Nagy-Britannia lemondta a jövő évi brit EU-elnökséget
A brit kormány nem kívánja betöltetni az Európai Unió soros elnöki tisztségét - közölte szerdán a Downing Street.
Nagy-Britannia az eredeti menetrend szerint 2017 második felében látta volna el a fél évre szóló tisztséget, de Theresa May miniszterelnök hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a kormány lemondja az EU-elnökséget.
A miniszterelnöki hivatal szóvivőjének bejelentése szerint Theresa May közölte Tuskkal, hogy a brit EU-tagságról rendezett népszavazás nyomán - amelyen a választók többsége a kilépésre voksolt - azt tartja helyénvalónak, hogy Nagy-Britannia ne vállalja a soros uniós elnökséget. A szóvivő szerint May azzal érvelt, hogy a brit kormányra abban az időszakban várhatóan már igen sok feladatot ró a kilépésről szóló tárgyalássorozat.
Ez az első utalás a brit kormány részéről arra, hogy jövőre megkezdődhetnek a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.
Theresa May eddig csak annyit közölt több nyilatkozatában is, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A miniszterelnök nem titkolta azt sem, hogy London az 50. cikkelyt az idei év vége előtt nem kívánja aktiválni.
Brüsszel és az uniós társállamok ugyanakkor a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére ösztökélik a brit kormányt, azzal az érvvel, hogy a halogatás a bizonytalan időszak elhúzódását jelenti.
Várhatóan ez a kérdés is napirendre kerül Theresa May és Angela Merkel német kancellár, valamint Francois Hollande francia elnök e héten esedékes tárgyalásain. A brit kormányfő szerda este keresi fel Berlinben Merkelt, akivel munkavacsorát költ el, csütörtökön pedig Párizsban fogadja őt Hollande.
Ez lesz Theresa May első külföldi látogatása azóta, hogy a múlt héten átvette a miniszterelnöki tisztséget.
A Downing Street közleménye szerint Theresa May várhatóan mindkét fővárosban megerősíti azt az álláspontját, hogy a brit kormánynak időre van szüksége a felkészüléshez a tárgyalásokra, mivel először az Egyesült Királyság nemzeteinek kormányaival, illetve az egyes gazdasági szektorokkal kíván konzultálni a tárgyalási célkitűzések meghatározásáról.
Theresa May már a múlt héten is tett erre utalást, amikor a brit unió jövőjéről tárgyalt Edinburghban Nicola Sturgeon skót kormányfővel. May a megbeszélés után kijelentette, hogy szeretné teljes mértékben bevonni a skót kormányt a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozat előkészítésébe. Hangsúlyozta azt is, hogy addig nem is fogja aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem alakul ki az Egyesült Királyság összes nemzete által elfogadott tárgyalási célrendszer és stratégia.
MTI
Nagy-Britannia az eredeti menetrend szerint 2017 második felében látta volna el a fél évre szóló tisztséget, de Theresa May miniszterelnök hivatalosan értesítette Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy a kormány lemondja az EU-elnökséget.
A miniszterelnöki hivatal szóvivőjének bejelentése szerint Theresa May közölte Tuskkal, hogy a brit EU-tagságról rendezett népszavazás nyomán - amelyen a választók többsége a kilépésre voksolt - azt tartja helyénvalónak, hogy Nagy-Britannia ne vállalja a soros uniós elnökséget. A szóvivő szerint May azzal érvelt, hogy a brit kormányra abban az időszakban várhatóan már igen sok feladatot ró a kilépésről szóló tárgyalássorozat.
Ez az első utalás a brit kormány részéről arra, hogy jövőre megkezdődhetnek a tárgyalások a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről.
Theresa May eddig csak annyit közölt több nyilatkozatában is, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmust, vagyis a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A miniszterelnök nem titkolta azt sem, hogy London az 50. cikkelyt az idei év vége előtt nem kívánja aktiválni.
Brüsszel és az uniós társállamok ugyanakkor a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére ösztökélik a brit kormányt, azzal az érvvel, hogy a halogatás a bizonytalan időszak elhúzódását jelenti.
Várhatóan ez a kérdés is napirendre kerül Theresa May és Angela Merkel német kancellár, valamint Francois Hollande francia elnök e héten esedékes tárgyalásain. A brit kormányfő szerda este keresi fel Berlinben Merkelt, akivel munkavacsorát költ el, csütörtökön pedig Párizsban fogadja őt Hollande.
Ez lesz Theresa May első külföldi látogatása azóta, hogy a múlt héten átvette a miniszterelnöki tisztséget.
A Downing Street közleménye szerint Theresa May várhatóan mindkét fővárosban megerősíti azt az álláspontját, hogy a brit kormánynak időre van szüksége a felkészüléshez a tárgyalásokra, mivel először az Egyesült Királyság nemzeteinek kormányaival, illetve az egyes gazdasági szektorokkal kíván konzultálni a tárgyalási célkitűzések meghatározásáról.
Theresa May már a múlt héten is tett erre utalást, amikor a brit unió jövőjéről tárgyalt Edinburghban Nicola Sturgeon skót kormányfővel. May a megbeszélés után kijelentette, hogy szeretné teljes mértékben bevonni a skót kormányt a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozat előkészítésébe. Hangsúlyozta azt is, hogy addig nem is fogja aktiválni a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét, amíg nem alakul ki az Egyesült Királyság összes nemzete által elfogadott tárgyalási célrendszer és stratégia.
MTI
Hozzászólások