Londoni stratégiai elemzők: tárgyalni kell Oroszországgal Ukrajnáról
Nehéz elképzelni a valós stabilitás helyreállítását Európában az "ukrán kérdés" valamilyen hosszú távú megoldása nélkül, és ebbe a Nyugatnak be kell vonnia Oroszországot - áll a legnagyobb londoni politikai-stratégiai kutatóműhely csütörtökön ismertetett éves világjelentésében.
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) 400 oldalas idei helyzetértékelése - Strategic Survey 2014 - szerint regionális hatalmak egész sora kezdett erőfitogtatásba és mozgástere határainak kiterjesztésébe világszerte. A geopolitikai bizonytalanságot csak fokozza az az érzet, hogy a fennálló rend ellen sikerrel és válaszlépések nélkül lehet kihívást intézni.
A globális biztonsági rendet azonban Európában érte a legnagyobb sokkhatás az elmúlt évben.
Az ukrajnai válság nyomán új stratégiai rendezésre van szükség Európában, és ezt Oroszországgal megvitatva és megtárgyalva kell kialakítani. Ennek alternatívája ugyanis a hosszasan elhúzódó konfrontáció, és a "befagyott konfliktusok" elszaporodása.
A geopolitika akkor jó, ha figyelembe veszi, hogy a stratégiai érdekek egyensúlya bármely adott földrajzi közegben milyen politika alkalmazására ad lehetőséget. Oroszországot mindig is szorosabb érdekek fűzték Ukrajnához, mint az Európai Uniót, és számítani lehetett arra is, hogy Moszkva intenzívebben fog törekedni ukrajnai érdekeinek érvényesítésére - fogalmaznak az IISS londoni elemzői.
Az intézet szerint "szerencsétlen" irányú fejlemények vezettek annak a benyomásnak a kialakulásához, hogy Ukrajna "egy olyan trófea", amelyet vagy a Nyugat, vagy Oroszország nyer el. Az ilyen geopolitikai kötélhúzásoknak mindig az az eredménye, hogy Oroszország "rántja meg a legerősebben és a legkíméletlenebbül" a kötelet - áll az IISS tanulmányában.
Az elemzés szerint a nyugati szankciópolitikával - akármilyen kifinomult eszközökkel formálják is - nem lesz könnyű visszafordítani a Krím annektálását és a Kelet-Ukrajna destabilizálására törekvő orosz politikát.
Az orosz vezetés és sok orosz állampolgár szemében Ukrajna ugyanis nem a "közeli külföld" kategóriájába tartozik, hanem szinte hazai területnek számít. Az orosz-ukrán konfliktus olyan "politikai-diplomáciai tornádóvá" fajult, amely már a hidegháború utáni elrendeződés alapjait fenyegeti.
A kialakult európai helyzetben szükségessé vált a felhalmozódott feszültségek "stratégiai leltározása", és a munka megkezdése egy új, fenntartható rendszer létrehozására. Gyakorlatilag valamiképp a hidegháború utáni helyzet újrarendezését kellene végrehajtani annak érdekében, hogy hosszú távú megoldást lehessen találni az ukrajnai tragédiára - áll az IISS csütörtökön ismertetett idei globális jelentésében.
Az intézet szakértői szerint ugyanis a hidegháború utáni európai átrendeződést Oroszországban sokan "Versailles-komplexusként" élték meg, abban a meggyőződésben, hogy a kelet-európai országok EU- és NATO-csatlakozása a "győztesek diktálta békével" ért fel. Ez is már csak épphogy eltűrhető volt Oroszország számára, azt azonban Moszkva már egyértelműen elfogadhatatlannak ítélte, hogy Ukrajna is részévé váljék e folyamatnak.
A gazdasági szankciók és az Oroszországra gyakorolt diplomáciai nyomás, valamint a kelet-európai NATO-tagállamok katonai megvédésére adott biztosítékok szükséges lépések a hidegháború utáni elrendeződést meghatározó elvek védelmére, ám az ukrán kérdés hosszabb távra szóló, Oroszországgal megvitatott és megtárgyalt megoldására van szükség az európai stabilitás érzetének újbóli megteremtéséhez - áll az elemzésben.
MTI
A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének (IISS) 400 oldalas idei helyzetértékelése - Strategic Survey 2014 - szerint regionális hatalmak egész sora kezdett erőfitogtatásba és mozgástere határainak kiterjesztésébe világszerte. A geopolitikai bizonytalanságot csak fokozza az az érzet, hogy a fennálló rend ellen sikerrel és válaszlépések nélkül lehet kihívást intézni.A globális biztonsági rendet azonban Európában érte a legnagyobb sokkhatás az elmúlt évben.
Az ukrajnai válság nyomán új stratégiai rendezésre van szükség Európában, és ezt Oroszországgal megvitatva és megtárgyalva kell kialakítani. Ennek alternatívája ugyanis a hosszasan elhúzódó konfrontáció, és a "befagyott konfliktusok" elszaporodása.
A geopolitika akkor jó, ha figyelembe veszi, hogy a stratégiai érdekek egyensúlya bármely adott földrajzi közegben milyen politika alkalmazására ad lehetőséget. Oroszországot mindig is szorosabb érdekek fűzték Ukrajnához, mint az Európai Uniót, és számítani lehetett arra is, hogy Moszkva intenzívebben fog törekedni ukrajnai érdekeinek érvényesítésére - fogalmaznak az IISS londoni elemzői.
Az intézet szerint "szerencsétlen" irányú fejlemények vezettek annak a benyomásnak a kialakulásához, hogy Ukrajna "egy olyan trófea", amelyet vagy a Nyugat, vagy Oroszország nyer el. Az ilyen geopolitikai kötélhúzásoknak mindig az az eredménye, hogy Oroszország "rántja meg a legerősebben és a legkíméletlenebbül" a kötelet - áll az IISS tanulmányában.
Az elemzés szerint a nyugati szankciópolitikával - akármilyen kifinomult eszközökkel formálják is - nem lesz könnyű visszafordítani a Krím annektálását és a Kelet-Ukrajna destabilizálására törekvő orosz politikát.
Az orosz vezetés és sok orosz állampolgár szemében Ukrajna ugyanis nem a "közeli külföld" kategóriájába tartozik, hanem szinte hazai területnek számít. Az orosz-ukrán konfliktus olyan "politikai-diplomáciai tornádóvá" fajult, amely már a hidegháború utáni elrendeződés alapjait fenyegeti.
A kialakult európai helyzetben szükségessé vált a felhalmozódott feszültségek "stratégiai leltározása", és a munka megkezdése egy új, fenntartható rendszer létrehozására. Gyakorlatilag valamiképp a hidegháború utáni helyzet újrarendezését kellene végrehajtani annak érdekében, hogy hosszú távú megoldást lehessen találni az ukrajnai tragédiára - áll az IISS csütörtökön ismertetett idei globális jelentésében.
Az intézet szakértői szerint ugyanis a hidegháború utáni európai átrendeződést Oroszországban sokan "Versailles-komplexusként" élték meg, abban a meggyőződésben, hogy a kelet-európai országok EU- és NATO-csatlakozása a "győztesek diktálta békével" ért fel. Ez is már csak épphogy eltűrhető volt Oroszország számára, azt azonban Moszkva már egyértelműen elfogadhatatlannak ítélte, hogy Ukrajna is részévé váljék e folyamatnak.
A gazdasági szankciók és az Oroszországra gyakorolt diplomáciai nyomás, valamint a kelet-európai NATO-tagállamok katonai megvédésére adott biztosítékok szükséges lépések a hidegháború utáni elrendeződést meghatározó elvek védelmére, ám az ukrán kérdés hosszabb távra szóló, Oroszországgal megvitatott és megtárgyalt megoldására van szükség az európai stabilitás érzetének újbóli megteremtéséhez - áll az elemzésben.
MTI
Hozzászólások