Brit EU-népszavazás - A Munkáspárt is támogatja a brit EU-tagságról tervezett népszavazást
Támogatja a Munkáspárt a brit EU-tagságról tervezett népszavazást.
Harriet Harman, a legnagyobb ellenzéki brit politikai erő megbízott vezetője a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában közölte: a Labour megszavazza az alsóházban a referendumról szóló törvénytervezetet, ha azt a kormányzó Konzervatív Párt beterjeszti.
Ez gyakorlatilag 180 fokos fordulat, a Munkáspárt hivatalos álláspontja ugyanis eddig az volt, hogy népszavazásra a brit EU-tagságról csak abban az esetben lenne szükség, ha London további sarkalatos döntési jogköröket lenne kénytelen átadni az Európai Uniónak. A Labour eddig hirdetett véleménye szerint azonban ez valószínűtlen, így a párt programjában nem is szerepelt az EU-népszavazás kiírása.
A Konzervatív Párt tervei szerint ugyanakkor Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban vagy az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.
Harriet Harman, aki a Labour által a május 7-ei parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség - és a párt addigi vezetője, Ed Miliband lemondása - óta áll ügyvezetői tisztségben a Munkáspárt élén, a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a brit választók körében nem tapasztalható olyan igény, hogy "a barikádokra vonuljunk a referendum ellen".
Hozzátette: a Konzervatív Párt választási győzelme után egyébként is most már elkerülhetetlennek tűnik az EU-tagságról szóló népszavazás megrendezése. Ezért a Munkáspárt megszavazza azt erről szóló törvényjavaslatot, utána "beleveti magát" az EU-tagságról szóló vitába, és a tagság fenntartása mellett fog érvelni.
Harman és a Munkáspárt árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, Hilary Benn a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak írt közös cikkében is megerősítette a Labour álláspontjának módosulását.
A cikk szerint a Munkáspárt a választási kampány során, a választókkal folytatott közvetlen beszélgetések alapján meggyőződött arról, hogy a brit nép ki akarja fejezni véleményét Nagy-Britannia EU-tagságának jövőjéről. A Labour ezért megszavazza a referendumról szóló törvénytervezetet, de annak vitájában következetesen a brit EU-tagság fenntartása mellett fog érvelni.
A két vezető munkáspárti politikus szerint az Európai Unió sikerei közé tartozik, hogy Európában 70 éve béke van, és Nagy-Britannia EU-tagként annak ellenére is hozzáfér az unió 500 milliós egységes piacához, hogy nem csatlakozott az euróövezethez.
MTI
Harriet Harman, a legnagyobb ellenzéki brit politikai erő megbízott vezetője a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában közölte: a Labour megszavazza az alsóházban a referendumról szóló törvénytervezetet, ha azt a kormányzó Konzervatív Párt beterjeszti.Ez gyakorlatilag 180 fokos fordulat, a Munkáspárt hivatalos álláspontja ugyanis eddig az volt, hogy népszavazásra a brit EU-tagságról csak abban az esetben lenne szükség, ha London további sarkalatos döntési jogköröket lenne kénytelen átadni az Európai Uniónak. A Labour eddig hirdetett véleménye szerint azonban ez valószínűtlen, így a párt programjában nem is szerepelt az EU-népszavazás kiírása.
A Konzervatív Párt tervei szerint ugyanakkor Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az EU-tagságról, de addig a kormány újra akarja tárgyalni az EU-hoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel. A tervezett tárgyalások középpontjában London szándékai szerint az EU-társállamokból érkező munkavállalók bevándorlási szabályainak radikális szigorítása állna.
A brit kormány ragaszkodni kíván ahhoz is, hogy az EU-n belüli szabad munkaerőmozgás alapelve mindaddig ne vonatkozzék az újonnan felvett tagországokra, amíg azok gazdaságai nem zárkóznak fel a jelenlegi EU-tagállamok fejlettségi szintjének közelébe.
A brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-ban vagy az unión kívül akarják-e tudni hazájukat.
Harriet Harman, aki a Labour által a május 7-ei parlamenti választásokon elszenvedett súlyos vereség - és a párt addigi vezetője, Ed Miliband lemondása - óta áll ügyvezetői tisztségben a Munkáspárt élén, a vasárnapi BBC-műsorban kijelentette: a brit választók körében nem tapasztalható olyan igény, hogy "a barikádokra vonuljunk a referendum ellen".
Hozzátette: a Konzervatív Párt választási győzelme után egyébként is most már elkerülhetetlennek tűnik az EU-tagságról szóló népszavazás megrendezése. Ezért a Munkáspárt megszavazza azt erről szóló törvényjavaslatot, utána "beleveti magát" az EU-tagságról szóló vitába, és a tagság fenntartása mellett fog érvelni.
Harman és a Munkáspárt árnyékkormányának külügyminiszter-jelöltje, Hilary Benn a The Sunday Times című tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lapnak írt közös cikkében is megerősítette a Labour álláspontjának módosulását.
A cikk szerint a Munkáspárt a választási kampány során, a választókkal folytatott közvetlen beszélgetések alapján meggyőződött arról, hogy a brit nép ki akarja fejezni véleményét Nagy-Britannia EU-tagságának jövőjéről. A Labour ezért megszavazza a referendumról szóló törvénytervezetet, de annak vitájában következetesen a brit EU-tagság fenntartása mellett fog érvelni.
A két vezető munkáspárti politikus szerint az Európai Unió sikerei közé tartozik, hogy Európában 70 éve béke van, és Nagy-Britannia EU-tagként annak ellenére is hozzáfér az unió 500 milliós egységes piacához, hogy nem csatlakozott az euróövezethez.
MTI
Hozzászólások