Cameron: a kilépés "ugrás lenne a sötétbe"
A brit miniszterelnök szerint ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, az "ugrás lenne a sötétbe", és további kockázatok felesleges vállalását jelentené az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban.
David Cameront a BBC televízió vasárnapi magazinműsorában a brüsszeli EU-csúcson pénteken elért reformegyezségről, illetve a brit EU-tagság sorsáról szombaton hivatalosan is meghirdetett, június 23-ára kiírt népszavazásról kérdezték.
Cameron
Arra a felvetésre, hogy a brit kormány szándékaival ellentétben nem sikerült elérni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók külföldön élő gyermekei után felvett családi pótlék teljes megszüntetését, Cameron kijelentette: a "nagy vívmány" ebben a kérdésben az, hogy a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi jobban tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket.
Arra a kérdésre, hogy megvalósítható lesz-e ennek kidolgozása a 27 többi EU-társállam mindegyikére, a brit kormányfő azt mondta: nincs szó bonyolult számítási képletekről, csak meg kell határozni az egyes EU-országok relatív megélhetési költségeit.
Cameron elvetette a kilépést pártolók azon érvelését, hogy Nagy-Britannia csak az Európai Unión kívül nyerheti vissza teljes szuverenitását. A kilépéssel a "szuverenitás illúzióját" lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában - mondta.
Hozzátette: az EU-csúcson elért megállapodással Nagy-Britannia úgy tud az EU tagja maradni, hogy nem kell részt vennie a mind szorosabbra fonódó integráció folyamatában, nem kell feladnia a fontot, és nem kell csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez.
Cameron szerint a kilépést pártoló kampánycsoport érvelésének gyengesége az, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, "az EU attól még itt lesz az ajtónk előtt", és például diszkriminációt alkalmazhat a brit üzleti szférával szemben, ami ellen a brit kormány az unión kívülről nem sokat tehetne.
Megszólalt a vasárnapi BBC-műsorban Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is, akit arról kérdeztek, hogy ha az EU-tagságról tervezett népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont a bennmaradásra voksol, akkor időszerűvé válna-e egy újabb referendum a skót függetlenségről. Sturgeon szerint ez "szinte biztosra vehető", és ha Skóciát "akarata ellenére kirángatják az EU-ból", akkor azok is úgy gondolhatják, hogy az EU-tagság biztosítéka a függetlenség, akik az előző népszavazáson az elszakadás ellen voksoltak.
Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal, és David Cameron a voksolás másnapján kijelentette, hogy a skót függetlenség kérdése "egy nemzedéknyi időre, sőt talán végérvényesen rendeződött".
Nicola Sturgeon azonban már korábban is többször utalást tett arra, hogy ha felmerülne a brit EU-tagság megszűnésének kockázata, akkor újból napirendre kerülhet a népszavazás a skót függetlenségről.
MTI
David Cameront a BBC televízió vasárnapi magazinműsorában a brüsszeli EU-csúcson pénteken elért reformegyezségről, illetve a brit EU-tagság sorsáról szombaton hivatalosan is meghirdetett, június 23-ára kiírt népszavazásról kérdezték.
CameronArra a felvetésre, hogy a brit kormány szándékaival ellentétben nem sikerült elérni a más EU-tagállamokból érkező munkavállalók külföldön élő gyermekei után felvett családi pótlék teljes megszüntetését, Cameron kijelentette: a "nagy vívmány" ebben a kérdésben az, hogy a külföldi EU-munkavállalók nem a briteknek járó összeget kapják a jövőben, hanem annyit, amennyi jobban tükrözi a hazájukban honos megélhetési költségeket.
Arra a kérdésre, hogy megvalósítható lesz-e ennek kidolgozása a 27 többi EU-társállam mindegyikére, a brit kormányfő azt mondta: nincs szó bonyolult számítási képletekről, csak meg kell határozni az egyes EU-országok relatív megélhetési költségeit.
Cameron elvetette a kilépést pártolók azon érvelését, hogy Nagy-Britannia csak az Európai Unión kívül nyerheti vissza teljes szuverenitását. A kilépéssel a "szuverenitás illúzióját" lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában - mondta.
Hozzátette: az EU-csúcson elért megállapodással Nagy-Britannia úgy tud az EU tagja maradni, hogy nem kell részt vennie a mind szorosabbra fonódó integráció folyamatában, nem kell feladnia a fontot, és nem kell csatlakoznia a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez.
Cameron szerint a kilépést pártoló kampánycsoport érvelésének gyengesége az, hogy ha Nagy-Britannia távozik az Európai Unióból, "az EU attól még itt lesz az ajtónk előtt", és például diszkriminációt alkalmazhat a brit üzleti szférával szemben, ami ellen a brit kormány az unión kívülről nem sokat tehetne.
Megszólalt a vasárnapi BBC-műsorban Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is, akit arról kérdeztek, hogy ha az EU-tagságról tervezett népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont a bennmaradásra voksol, akkor időszerűvé válna-e egy újabb referendum a skót függetlenségről. Sturgeon szerint ez "szinte biztosra vehető", és ha Skóciát "akarata ellenére kirángatják az EU-ból", akkor azok is úgy gondolhatják, hogy az EU-tagság biztosítéka a függetlenség, akik az előző népszavazáson az elszakadás ellen voksoltak.
Skóciában 2014 szeptemberében tartottak népszavazást a függetlenné válásról. A referendumon az elszakadást ellenző erők győztek 55,3 százalékos szavazataránnyal, és David Cameron a voksolás másnapján kijelentette, hogy a skót függetlenség kérdése "egy nemzedéknyi időre, sőt talán végérvényesen rendeződött".
Nicola Sturgeon azonban már korábban is többször utalást tett arra, hogy ha felmerülne a brit EU-tagság megszűnésének kockázata, akkor újból napirendre kerülhet a népszavazás a skót függetlenségről.
MTI
Hozzászólások