A Koszovóval való vita árnyékot vetett 2018-ra Szerbia számára
Az év nem a megszokott, lassú tempóban kezdődött, az idei szerb-koszovói fejleményeket már rögtön a január megalapozta, amikor lelőtték Oliver Ivanovic vezető koszovói szerb politikust az észak-koszovói Kosovska Mitrovicában. Az ügyben még mindig nyomoz a koszovói és a szerb rendőrség, gyilkosai és azok felbujtói máig nem ismertek. A tettesek mozgó autóból lőttek rá, amikor pártjának székházába akart belépni. Különböző elméletek jelentek meg, amelyek szerint az albánoknak és a szerbeknek is érdekükben állhatott a mérsékelt politikusnak tartott Oliver Ivanovic meggyilkolása, nézeteivel ugyanis egyik fél sem értett egyet teljesen.
Több mint egyéves szünet után éppen a merénylet napjaiban folytatódott volna a Szerbia és Koszovó viszonyát rendező párbeszéd, ám a gyilkosság hírére a szerb delegáció lemondta a megbeszélést. 2018-ban ez volt az első ilyen alkalom, amelyet számos további követett. A feszültségeket tovább gerjesztette, hogy Aleksandar Vucic szerb elnök szeptemberben Koszovóba látogatott, hogy támogatásáról biztosítsa az ott élő szerbeket, néhány héttel később pedig Hashim Thaci koszovói államfő is ugyanazon a területen, a Gazivoda-tónál tett látogatást. A mesterséges tó és vízerőmű rendkívül fontos Koszovó víz- és áramellátása számára, irányításuk évek óta vitát okoz Szerbia és Koszovó között. A gát jelenleg a Szerbiához hű koszovói szerb kisebbség felügyelete alatt áll.
Hashim Thaci gazivodai látogatását a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat biztosította, ami felháborította a szerbeket, mert a brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb-koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a különleges rendőri egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül. Ugyanígy reagáltak a szerbek akkor is, amikor novemberben a Rosu négy koszovói szerbet fogott el Oliver Ivanovic meggyilkolásával összefüggésben. A szerbek szerint nem volt szükség a rendőri akcióra, az csupán a helyiek megfélemlítését szolgálta.
Tovább korbácsolta az indulatokat, hogy a koszovói vezetés száz százalékra növelte a Szerbiából érkező áruk vámját. A koszovói politikusok szerint az intézkedést mindaddig nem vonják vissza, amíg Szerbia nem ismeri el Koszovó függetlenségét, a hivatalos Belgrád szerint azonban erre soha nem kerül sor. A vámemelés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy Szerbia sikeres lobbizása miatt nem vették fel Koszovót az Interpol nemzetközi rendőri szervezetbe. Az már csak olaj volt a tűzre, hogy Pristina decemberben nehézfegyverzetet is használó hadsereggé alakította az addig könnyűfegyverzetű biztonsági erőket. Belgrád szerint a lépés a koszovói szerb kisebbséget és Szerbiát is veszélyezteti, és destabilizálja a térséget.
Európai integráció szempontjából felemás éve volt Szerbiának, négy csatlakozási fejezetet nyitott meg Brüsszel Belgráddal, és ezzel 16-ra nőtt a megnyitott tárgyalási fejezetek száma, ám további 19-ről még szó sem esett. Belgrád folyamatosan 4-5 fejezet megnyitását tervezte, ezért kudarcként élte meg, hogy júniusban és decemberben is csak két-két fejezet nyílt meg.
A 2018-as esztendő sem telhetett el választások nélkül ebben a nyugat-balkáni országban, ezúttal a kisebbségi önkormányzatok képviselőiről döntöttek az állampolgárok. A vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) 35 helyéért két listán 70 jelölt versengett. A legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetség által támogatott Magyar Összefogás elnevezésű lista végül 30, míg a Magyar Mozgalom - Zsoldos Ferenc nevű lista 5 mandátumot szerzett. Az MNT elnöke Hajnal Jenő maradt.
Az év végén lezárult a magyar kormány vajdasági gazdaságfejlesztési programjának első szakasza. A 2016-2018-as időszakra vonatkozó programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, az idegenforgalomra, valamint a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezték, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, valamint a folyamat visszafordítása volt.
Az utóbbi három évben mintegy 70 milliárd forintnyi fejlesztés valósult meg, ebből 23 üzem épült fel, és tízezer vajdasági magyar vállalkozót és családot tudtak támogatni, biztosították a gazdasága fejlesztését, illetve a lakhatás, valamint a vidéki gazdálkodás feltételeit. A tervek szerint a program a következő években is folytatódik, a következő szakaszban az idegenforgalom fejlesztése kerül előtérbe.
A sajtóban megjelent információk szerint a 2019-es év belpolitikai szempontból az ideinél sokkal izgalmasabb lesz, ugyanis a jól értesült források szerint tavasszal előrehozott választásokra, és akár népszavazásra is lehet számítani Szerbiában.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások