlékeztetett, hogy a parlamenti vitát széleskörű egyeztetés előzte meg a szakszervezetekkel, s a reformot ellenző baloldali és jobboldali képviselőket "a konzervativizmus és a mozdulatlanság szövetségének" nevezte a társadalmi haladással szemben.
Az utcai tiltakozások és a baloldali képviselők egy részének ellenérzései ellenére sem engedett a kormány a reform lényegéből, s az utolsó pillanatban ajánlott módosítások ellenére sem sikerült a parlamenti többséget Vallsnak maga mögé állítania.
A hét nagy szakszervezetek eközben a nyári szünet előtt az utolsó tiltakozónapot rendezte meg, s a szakszervezeti vezetők ígértet tettek arra, hogy szeptemberben folytatják a tiltakozást.
A felvonulást Párizsban a korábbi incidensek miatt mintegy 2 ezer rendőr biztosította, s a belügyminisztérium csak egy lerövidített útvonalon engedélyezte a menetet annak érdekében, hogy rendbontók ne csatlakozhassanak a tömeghez. A tüntetőket kordonokkal vették körbe, a buszmegállókat pedig körbedeszkázták a hatóságok az esetleges rongálások megelőzésére.
A megmozdulás érezhetően kezd kifulladni: a szervezők szerint 45 ezren tiltakoztak, a rendőrség szerint 6500 és 7500 között volt a felvonulók száma. A múlt héten a szakszervetek szerint 55 ezren, a rendőrség szerint 14-15 ezren tiltakoztak.
Francois Hollande államfő többször is kijelentette, ha nem sikerül csökkentenie a 10 százalékon stagnáló munkanélküliséget, nem indul a jövő évi elnökválasztáson. A munka törvénykönyvének reformja a kormány ígéretei szerint a munkanélküliség csökkentése érdekében rugalmasabbá tenné a foglalkoztatást. Az érdekképviseletek szerint viszont ez csorbítaná a munkavállalók és a szakszervezetek jogait, megnövelné a munkaidőt, s megkönnyítené az elbocsátásokat.
MTI
Hozzászólások