Brit lapértesülés: az EU-bevándorlás törvényi szigorítására készül a brit kormány
A brit kormány több olyan törvényt fontolgat, amelyek szigorítanák az új EU-tagállamok polgárainak nagy-britanniai bevándorlási és munkavállalási feltételeit - írta a The Sunday Telegraph.
A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásai szerint az elképzelések között szerepel az uniós társállamokból érkezők vagyoni helyzetének felmérése, megakadályozandó, hogy a szegényebb EU-országokból tömegek induljanak meg Nagy-Britannia felé. E törvény alapján a legszegényebb EU-országok állampolgárai addig nem telepedhetnének le Nagy-Britanniában, amíg hazájuk gazdasági fejlettsége el nem ér egy meghatározott szintet.
A vizsgált lehetőségek között szerepel egy olyan szigorítás is, amelynek alapján hat hónap után haza lehetne toloncolni azokat a külföldi EU-állampolgárokat, akiknek nincs reális esélyük arra, hogy Nagy-Britanniában munkát találjanak.
Emellett munkavállalónként 20 ezer fontig (7,5 millió forintig) terjedő pénzbüntetéssel lehetne sújtani minden olyan brit céget, amely az országos minimálbér alatti javadalmazást fizet külföldi EU-alkalmazottainak. Az ezért kiróható bírság jelenlegi felső határa ötezer font minden alulfizetett munkavállaló után.
A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a The Sunday Telegraph forrásai szerint már dolgozik azon a terven is, amelynek alapján a jelenlegi három hónapról hat hónapra, vagy még hosszabb időre kiterjesztenék azt az időt, amit az EU-munkavállalóknak minimálisan el kell tölteniük Nagy-Britanniában, mielőtt jogosulttá válnának a brit szociális ellátó rendszer igénybevételére.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a 2004-es keleti bővítés tanulságai alapján át kell alakítani az új EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalási szabályozását.
Cameron a BBC televízióban a minap kijelentette: a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult "tömeges vándorlás" Nagy-Britannia felé. A brit kormányfő szerint e tapasztalat alapján be lehetne vezetni például olyan átmeneti szabályozást, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció - gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva - már az elmúlt hónapokban is sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli. London emiatt többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.
MTI
A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap meg nem nevezett magas rangú kormányzati forrásai szerint az elképzelések között szerepel az uniós társállamokból érkezők vagyoni helyzetének felmérése, megakadályozandó, hogy a szegényebb EU-országokból tömegek induljanak meg Nagy-Britannia felé. E törvény alapján a legszegényebb EU-országok állampolgárai addig nem telepedhetnének le Nagy-Britanniában, amíg hazájuk gazdasági fejlettsége el nem ér egy meghatározott szintet.A vizsgált lehetőségek között szerepel egy olyan szigorítás is, amelynek alapján hat hónap után haza lehetne toloncolni azokat a külföldi EU-állampolgárokat, akiknek nincs reális esélyük arra, hogy Nagy-Britanniában munkát találjanak.
Emellett munkavállalónként 20 ezer fontig (7,5 millió forintig) terjedő pénzbüntetéssel lehetne sújtani minden olyan brit céget, amely az országos minimálbér alatti javadalmazást fizet külföldi EU-alkalmazottainak. Az ezért kiróható bírság jelenlegi felső határa ötezer font minden alulfizetett munkavállaló után.
A brit munka- és nyugdíjügyi minisztérium a The Sunday Telegraph forrásai szerint már dolgozik azon a terven is, amelynek alapján a jelenlegi három hónapról hat hónapra, vagy még hosszabb időre kiterjesztenék azt az időt, amit az EU-munkavállalóknak minimálisan el kell tölteniük Nagy-Britanniában, mielőtt jogosulttá válnának a brit szociális ellátó rendszer igénybevételére.
David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök már többször is hangot adott annak a véleményének, hogy a 2004-es keleti bővítés tanulságai alapján át kell alakítani az új EU-tagállamok állampolgárainak munkavállalási szabályozását.
Cameron a BBC televízióban a minap kijelentette: a 2004-ben EU-taggá vált közép- és kelet-európai országokból a jelentős jövedelmi különbségek miatt indult "tömeges vándorlás" Nagy-Britannia felé. A brit kormányfő szerint e tapasztalat alapján be lehetne vezetni például olyan átmeneti szabályozást, amely addig nem teszi lehetővé az új EU-tagállamokból érkezők szabad munkavállalását más uniós országokban, amíg az új tagországokban az egy főre jutó átlagjövedelem el nem ér egy bizonyos szintet.
A Konzervatív Párt vezette brit kormánykoalíció - gyakran a liberális koalíciós partner ellenkezésével dacolva - már az elmúlt hónapokban is sorra jelentette be az uniós állampolgárok nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását, és az unión belüli szabad munkavállalás egész rendszerének átalakítását is követeli. London emiatt többször is komoly konfliktusba keveredett Andor László foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős EU-biztossal, akinek ismételt bíráló nyilatkozatait rendre éles ellenkritikákkal fogadták brit politikusok.
MTI
Hozzászólások