Theresa May: maradéktalanul végre kell hajtani a brit nép "utasítását"
May a The Sunday Telegraph című konzervatív vasárnapi brit lapnak írt cikkében - amelyben az írás főcíme szerint azt fejti ki, hogy miért nem engedi "elszabotálni" a brit nép döntését a Brexitről - első ízben és közvetlenül reagál a londoni felsőbíróság azon minapi döntésére, hogy a brit kormánynak nincs joga parlamenti jóváhagyás nélkül elindítani az Egyesült Királyság EU-tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválásával.
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból. A brit kormány terve szerint London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a cikkely aktiválását, a felsőbírósági végzés azonban kérdésessé tette ezt a menetrendet. Theresa May mindazonáltal megerősítette vasárnapi cikkében, hogy a kormány a legfelsőbb bíróságnál megfellebbezi a londoni felsőbíróság végzését.
A brit kormányfő szerint ez pusztán eljárásjogi vitának tűnhet, ám valójában fontos alapelvről van szó: a parlament szavazott arról, hogy a brit EU-tagságról szóló döntést a népre kell bízni, "a nép pedig hallatta hangját ebben a kérdésben, mégpedig határozottan".
A brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson a részvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Vasárnap közölt cikkében Theresa May úgy fogalmaz: most a kormány felelőssége "ennek az utasításnak a maradéktalan végrehajtása", és a nép döntését azoknak a parlamenti képviselőknek is el kell fogadniuk, akik sajnálkoznak a referendum eredménye miatt. A múlt csatáinak újbóli megvívása helyett arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy az ország miként tudja egységesen "a lehető legtöbbet kihozni" a Brexit jelentette "nagy össznemzeti lehetőségből" - írta a brit miniszterelnök.
A legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt vezetője azonban közölte, hogy pártja csak erős feltételekkel lenne hajlandó megszavazni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását, ha a legfelsőbb bíróság is úgy dönt, hogy ehhez törvényhozási jóváhagyás kell. Jeremy Corbyn a Sunday Mirror című vasárnapi baloldali brit lapnak nyilatkozva kijelentette: a Munkáspárt első számú feltétele az, hogy a brit gazdaságnak a kilépés után is teljes hozzáférése legyen az EU egységes belső piacához. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz - ahogy azt a brit üzleti szféra is folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
A Sunday Mirror hangsúlyozza kommentárjában, hogy a kormányzó Konzervatív Pártnak mindössze 12 fős többsége van az alsóházban, és ha a kormánypárt Brexit-ellenes "lázadói" szövetkeznek az ellenzékkel, és a kilépési folyamat megkezdésének kérdésében a kormány ellen voksolnak, aligha lenne elkerülhető az előre hozott parlamenti választás.
MTI
Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból. A brit kormány terve szerint London az idén már nem, de legkésőbb a jövő év első negyedének végéig bejelenti a cikkely aktiválását, a felsőbírósági végzés azonban kérdésessé tette ezt a menetrendet. Theresa May mindazonáltal megerősítette vasárnapi cikkében, hogy a kormány a legfelsőbb bíróságnál megfellebbezi a londoni felsőbíróság végzését.
A brit kormányfő szerint ez pusztán eljárásjogi vitának tűnhet, ám valójában fontos alapelvről van szó: a parlament szavazott arról, hogy a brit EU-tagságról szóló döntést a népre kell bízni, "a nép pedig hallatta hangját ebben a kérdésben, mégpedig határozottan".
A brit EU-tagságról június 23-án tartott népszavazáson a részvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból. Vasárnap közölt cikkében Theresa May úgy fogalmaz: most a kormány felelőssége "ennek az utasításnak a maradéktalan végrehajtása", és a nép döntését azoknak a parlamenti képviselőknek is el kell fogadniuk, akik sajnálkoznak a referendum eredménye miatt. A múlt csatáinak újbóli megvívása helyett arra kell összpontosítani a figyelmet, hogy az ország miként tudja egységesen "a lehető legtöbbet kihozni" a Brexit jelentette "nagy össznemzeti lehetőségből" - írta a brit miniszterelnök.
A legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt vezetője azonban közölte, hogy pártja csak erős feltételekkel lenne hajlandó megszavazni a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválását, ha a legfelsőbb bíróság is úgy dönt, hogy ehhez törvényhozási jóváhagyás kell. Jeremy Corbyn a Sunday Mirror című vasárnapi baloldali brit lapnak nyilatkozva kijelentette: a Munkáspárt első számú feltétele az, hogy a brit gazdaságnak a kilépés után is teljes hozzáférése legyen az EU egységes belső piacához. Az Európai Bizottság jelenlegi álláspontja szerint ha Nagy-Britannia a kilépés után is hozzá akar férni az egységes uniós piachoz - ahogy azt a brit üzleti szféra is folyamatosan követeli -, akkor tartania kell magát az unión belüli mozgásszabadság alapelvéhez.
Theresa May többször hangoztatott véleménye szerint viszont az EU-tagságról tartott júniusi népszavazás megmutatta, hogy a britek nem akarják az EU-n belüli szabad mozgás elvének érvényesítését úgy, ahogy az eddig történt.
A Sunday Mirror hangsúlyozza kommentárjában, hogy a kormányzó Konzervatív Pártnak mindössze 12 fős többsége van az alsóházban, és ha a kormánypárt Brexit-ellenes "lázadói" szövetkeznek az ellenzékkel, és a kilépési folyamat megkezdésének kérdésében a kormány ellen voksolnak, aligha lenne elkerülhető az előre hozott parlamenti választás.
MTI
Hozzászólások