Németh Zsolt Londonban: a magyar NATO-tagság soha nem tapasztalt biztonságot nyújt válságok idején
Magyarország NATO-tagsága azt jelenti, hogy a magyar emberek eddig soha nem tapasztalt biztonságban és szabadságban élhetnek "ukrajnai jellegű" válságok időszakában is - mondta csütörtökön Londonban Németh Zsolt.
A külügyi államtitkár előzőleg a visegrádi négyek (V4) hasonló rangú külügyminisztériumi tisztviselőivel találkozott a brit hadsereg mellett működő stratégiai elemzőintézet (Royal United Services Institute, RUSI) szervezésében, a NATO-csatlakozás 15. évfordulója alkalmából, és tárgyalt David Lidingtonnal, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkárával is.
Megbeszélései után Németh Zsolt magyar újságíróknak elmondta: a V4-csoport és Nagy-Britannia intenzív együttműködése jegyében William Hague brit külügyminiszter májusban Magyarországra látogat, ahol találkozik a Négyek külügyminisztereivel.
Az államtitkár szavai szerint az ukrajnai válság nyomán kialakult helyzetben "mindenféleképpen új időszámítás kezdődik", amely feltehetőleg "Oroszország önelszigetelésének" időszaka lesz. A nemzetközi közösség ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy ne folytassa a szankciókat, ha Oroszország nem változtat magatartásán - tette hozzá a szakpolitikus.
Kijelentette: megbeszélésein konszenzus alakult ki arról, hogy semmilyen szankció nincs kizárva Oroszországgal szemben.
Németh Zsolt hangot adott annak a véleményének is, hogy a jelenlegi helyzet eredményeként az euroatlanti integráció egésze újabb lendületet kaphat. A magyar külpolitika folyamatos szándéka - és most úgy tűnik, hogy ennek nő a realitása - a NATO "nyitott ajtók" politikájának újbóli napirendre vétele.
Hozzátette: a kialakult helyzet azt is jelenti, hogy a NATO a következő időszakban megerősíti jelenlétét keleti határain.
Németh Zsolt szerint a további ukrán politikai átalakulással kapcsolatban a visegrádi országok és Nagy-Britannia által egyaránt megfogalmazott elvárás az, hogy e politikai folyamatnak befogadó jellegűnek kell lennie. Ennek megfelelően hangsúlyos elvárás az is, hogy az új ukrán vezetés utasítsa el a berkeiben meglévő szélsőséges politikai erőket.
Az államtitkár szerint a közép-európai országok energiaellátási forrásainak szélesítésében komoly tényező lehet az amerikai cseppfolyósított földgáz exportja, de ennek engedélyezését "még el kell érni". Ebben kezdeményező szerepük volt a visegrádi országoknak - hangsúlyozta.
Londoni tárgyalásain Németh Zsolt a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban azt az alapelvet hangsúlyozta, hogy a szerzett jogok érvényesülését garantálni kell. Ezt az elvárást az új ukrán kisebbségi jogi politikával kapcsolatban Magyarország mellett a szélesebb nemzetközi közösség is megfogalmazza - mondta.
A külügyi államtitkár szerint az ukrajnai válság nyomán várható, hogy a NATO-tagállamok nagyon komoly védelempolitikai fejlesztésekre vállalnak kötelezettségeket, és ez kiemelt napirendi pontja lehet az őszre tervezett NATO-csúcstalálkozónak. Németh Zsolt igennel válaszolt az MTI kérdésére, hogy ez a nyugati védelmi kiadások ma általánosságban jellemző csökkenési folyamatának megfordulását is jelentheti-e.
Hozzátette: Magyarország eldöntötte, hogy 2016-tól évente 0,1 százalékkal növeli védelmi költségvetését, ami tartós és kalkulálható fejlesztési perspektívát jelent a magyar honvédség számára.
MTI
A külügyi államtitkár előzőleg a visegrádi négyek (V4) hasonló rangú külügyminisztériumi tisztviselőivel találkozott a brit hadsereg mellett működő stratégiai elemzőintézet (Royal United Services Institute, RUSI) szervezésében, a NATO-csatlakozás 15. évfordulója alkalmából, és tárgyalt David Lidingtonnal, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkárával is.Megbeszélései után Németh Zsolt magyar újságíróknak elmondta: a V4-csoport és Nagy-Britannia intenzív együttműködése jegyében William Hague brit külügyminiszter májusban Magyarországra látogat, ahol találkozik a Négyek külügyminisztereivel.
Az államtitkár szavai szerint az ukrajnai válság nyomán kialakult helyzetben "mindenféleképpen új időszámítás kezdődik", amely feltehetőleg "Oroszország önelszigetelésének" időszaka lesz. A nemzetközi közösség ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy ne folytassa a szankciókat, ha Oroszország nem változtat magatartásán - tette hozzá a szakpolitikus.
Kijelentette: megbeszélésein konszenzus alakult ki arról, hogy semmilyen szankció nincs kizárva Oroszországgal szemben.
Németh Zsolt hangot adott annak a véleményének is, hogy a jelenlegi helyzet eredményeként az euroatlanti integráció egésze újabb lendületet kaphat. A magyar külpolitika folyamatos szándéka - és most úgy tűnik, hogy ennek nő a realitása - a NATO "nyitott ajtók" politikájának újbóli napirendre vétele.
Hozzátette: a kialakult helyzet azt is jelenti, hogy a NATO a következő időszakban megerősíti jelenlétét keleti határain.
Németh Zsolt szerint a további ukrán politikai átalakulással kapcsolatban a visegrádi országok és Nagy-Britannia által egyaránt megfogalmazott elvárás az, hogy e politikai folyamatnak befogadó jellegűnek kell lennie. Ennek megfelelően hangsúlyos elvárás az is, hogy az új ukrán vezetés utasítsa el a berkeiben meglévő szélsőséges politikai erőket.
Az államtitkár szerint a közép-európai országok energiaellátási forrásainak szélesítésében komoly tényező lehet az amerikai cseppfolyósított földgáz exportja, de ennek engedélyezését "még el kell érni". Ebben kezdeményező szerepük volt a visegrádi országoknak - hangsúlyozta.
Londoni tárgyalásain Németh Zsolt a kárpátaljai magyarsággal kapcsolatban azt az alapelvet hangsúlyozta, hogy a szerzett jogok érvényesülését garantálni kell. Ezt az elvárást az új ukrán kisebbségi jogi politikával kapcsolatban Magyarország mellett a szélesebb nemzetközi közösség is megfogalmazza - mondta.
A külügyi államtitkár szerint az ukrajnai válság nyomán várható, hogy a NATO-tagállamok nagyon komoly védelempolitikai fejlesztésekre vállalnak kötelezettségeket, és ez kiemelt napirendi pontja lehet az őszre tervezett NATO-csúcstalálkozónak. Németh Zsolt igennel válaszolt az MTI kérdésére, hogy ez a nyugati védelmi kiadások ma általánosságban jellemző csökkenési folyamatának megfordulását is jelentheti-e.
Hozzátette: Magyarország eldöntötte, hogy 2016-tól évente 0,1 százalékkal növeli védelmi költségvetését, ami tartós és kalkulálható fejlesztési perspektívát jelent a magyar honvédség számára.
MTI
Hozzászólások