A skót népszavazással kampányol a boszniai szerb elnök
A boszniai Szerb Köztársaság elnöke szerint a skót népszavazás legitimálná egy boszniai referendum kiírását is, amelyben a többségében szerbek lakta országrész kiválhatna Bosznia-Hercegovinából.
Az októberi bosznia-hercegovinai általános választások közeledtével egyre hangosabbá válnak a kampány előtti ígéretek, így nem meglepő, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét függetlenedési elképzeléseit hangoztatta.
A politikus még a szeptember 18-i skót népszavazás eredményeinek ismertetése előtt közölte: nem számít, hogyan döntenek a skótok, a lényeg az, hogy megtarthatták a szavazást. Hozzáfűzte: a boszniai Szerb Köztársaság lakosságának még ez sem adatott meg.
Dodik gondolataira Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai képviselője azonnal reagált. Kiemelte: Bosznia-Hercegovina entitásainak nincs joguk az elszakadásra, az ország egységét a daytoni békeszerződés és az alkotmány garantálja, az ország egységeit csak ezek módosításával lehet megváltoztatni.
A párhuzam Skóciával a szarajevói TV1 kereskedelmi televízió hétvégi elemzése szerint is sántít. Eszerint Skócia már a 9. században önálló államként jelent meg, és önszántából egyesült Angliával 300 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a független Bosznia-Hercegovina - illetve két részállama, a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció - az 1991-95-ös délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződés alapján jött létre.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Dodik függetlenségi népszavazásról beszélt, márciusban például a krími voksoláson felbuzdulva többször is utalt az általa vezetett boszniai terület lehetséges függetlenedésére.
A daytoni szerződés alapján Bosznia-Hercegovina két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze. Október 12-én az állami adminisztráció minden szintjén választásokat tartanak. Az ország valamivel több mint 3,2 millió választópolgára 65 párt, 24 koalíció és 24 független jelölt közül választhat, a különböző listákon összesen 7748 név szerepel.
MTI
Az októberi bosznia-hercegovinai általános választások közeledtével egyre hangosabbá válnak a kampány előtti ígéretek, így nem meglepő, hogy Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke ismét függetlenedési elképzeléseit hangoztatta.A politikus még a szeptember 18-i skót népszavazás eredményeinek ismertetése előtt közölte: nem számít, hogyan döntenek a skótok, a lényeg az, hogy megtarthatták a szavazást. Hozzáfűzte: a boszniai Szerb Köztársaság lakosságának még ez sem adatott meg.
Dodik gondolataira Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai képviselője azonnal reagált. Kiemelte: Bosznia-Hercegovina entitásainak nincs joguk az elszakadásra, az ország egységét a daytoni békeszerződés és az alkotmány garantálja, az ország egységeit csak ezek módosításával lehet megváltoztatni.
A párhuzam Skóciával a szarajevói TV1 kereskedelmi televízió hétvégi elemzése szerint is sántít. Eszerint Skócia már a 9. században önálló államként jelent meg, és önszántából egyesült Angliával 300 évvel ezelőtt. Ezzel szemben a független Bosznia-Hercegovina - illetve két részállama, a boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció - az 1991-95-ös délszláv háborút lezáró daytoni békeszerződés alapján jött létre.
Nem ez volt az első alkalom, hogy Dodik függetlenségi népszavazásról beszélt, márciusban például a krími voksoláson felbuzdulva többször is utalt az általa vezetett boszniai terület lehetséges függetlenedésére.
A daytoni szerződés alapján Bosznia-Hercegovina két, nagy önállóságot élvező entitásnak külön vezetése, parlamentje és alkotmánya is van, a két államalakulatot gyenge központi kormány köti össze. Október 12-én az állami adminisztráció minden szintjén választásokat tartanak. Az ország valamivel több mint 3,2 millió választópolgára 65 párt, 24 koalíció és 24 független jelölt közül választhat, a különböző listákon összesen 7748 név szerepel.
MTI
Hozzászólások