Alig észrevehető mértékben csökken a munkanélküliség Szerbiában
Szerbia teljes lakosságának több mint tíz százaléka, a munkaképes lakosságnak pedig több mint a 20 százaléka munkanélküli, ami enyhe, alig észrevehető csökkenést mutat az utóbbi néhány hónapban - közölte szerdán Zoran Martinovic, az országos foglalkoztatási szolgálat igazgatója a szerb közszolgálati televízióban (RTS).
Martinovic szerint alig észrevehető a csökkenés, október óta lényegében stagnál a munkanélküliségi arány, a tendencia azonban pozitívnak mondható, mivel 2012-ben még a munkaképesek 26 százalékának nem volt állása.
Beszámolója szerint a fiatalok és az 50 éven felüliek körében a legmagasabb az állástalanok száma. A hivatalos adatok szerint a 7 milliós országban jelenleg mintegy 770 ezer embernek nincs munkája.
Kiemelte: a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió országaiban ennél jelentősen alacsonyabb munkanélküliséggel kell számolni, Szerbia pedig - uniós tagjelöltként - "jó úton halad, hogy megvívjon ezzel a problémával".
Az sincs könnyű helyzetben azonban, akinek van munkája. A minimálbért már több mint két éve nem emelték, jelenleg a legalacsonyabb órabér alig éri el az 1 eurót (307,23 forint), ami világviszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartozik. A Magyar Szó című újvidéki napilap összehasonlítása szerint európai viszonylatban Szerbia Bulgáriához és Romániához áll a legközelebb ebben a tekintetben, míg Luxemburgban a szerbiai órabér 11-szeresét kapja a dolgozó.
Míg a szakszervezetek szerint a körülbelül 20 ezer dináros (52 600 forint) minimálbér túl alacsony, a munkaadók szerint éppen ellenkezőleg: a valamivel több mint 40 ezer dináros (105 200 forint) átlagbérhez viszonyítva megengedhetetlenül magas. A kormány a munkaadók véleményét osztja, és két éve elutasítja az emelést.
Az alacsony bérek és az új - a kormány szerint a foglalkoztatást is serkentő - munkaügyi törvény ellenére a közeljövőben elbocsátásokra is lehet számítani, a közszférában ugyanis a szükségesnél mintegy 100 ezerrel többen dolgoznak. Gazdasági elemzők szerint azonban semmiképpen sem kell tömeges kirúgásokra számítani, inkább évekig tartó "elbocsátási hullámokra".
A leépítések várhatóan az önkormányzati hivatalokban és a privatizáció előtt álló cégekben dolgozókat érintik majd - számolt be a szerb kormány terveiről a belgrádi sajtó. Lazar Krstic korábbi pénzügyminiszter lemondásának egyik oka is volt, hogy a kormány nem támogatta azt az ötletét, miszerint legalább 160 ezer közszférában dolgozótól kellene megválni.
MTI
Martinovic szerint alig észrevehető a csökkenés, október óta lényegében stagnál a munkanélküliségi arány, a tendencia azonban pozitívnak mondható, mivel 2012-ben még a munkaképesek 26 százalékának nem volt állása.Beszámolója szerint a fiatalok és az 50 éven felüliek körében a legmagasabb az állástalanok száma. A hivatalos adatok szerint a 7 milliós országban jelenleg mintegy 770 ezer embernek nincs munkája.
Kiemelte: a szakemberek tisztában vannak azzal, hogy az Európai Unió országaiban ennél jelentősen alacsonyabb munkanélküliséggel kell számolni, Szerbia pedig - uniós tagjelöltként - "jó úton halad, hogy megvívjon ezzel a problémával".
Az sincs könnyű helyzetben azonban, akinek van munkája. A minimálbért már több mint két éve nem emelték, jelenleg a legalacsonyabb órabér alig éri el az 1 eurót (307,23 forint), ami világviszonylatban is a legalacsonyabbak közé tartozik. A Magyar Szó című újvidéki napilap összehasonlítása szerint európai viszonylatban Szerbia Bulgáriához és Romániához áll a legközelebb ebben a tekintetben, míg Luxemburgban a szerbiai órabér 11-szeresét kapja a dolgozó.
Míg a szakszervezetek szerint a körülbelül 20 ezer dináros (52 600 forint) minimálbér túl alacsony, a munkaadók szerint éppen ellenkezőleg: a valamivel több mint 40 ezer dináros (105 200 forint) átlagbérhez viszonyítva megengedhetetlenül magas. A kormány a munkaadók véleményét osztja, és két éve elutasítja az emelést.
Az alacsony bérek és az új - a kormány szerint a foglalkoztatást is serkentő - munkaügyi törvény ellenére a közeljövőben elbocsátásokra is lehet számítani, a közszférában ugyanis a szükségesnél mintegy 100 ezerrel többen dolgoznak. Gazdasági elemzők szerint azonban semmiképpen sem kell tömeges kirúgásokra számítani, inkább évekig tartó "elbocsátási hullámokra".
A leépítések várhatóan az önkormányzati hivatalokban és a privatizáció előtt álló cégekben dolgozókat érintik majd - számolt be a szerb kormány terveiről a belgrádi sajtó. Lazar Krstic korábbi pénzügyminiszter lemondásának egyik oka is volt, hogy a kormány nem támogatta azt az ötletét, miszerint legalább 160 ezer közszférában dolgozótól kellene megválni.
MTI
Hozzászólások