A lengyel parlament megszavazta az elnökválasztás érvényességét megerősítő szerv összetételének megváltoztatását
Megszavazta pénteken a lengyel parlament alsóháza (szejm) azt a tervezetet, amelynek értelmében megváltozik a májusi elnökválasztás érvényességét megerősítő legfelsőbb bírósági testület összetétele.
A tervezet most a szenátus elé kerül.
A kormánykoalícióban részt vevő Lengyelország 2050 párt tervezetét a 460 fős szejmben 220 képviselő támogatta, 204-en nemmel voksoltak, 20-an tartózkodtak a szavazástól. A tartózkodó szavazatok többségét a kormánykoalíciós Baloldal tagjai adtak le.
A tervezet értelmében az elnökválasztás érvényességét nem az ebben eddig illetékes legfelsőbb bírósági kamara, hanem a legfelsőbb bíróság három egyéb kamarájának 15, a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tagja erősítené meg.
Szymon Holownia alsóházi elnök - akik a Lengyelország 2050 jelöltjeként az elnökválasztáson indul - korábban aggodalmának adott hangot, hogy a legfelsőbb bíróságra vonatkozó belpolitikai konszenzus hiányában a fő lengyel politikai szereplők nem ismerik majd el az elnökválasztási eredményt.
Malgorzata Manowska legfelsőbb bírósági elnök pénteken a Rzeczpospolita című napilapnak elmondta: alaptalannak találja "a jelenlegi előírások megkerülésére tett próbákat".
A legfelsőbb bíróságról szóló, érvényben lévő törvény szerint az elnökválasztási eredmény érvényességének megerősítése a rendkívüli ellenőrzés kamarájának a hatásköre - mutatott rá.
Malgorzata Paprocka, a lengyel államfői hivatal főnöke szerdán a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: alig elképzelhető, hogy Andrzej Duda elnök jóváhagyná az új törvényt, hiszen a rendkívüli ellenőrzési kamara létrehozását éppen ő kezdeményezte.
"Nem emlékszem, hogy a mai kormánykoalíciós politikusok megszaggatták volna ruháikat, amikor a legfelsőbb bíróság megerősítette a közelmúltban a parlamenti, az európai parlamenti vagy a helyhatósági választások érvényességét" - jegyezte meg Paprocka.
Lengyelországban május 18-án tartják a közvetlen elnökválasztás első fordulóját. Ha ezen egyik jelölt sem kapja meg a voksok abszolút többségét, a második forduló június 1-jén lesz.
Eddigi felmérések szerint a választás két legnagyobb esélyese Rafal Trzaskowski jelenlegi varsói főpolgármester, aki a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció pártszövetség jelöltje, valamint Karol Nawrocki történész, aki polgári jelöltként indul a korábban kormányzó, most ellenzékben politizáló, jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával.
(Forrás: MTI)
A tervezet most a szenátus elé kerül.A kormánykoalícióban részt vevő Lengyelország 2050 párt tervezetét a 460 fős szejmben 220 képviselő támogatta, 204-en nemmel voksoltak, 20-an tartózkodtak a szavazástól. A tartózkodó szavazatok többségét a kormánykoalíciós Baloldal tagjai adtak le.
A tervezet értelmében az elnökválasztás érvényességét nem az ebben eddig illetékes legfelsőbb bírósági kamara, hanem a legfelsőbb bíróság három egyéb kamarájának 15, a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező tagja erősítené meg.
Ez csak az idei elnökválasztásra vonatkozna.
Szymon Holownia alsóházi elnök - akik a Lengyelország 2050 jelöltjeként az elnökválasztáson indul - korábban aggodalmának adott hangot, hogy a legfelsőbb bíróságra vonatkozó belpolitikai konszenzus hiányában a fő lengyel politikai szereplők nem ismerik majd el az elnökválasztási eredményt.
Malgorzata Manowska legfelsőbb bírósági elnök pénteken a Rzeczpospolita című napilapnak elmondta: alaptalannak találja "a jelenlegi előírások megkerülésére tett próbákat".
A legfelsőbb bíróságról szóló, érvényben lévő törvény szerint az elnökválasztási eredmény érvényességének megerősítése a rendkívüli ellenőrzés kamarájának a hatásköre - mutatott rá.
Malgorzata Paprocka, a lengyel államfői hivatal főnöke szerdán a lengyel közszolgálati rádiónak elmondta: alig elképzelhető, hogy Andrzej Duda elnök jóváhagyná az új törvényt, hiszen a rendkívüli ellenőrzési kamara létrehozását éppen ő kezdeményezte.
"Nem emlékszem, hogy a mai kormánykoalíciós politikusok megszaggatták volna ruháikat, amikor a legfelsőbb bíróság megerősítette a közelmúltban a parlamenti, az európai parlamenti vagy a helyhatósági választások érvényességét" - jegyezte meg Paprocka.
Lengyelországban május 18-án tartják a közvetlen elnökválasztás első fordulóját. Ha ezen egyik jelölt sem kapja meg a voksok abszolút többségét, a második forduló június 1-jén lesz.
Eddigi felmérések szerint a választás két legnagyobb esélyese Rafal Trzaskowski jelenlegi varsói főpolgármester, aki a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció pártszövetség jelöltje, valamint Karol Nawrocki történész, aki polgári jelöltként indul a korábban kormányzó, most ellenzékben politizáló, jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) támogatásával.
(Forrás: MTI)
Hozzászólások