Ukrán válság - Londoni stratégiai elemző: nem a Nyugat az oka az ukrán válságnak
A Nyugaton elterjedt közvélekedéssel ellentétben nem az Egyesült Államok és az Európai Unió Oroszországgal szembeni politikájának következménye az ukrajnai válság - állapította meg vasárnap ismertetett helyzetértékelésében az egyik legtekintélyesebb londoni stratégiai elemzőműhely, a Királyi Külügyi Intézet - londoni székháza után közkeletű nevén a Chatham House - igazgatója.
Robin Niblett professzor elemzése éles kontrasztba állítja Kína és Oroszország szomszédsági politikáját. Hszi Csin-ping elnök vezetésével Kína egyre mélyebb gazdasági integrációra törekszik szomszédaival szerte Délkelet-Ázsiában. A kínai felfogás szerint ugyanis "a dagály minden hajót magasabbra emel", vagyis a gazdaságilag erős szomszédok Kína növekedését is segítik.
Ez a politika nem is állhatna élesebb ellentétben Vlagyimir Putyin orosz elnök felfogásával. Putyin egyedi világnézete szerint "a győztes mindent visz, a vesztes mindent veszít". Ez "a dzsungel törvényére alapuló XIX. századi mentalitás" Oroszországot veszélyes szomszéddá teszi - áll a Chatham House vezetőjének elemzésében.
Robin Niblett szerint Oroszország konfrontációs fellépése - ahogy az általában is jellemző a rossz szomszédokra - hazai gondokból ered. Putyin elnöklete alatt az orosz gazdaság a magas világpiaci olajárak ellenére is "hátramenetben halad", az orosz folyómérleg-egyenleg többlete már az ukrajnai válság előtt született elemzői előrejelzések szerint is az idén eltűnik, és az orosz gazdaságból csak az idei első negyedévben legalább annyi tőkét vontak ki, mint a tavalyi év egészében, amikor nettó 63 milliárd dollárnyi tőke távozott Oroszországból. Mindeközben az orosz gazdaság a prognózisok szerint az idén alig 0,6 százalékkal növekszik, és már tavaly is csak 1,3 százalékkal bővült - írja elemzésében a Chatham House igazgatója.
Niblett professzor szerint Hszi Csin-pinghez hasonlóan Putyin is szorosabbra vonta ellenőrzését a média és a politikai ellenzék felett. A politikai szigort azonban Kínával ellentétben nem kísérték gazdasági reformok, sőt az orosz kormány félretette azokat a piacnyitási ígéreteket is, amelyeket korábban a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) tett csatlakozási folyamata részeként.
Putyin az egyre mélyülő korrupciót sem hajlandó kezelni, ehelyett az orosz gazdaság "legígéretesebb darabjait" odaadja közeli szövetségeseinek zsíros koncessziók és a Kreml által vezényelt vállalati összevonások formájában.
Putyin regionális nemzetbiztonsági felfogása abból áll, hogy Oroszországot olyan országokkal kell körülvenni, amelyeknek gazdasági értelemben vett fennmaradása Oroszországtól függ, és ez is akadályozza az orosz gazdaság növekedését.
Kína felismerte, hogy szüksége van a "stabil szomszédságra", Putyin ugyanakkor szeszélyes és sebezhető szomszédságot kreált maga köré, és nem is mutatja semmiféle jelét annak, hogy ki akarna törni e lefelé tartó spirálból. Miután Ukrajna esetében a gazdasági erőszak nem járt eredménnyel, Putyin most politikai és katonai kényszerítőeszközökkel próbálja megakadályozni Ukrajna menekülését az orosz gazdasági szorításból - állapítja meg a Chatham House vezetője.
Niblett szerint Oroszország Putyin vezetése alatt nem fogja végrehajtani azokat reformokat, amelyekben a Nyugat valaha reménykedett. Az orosz elnök ehelyett a Nyugatot teszi felelőssé Oroszország bajaiért, áldozatként tünteti fel magát, és ha Oroszország szomszédságában a törvényesség, az elszámoltatható kormányzás és a nyitottabb piacok megteremtését célzó lépéseket lát, azokat saját hatalmával szembeni fenyegetésként fogja fel.
Mindezek alapján Vlagyimir Putyin akcióit nem lehet európai vagy amerikai provokációk válaszlépéseinek tekinteni. Az orosz elnök saját magát szorította sarokba "stratégiai paranoiájával", revansista álmaival és gazdasági tudatlanságával. A Nyugat mindezért aligha hibáztathatja saját magát - fejeződik be a Chatham House igazgatójának helyzetértékelése.
MTI
Robin Niblett professzor elemzése éles kontrasztba állítja Kína és Oroszország szomszédsági politikáját. Hszi Csin-ping elnök vezetésével Kína egyre mélyebb gazdasági integrációra törekszik szomszédaival szerte Délkelet-Ázsiában. A kínai felfogás szerint ugyanis "a dagály minden hajót magasabbra emel", vagyis a gazdaságilag erős szomszédok Kína növekedését is segítik.Ez a politika nem is állhatna élesebb ellentétben Vlagyimir Putyin orosz elnök felfogásával. Putyin egyedi világnézete szerint "a győztes mindent visz, a vesztes mindent veszít". Ez "a dzsungel törvényére alapuló XIX. századi mentalitás" Oroszországot veszélyes szomszéddá teszi - áll a Chatham House vezetőjének elemzésében.
Robin Niblett szerint Oroszország konfrontációs fellépése - ahogy az általában is jellemző a rossz szomszédokra - hazai gondokból ered. Putyin elnöklete alatt az orosz gazdaság a magas világpiaci olajárak ellenére is "hátramenetben halad", az orosz folyómérleg-egyenleg többlete már az ukrajnai válság előtt született elemzői előrejelzések szerint is az idén eltűnik, és az orosz gazdaságból csak az idei első negyedévben legalább annyi tőkét vontak ki, mint a tavalyi év egészében, amikor nettó 63 milliárd dollárnyi tőke távozott Oroszországból. Mindeközben az orosz gazdaság a prognózisok szerint az idén alig 0,6 százalékkal növekszik, és már tavaly is csak 1,3 százalékkal bővült - írja elemzésében a Chatham House igazgatója.
Niblett professzor szerint Hszi Csin-pinghez hasonlóan Putyin is szorosabbra vonta ellenőrzését a média és a politikai ellenzék felett. A politikai szigort azonban Kínával ellentétben nem kísérték gazdasági reformok, sőt az orosz kormány félretette azokat a piacnyitási ígéreteket is, amelyeket korábban a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) tett csatlakozási folyamata részeként.
Putyin az egyre mélyülő korrupciót sem hajlandó kezelni, ehelyett az orosz gazdaság "legígéretesebb darabjait" odaadja közeli szövetségeseinek zsíros koncessziók és a Kreml által vezényelt vállalati összevonások formájában.
Putyin regionális nemzetbiztonsági felfogása abból áll, hogy Oroszországot olyan országokkal kell körülvenni, amelyeknek gazdasági értelemben vett fennmaradása Oroszországtól függ, és ez is akadályozza az orosz gazdaság növekedését.
Kína felismerte, hogy szüksége van a "stabil szomszédságra", Putyin ugyanakkor szeszélyes és sebezhető szomszédságot kreált maga köré, és nem is mutatja semmiféle jelét annak, hogy ki akarna törni e lefelé tartó spirálból. Miután Ukrajna esetében a gazdasági erőszak nem járt eredménnyel, Putyin most politikai és katonai kényszerítőeszközökkel próbálja megakadályozni Ukrajna menekülését az orosz gazdasági szorításból - állapítja meg a Chatham House vezetője.
Niblett szerint Oroszország Putyin vezetése alatt nem fogja végrehajtani azokat reformokat, amelyekben a Nyugat valaha reménykedett. Az orosz elnök ehelyett a Nyugatot teszi felelőssé Oroszország bajaiért, áldozatként tünteti fel magát, és ha Oroszország szomszédságában a törvényesség, az elszámoltatható kormányzás és a nyitottabb piacok megteremtését célzó lépéseket lát, azokat saját hatalmával szembeni fenyegetésként fogja fel.
Mindezek alapján Vlagyimir Putyin akcióit nem lehet európai vagy amerikai provokációk válaszlépéseinek tekinteni. Az orosz elnök saját magát szorította sarokba "stratégiai paranoiájával", revansista álmaival és gazdasági tudatlanságával. A Nyugat mindezért aligha hibáztathatja saját magát - fejeződik be a Chatham House igazgatójának helyzetértékelése.
MTI
Hozzászólások