150 éves a londoni metró
Európa első földalatti vasútja 1863-ban indult első útjára.
Budapesten is megemlékeznek a híres londoni metró másfél évszázados évfordulójára. Londonban pedig egész évben szerveznek programokat ez alkalomból. A londoni után a budapesti volt a következő földalatti vasút. Az angolból történő nem pontos fordítások eredményeként időnként a magyart említik elsőnek. Ennek az a magyarázata, hogy az angol szöveg a "continent" szót használja, ami a britek számára a La Manche-csatornán túli Európát jelenti: tehát helyesen a kontinens első földalattija a londoni, a második pedig a pesti millenniumi földalatti.
A Paddington vasúti pályaudvartól Farringdon megállóig tartó mintegy hat kilométeres földalatti út - amely utasokat is szállított - beírta magát a közlekedés történetének könyvébe. A gázzal világított fából készült kocsikat gőzmozdony húzta. Az első földalattit egy magáncég építette és finanszírozta. Az 1854-ben létrejött vállalkozás célja az volt, hogy összeköttetést biztosítson a nagy vonatállomások, Paddington, Euston és King’s Cross, valamint az üzleti negyed, a City között. A cég, a Metropolitan Railway, amit röviden "Met"-nek neveztek, s az elnevezés innen került át más nyelvekbe, így a magyarba is, nehezen tudta a szükséges összeget előteremteni, különösen a krími háború éveiben, így az építkezést csak 1860-ban tudták elkezdeni. Az új vonalon történő utazás újdonságnak számított a londoniak körében, mindenki meg akarta tapasztalni. Az első napon hosszú sorok kígyóztak minden állomáson. Az új vállalkozás nagy sikernek bizonyult, az első hat hónapban napi 26.000 utas vette igénybe ezt a szolgáltatást, s a szám az elkövetkező időszakban még emelkedett. A hatalmas igények miatt vonatokat kellett más vonattársaságoktól kölcsönözni. A növekvő igények kielégítésére a föld alatt közlekedő vasúti szolgáltatásáról döntött a parlament.
A londoni megemlékezések egyik központja a Londoni Közlekedési Múzeum (London Transport Museum), ahol tárlatvezetéseket, pódiumbeszélgetéseket, tematikus sétákat, raktárlátogatásokat ajánlanak az érdeklődőknek a jubileumi kiállítások megtekintése mellett. Az egyik kiállítás a londoni metró grafikai megjelenítését, a plakátokat gyűjtötte össze. Mivel a legkorábbi évekből ilyen témájú plakátok nem készültek, az első 1908-ban jelent meg, így a kiállított művek számát igazították az évfordulóhoz: 150 posztert válogattak a tárlatra a múzeum több mint 3300 darabos gyűjteményéből.
Budapesten is megemlékeznek a híres londoni metró másfél évszázados évfordulójára. Londonban pedig egész évben szerveznek programokat ez alkalomból. A londoni után a budapesti volt a következő földalatti vasút. Az angolból történő nem pontos fordítások eredményeként időnként a magyart említik elsőnek. Ennek az a magyarázata, hogy az angol szöveg a "continent" szót használja, ami a britek számára a La Manche-csatornán túli Európát jelenti: tehát helyesen a kontinens első földalattija a londoni, a második pedig a pesti millenniumi földalatti.A Paddington vasúti pályaudvartól Farringdon megállóig tartó mintegy hat kilométeres földalatti út - amely utasokat is szállított - beírta magát a közlekedés történetének könyvébe. A gázzal világított fából készült kocsikat gőzmozdony húzta. Az első földalattit egy magáncég építette és finanszírozta. Az 1854-ben létrejött vállalkozás célja az volt, hogy összeköttetést biztosítson a nagy vonatállomások, Paddington, Euston és King’s Cross, valamint az üzleti negyed, a City között. A cég, a Metropolitan Railway, amit röviden "Met"-nek neveztek, s az elnevezés innen került át más nyelvekbe, így a magyarba is, nehezen tudta a szükséges összeget előteremteni, különösen a krími háború éveiben, így az építkezést csak 1860-ban tudták elkezdeni. Az új vonalon történő utazás újdonságnak számított a londoniak körében, mindenki meg akarta tapasztalni. Az első napon hosszú sorok kígyóztak minden állomáson. Az új vállalkozás nagy sikernek bizonyult, az első hat hónapban napi 26.000 utas vette igénybe ezt a szolgáltatást, s a szám az elkövetkező időszakban még emelkedett. A hatalmas igények miatt vonatokat kellett más vonattársaságoktól kölcsönözni. A növekvő igények kielégítésére a föld alatt közlekedő vasúti szolgáltatásáról döntött a parlament.
A londoni megemlékezések egyik központja a Londoni Közlekedési Múzeum (London Transport Museum), ahol tárlatvezetéseket, pódiumbeszélgetéseket, tematikus sétákat, raktárlátogatásokat ajánlanak az érdeklődőknek a jubileumi kiállítások megtekintése mellett. Az egyik kiállítás a londoni metró grafikai megjelenítését, a plakátokat gyűjtötte össze. Mivel a legkorábbi évekből ilyen témájú plakátok nem készültek, az első 1908-ban jelent meg, így a kiállított művek számát igazították az évfordulóhoz: 150 posztert válogattak a tárlatra a múzeum több mint 3300 darabos gyűjteményéből.
Hozzászólások